Erősen szorítottam a telefont a fülemhez, ahogy szinte rohanva tettem meg az utat hazafelé.
Az eső a járdát, a könnyeim pedig az arcomat mosták, sietős lépteim pocsoják százaiba jártak, és beázott cipőm is csak erről árulkodott, habár egy kicsit sem tudtam vele foglalkozni.
Helyet foglaltam az autómban és a menedzserem hoteléhez tartottam, ami szemközt volt az enyémmel.
Nehezen vettem a levegőt, alig láttam az utat a könnyeimtől
Rácsaptam a kormányra megintcsak dühömben és szomorúságomban, szipogni kezdtem. Sírni és zokogni, mert megint összetört a szívem, és ezt már attól tartok, hogy soha senki sem fogja összeragasztani újra.
Letöröltem a számról a csókját, undorodtam tőle.
Undorodtam, hogy csak arra vagyok jó, hogy játszadozzanak velem.
Csak erre és semmi másra...
Mikor nekem ez a csók annyit jelentett, mint egy mentőcsónak, mikor az óceán közepén evezek reménytelenül
De Jimin fogta a csónakomat és felborította, én pedig úgy éreztem, hogy belefulladok ebbe a vízbe, és belefulladok az összes érzésembe, és Jimin összes hazug érzésébe is.
Egy szót sem váltottunk, csak alig de én elhittem, elhittem, hogy lehet ebből még valami, hogy újra együtt lehetünk, de tévednem kellett, és még milyen nagyot.
Rázott a hideg mikor kiszálltam az autóból. A hajam a homlokomhoz tapadt.
-Jungkook? Úristen hogy nézel ki!-Kate hangja zökkentett ki, és kissé meglepődtem, hogy itt találom őt. A kezei közé fogta az arcomat és letörölte a könnyeimet.
-Jungkook majd elmeséled mi történt, viszont nekünk most azonnal beszélnünk kell ez előtt. Nem érdekel, hogy kivel voltál és miért, csak az, hogy megcáfoljuk a közmédia előtt, hogy meleg vagy.
-Mégpedig velem-szakította félbe Kate.
Csak kapkodtam a fejem a kettőjük között, bevallom kicsit értelmetlenül, aztán eszembe jutott a fényképező gép, ami nyelvcsatánk közben kattant.
Ezt elcsesztem.
-De egy szerencséd van, hogy háttal vagy, így bárki másra rálehetne varrni ezt. Viszont muszáj egy kicsit jobban megtolni ezt a dolgot, ezért kell neked barátnő, és mivel tudom, hogy ki nem állhatod Hyunát idehívtan Katet, hogy segítsen. A karriered múlhat ezen Jungkook.
Csak bólogatni kezdtem.
A kezeimre néztem, amik ökölbe szorultak egy kicsit, összepróbáltam magamat szedni.
A menedzserem még egy kis ideig nézett engem, illetve minket, majd elmentem Kate társaságában a szemközti hotelbe.
Hamar beértünk a lakásba, akkor kezdett Kate kérdezősködni.
Ledobtam magamról a ruháimat és átcserélve őket dobtam le magamat a kanapéra egy doboz sör társaságában.
Katere vezettem a tekintetemet.
-Úgyérzem mindennek vége.-suttogtam. A tvben rólam volt szó, kikapcsoltam, anyának meg írtam, hogy ma este mégsem jó.
-Mindennek vége. Pedig minden rendben volt a koncerten, minden a legnagyobb rendben. Büszke is voltam magamra és magabiztos voltam aztán. Aztán találkoztam Jiminnel, megcsókolt, lefotóztak mindent. A lakásába futottunk ott volt Yoongi ezért Jimin kidobott engem.-dühös voltam, rettentően dühös, de inkább csak egy vonallá préseltem a számat.
YOU ARE READING
ᴍʏ ᴛɪᴍᴇ
Fanfictionℬℯ𝒻ℯ𝒿ℯ𝓏ℯ𝓉𝓉 ¦Jikook¦ ~ 𝔄𝔷 𝔦𝔩𝔶𝔢𝔫 𝔰𝔯á𝔠𝔬𝔨𝔯𝔞 𝔟𝔲𝔨𝔰𝔷 𝔪𝔬𝔰𝔱𝔞𝔫𝔱ó𝔩? - 𝔟𝔦𝔠𝔠𝔢𝔫𝔱𝔢𝔱𝔱𝔢𝔪 𝔞 𝔪𝔢𝔫𝔱𝔞 𝔥𝔞𝔧ú 𝔣𝔢𝔩é 𝔢𝔤𝔶 𝔨𝔦𝔠𝔰𝔦𝔱 𝔰𝔢𝔪 𝔟𝔬𝔩𝔡𝔬𝔤 𝔱𝔢𝔨𝔦𝔫𝔱𝔢𝔱𝔱𝔢𝔩. -ℑ𝔤𝔢𝔫.-𝔪𝔬𝔫𝔡𝔱𝔞 𝔍𝔦𝔪𝔦𝔫 𝔯ö𝔳...