Rég volt (M)

138 11 1
                                    

Jó olvasást! ❤✨

Az erdőt megtölti Charlie egyik sárkányának félelmetes bömbölése. Ám gondozója, most képtelen figyelni az állatra. Barna szemei az előtte tédelő lányt tanulmányozzák, akinek fehér haja most rövidre van nyírva és sötét kék szemei világosban pompáznak. Az amúgy is vékony lány most még törékenyebbnek tűnik, ahogyan bőre is sápadtabbnak. Tényleg gyönyörű nő lett belőle. Már hallotta ezt Billtől, de nem gondolta, hogy ilyen sokat változott a lány. Meira vékony kecses keze elveszik az ő munkától érdes, férfias tenyerében. Egyszerűen nem tudja mit kéne tennie. Megölelnie a lányt vagy csak köszönni? Meg akarja ölelni. Érezni a karjai között és érezni azt a nyugodtságot, amit mellette érzett.
-Charlie! Miért nem mondtad, hogy itt fogsz tanítani? -öccse boldog hangja kirángatja a kábulatból és miután felhúzza a lányt, gyorsan Ronhoz fordul.
-Meglepetés! -vigyorodik el, majd átöleli rég nem látott testvérét.

Meira a gondolataiba merülve sétál Hermione mellé, majd gyengéden a lányba karol és fejét a vállának támasztja. Miért van itt? Most amikor már majdnem sikerült elfelejtenie. Miért? Mio -bár nem tudja mi folyik itt -érzi barátnőjén az idegességet és igyekszik megynugtatni. Akkor sem engedi el Mei kezét, amikor elindulnak a sárkány ketrecek állítólagos helye felé. A fehér hajú lány figyelmét nem kerüli el a többi diáklány vágytól csillogó tekintete, amivel a sárkánygondozót méregetik. Mégis mire számított? Charlie mindenkit azonnal el rud bűvölni. Még Meit is. Kiskorában hamar beleszeretett a jó humorú, kedves, vonzó férfiba, aki még érdekesebb, mint elsőre tűnik. Emlékszik mennyit nevettek éjszaka a tábor tűznél ülve, amikor a többi gondozó már visszavonult a sátrába. Emlékszik a hideg éjszakákra, amiket összebújva vészeltek át egy vastag paplan alatt. Emlékszik, amikor megismerkedett a röbbi Weasleyvel. Kedvesnek és aranyosnak találta őket, de amikor csak lehetett Charlie mellett maradt. Volt egy olyan érzése, hogy el fogja veszíteni a férfit. Igaza lett. Charlie egyik reggel már nem volt otthon és azóta nem is látta. Gondolataiból diáktársai ijedt kiáltása szakítja ki. Amikor felemeli a fejét egy hatalmas ketrecbe zárt sárkánnyal találja szembe magát, aki izgatottan újra és újra hátra veti a fejét. A többiek szemében ijedtséijedtség csillan még Meira testét elönti az izgalom. Rajong ezekért a nagy hüllőkért. A sárkány kék árnyalatokban pompázó pikkelyén megcsillan a délutáni nap kellemes fénye. Szemei élénk narancssárgák, szinte már világítanak. Amikor az állat Meirára néz pupillái megvékonyodnak, majd egy izgatott bömbölést hallgat és a lány ekkor ismeri fel. Ez Zerenity. Ez az ő sárkánya. Az ő kis sárkánya, akit több, mint egy éven keresztül gondozott.
-Ez itt egy Qedeintug. Aminek neve annyit tesz, hogy az erdő védelmezője. Igen ritka fajta én is véletlenül jutottam hozzá ehhez a példányhoz úgy  öt-hat éve. A legfeltűnőbb ismertető jele az élénk, szinte már világító narancssárga szem, ami néhány fajnál lehet piros, illetve a nőstényeknél terhesség alatt citromsárgává változik a szemszín. -Charlie lelkesen magyaráz a mellettük lévő hüllőről és lelkesedése mindenkit magával ragad. A diákok le sem veszik szemüket a tanárról, kivéve egy valakit. Meira lassan közelebb sétál a ketrechez és kezeit a hideg vasra teszi. Az állat izgatottan ágaskodik fel ezzel kis híján lefejelve a ketrec felső rácsát. Hideg, pikkelyes orrát a lány kezéhez érinti, mire Meira egy hirtelen mozdulattal bedugja kezét a ketrecbe, hogy megvakarja a sárkány nyakát. A diákok csak ekkor veszik észre a lányt és szemeik ijedten kerekednek el. Charlie értetlenül fordul hátra, de amikor meglátja a fehér hajú diákot, ahogyan kezét átdugja a rácsokon azonnal cselekszik. Közelebb lép és egy határozott mozdulattal rántja el onnan Meit. A lányt váratlanul éri a hirtelen rántás, így a férfi melllasának esik. Lassan néz fel az őt tartóra, akinek szemében düh csillog.
-Mégis mit képzelsz magadról?! Nem meg mondtam ezerszer, hogy nem nyúlunk be a sárkányok ketrecébe?! Mi van, ha megsérülsz? -Mei csak dermedten áll a férfi előtt. Rég volt már, hogy így beszéltek vele. Ahogyan még mindig a férfi mellkasának dőlve felnéz az idegesen villogó íriszekbe, körbe lengi a férfi illata. Erős, fűszeres illat, ami keveredik a füst, a hús és a sárkánytáp jellegzetes szagával. Nyugtatás képpen megsimítja Charlie mellkasát, majd nagy levegőt véve megszólal.
-Bocsánat, csak... Nem gondoltam volna, hogy bántani fog.
-Ez egy sárkány, imádnivalóak, de veszélyesek. Te is tudod.
-De ez Zerenity. Emlékszik rám. -mosolyodik el Mei hátra nézve a hüllőre. Charlie szemeiben megértés csillan, majd lenéz a még mindig hozzá simuló lányra. Gyönyörű... Charlie! Órád van.
-Rendben. Gyere vissza délután, de most irány a sor és tégy úgy mintha leszidtalak volna.
-Értettem Tanár úr! -Mei idegennek érzi ezt a szót, de nem akar kellemetlenséget okozni Charlienak. Lassan visszasétál Hermione mellé, aki csak aggódva rámosolyog, de Mei megnyugtatj, majd az óra többi részében igyekszik az anyagra koncentrálni.

Az Élő Bölcsek KöveDonde viven las historias. Descúbrelo ahora