love drunk ⤷ vmin ✔︎

044

- third person -

Amikor Jimin bevezette Taehyungot a kávézóba, a fiú álla tátva maradt. Mindig is szerette a fehér, egyszerű, és letisztult témájú dolgokat. Taehyung kíváncsi is lett, Jimin honnan tudta, hogy szereti az ilyen helyeket.

"Honnan tudtad, hogy tetszenek az ilyen helyek?" kérdezte Taehyung, miközben leült egy üres asztalhoz Jiminnel szemben.

"Nem tudtam." vont vállat Jimin. "Csak arra gondoltam, hogy letisztult, fehér-fekete, vagy barna árnyalatos ruhákat és holmikat viselsz, ezért..."

"Észrevetted a ruháimat?" Taehyung szemei kikerekedtek, Jimin pedig ismét csak vállat vont, majd megfogta a mutatóujján lévő gyűrűjét, és játszani kezdett vele. Taehyung megpróbált nem figyelni a másik apró, de hihetetlenül aranyos kezeire, de már szinte küzdött azzal késztetéssel, hogy ne bámulja őket.

"Természetesen." válaszolt Jimin, miközben a mellette lévő üres szék támlájára támaszkodott. "Tudod ... Nem csak azért hoztalak ide, mert neked tetszett, hanem azért is, mert iskolánkból sokan ide járnak." magyarázta, miközben Taehyung lassan vizsgálta a helyet, és észre is vett néhány ismerős arcot.

Néhány perc múlva megérkezett egy pincér, amikor Taehyung éppen arról beszélt, hogy ma mit csinált matematika órán.

"Jimin!" egy vidám hang szólalt fel Taehyung mögül, aki egyből meg is fordult, majd hirtelen félénk lett, hiszen nincs hozzászokva, hogy az emberek ilyen öltözetben látják.

"Hé Hobi!" üdvözölte Jimin. "Ő itt Kim Taehyung!"

Taehyung szíve kihagyott egy ütemet, amikor meghallotta Jimin száján a nevét. Őszintén szóval, azt hitte, Jimin szégyelli, hogy vele van, de aztán eszébe jutott, hogy miért lógnak egymással. Hogy tegye őt elnökké az iskolában, ehhez pedig némi népszerűségre kell szert tennie.

"Helló! Azta, de megváltoztál!" mondta Hoseok, majd megfogott egy széket az asztal egyik üres oldalán, és helyet foglalt. "Jól áll neked ez a stílus." mosolygott, majd gyorsan váltott. "Nem mintha a bő, pizsis cuccaid, és a pulcsijaid nem állnának jól, ne érts félre. Csak nem szoktam hozzá, hogy ilyenben látlak. Jól nézel ki!"

"Azt hiszem megértette Hoseok." egy másik
hang szólalt meg Taehyung mögül, majd egy magas srác tűnt fel, aranyos gödröcskékkel az arcán, aki a szögletes asztal utolsó üres oldalán foglalt helyet.

"Köszönöm." mondta Taehyung halkan, s kissé meghajolt Hoseok előtt.

"De tényleg, ez a stílus nagyon illik hozzád. Megkaphatnád a lányokat és fiúkat egyaránt, amit csak akarsz." vonogatta a fiú, a szemöldökét Taehyungra, aki aprón felnevetett. "Egyébként Namjoon vagyok." Jimin szemeit forgatva reagált hyungja szövegén, aki csak nevetett a fiatalabb ideges arcán. "A fiú, akit akarsz." tette hozzá az idősebb vonogatva szemöldökeit ismét.

"Tudom." mondta Taehyung szégyenlős mosollyal, amitől Jimin a fejét gyorsan felkapta.

"Ismered?!" kérdezte meglepett hangon Jimin, miköben előrehajolt az asztalon.

"Igen. Egy matekórára járunk." tájékoztatta a fiút, aki egy picit összébb húzta magát.

"Ó! Így van! Jimin ezt nem tudja, mert szörnyű a matekból." mondta Hoseok, ezzel ugratva a fiút.

"Ne aggódj, sok más jó tulajdonsággal is rendelkezik, amibe bele lehet esni." tett rá még egy lapáttal Namjoon. "És ha még sem sikerül, akkor én még mindig itt vagyok." kacérkodott szégyentelenül Taehyunggal, ami abban a pillanatban félbe is szakadt, ahogy Jimin mindkét keze az asztal tetejére csapódott, majd felpattant.

"Megyek, megnézem a rendelésünket. Nem értem mi tart ilyen sokáig.." mondta morogva, majd ökölbe szorítva kezeit otthagyta az asztalt. Taehyung úgy érezte, hogy a fiú nem túl boldog most.

Azt hiszem, túlmentem egy határon." mondta Namjoon kuncogva.

"Azt hiszem, elég zavarba ejtettük." mondta Hoseok, egyre közelebb kerülve Taehyunghoz. "Ne aggódj, csodálatos ember, annak ellenére is, hogy elsőre seggfejnek tűnhetett."

Taehyung nem értette.

"Most dühöng, mert neked dobtam ezt a kacér megjegyzést." magyarázta Namjoon a helyzetet Taehyungnak.

"Huh? Miért lenne dühös ezért?" kérdezte Taehyung kissé félrebillentve fejét. Szemeit a pultnál alló Jiminre vezette, aki idegesen toporgott, majd az asztalukra pillantott.

"Majd meglátod." mondta Hoseok, akinek szemeit hirtelen egy fehér kéz takarta el.

"És ő Hoseok barátja, Yoongi." mutatta be Namjoon az alacsony fiút Taehyungnak.

"Ez valamiféle találkozó Taehyung és a barátaim között?" gúnyolódott Jimin, amikor visszatért azzal, amit Taehyung és ő rendelt.

"Csak meg akartunk ismerkedni azzal a sráccal, akivel az összes értékes időt szánod. Úgy érzem ez elég érthető." felelt Yoongi, miközben Hoseok ülébe ült.

"Fogd be, Yoongs." szólt rá Jimin, majd kortyolt a turmixából.

"Ezen kívül ma sokan jönnek az iskolából, gondoltuk, hogy jövünk mi is." magyarázta Namjoon.

"Sokan az iskolánkból?" kérdezte Taehyung, miután egy kis falatot kapott be az epres fagyijából.

"Igen. Körülbelül kéthetente találkozunk itt, hogy együtt szórakozzunk. Zenélünk és véletlenszerű dolgokról beszélgetünk, de van, hogy játszunk is." mondta Hoseok, majd lopott egy csókot Yoongitól, aki a pillanatok alatt elvörösödött.

"Tehát ez azt jelenti, hogy sokan látnak majd engem.. Így öltözve?" kérdezte Taehyung, és csillogó szemmel nézett Jiminre, aki csak bólintott egyet. Taehyungon a hideg futott végig. "Tudtad, hogy...?"

"Természetesen tudtam." Jimin eltolta a poharát, és keresztbe tette a karjait. "Ez a legjobb módja annak, hogy új emberekkel ismerkedj meg, és meggyőzzük őket, hogy szavazzanak rád."

"Mi van, ha nem szeretnek majd engem?" kérdezte Taehyung, hangja pedig lágyabbá és kisebbé vált.

"Biztosan szeretni fognak!" mondta rögtön Hoseok, ezzel félbevágva Jimint.

"Igen! Kedves és okos vagy! És szép is, jó lesz minden." bíztatta Namjoon is, Yoongival együtt, de Taehyung ebben sem volt biztos. Addig nem, amíg Jimin nem mond valamit. Ezt pedig a másik fiú is pontosan tudta. Tudta jól, hogy mondania kell valamit Taehyungnak, hogy megtudja őt nyugtatni.

"Minden rendben lesz Taehyung. Amíg itt vagyok melletted, minden a legnagyobb rendben lesz." mondta Jimin, ez pedig Taehyungnak elég volt.

....