Into you

Csak a tiéd

Rohadt ideges voltam. Annyira ideges, mint még eddig sohasem. Mit akar ez a Sehun az ÉN Baekhyunomtól? Bár, ami még inkább felhúzott, hogy Baekhyun mit akar ettől a kis senkitől? És akkor még Krystal is a nyakamra szakadt, hát komolyan, miért utálnak ennyire engem az égiek? De, ha őt nem érdekli, hát engem sem fog. Akkor szórakozzon azzal, és ne velem foglalkozzon. Van nekem elég barátom, nincs rá nekem szükségem.

Az elkövetkezendő szünetekben szinte levegőnek néztem, pedig láttam rajta, hogy a szemével igencsak követi minden mozdulatom. Ő akarta ezt magának, akkor vessen magára, engem aztán nem érdekel. Sőt, még annak is fültanúja voltam, ahogy megint őt piszkálják azzal, hogy mennyire odavan értem, de a megszokottól eltérően most nem szóltam rájuk, hogy hagyják abba.

Iskola után láttam, hogy Sehunnal vihorászva mennek ki a kapun, amitől csak még dühösebb lettem rá. Szerencsére nem sok időm maradt forrongni, mert megérkezett Krystal is.

- Szia nyuszi. – Üdvözlésképpen nyomtam egy csókot a szájára.

- Szióka. Merre viszel el ma este? Már igazán csinálhatnánk valamit, mert nagyon hiányoztál. – Megragadva a zakóm húzott magához közelebb, így már majdnem összeért a szánk. Eddig sem voltam ettől túlságosan feltüzelve, de most szó szerint undorodtam ettől. Baekhyunt akartam, azt akartam, hogy ő csinálja ezt velem.

- Hova szeretnél menni, hercegnőm? Mit szeretnél csinálni?

- Elmehetnénk mondjuk moziba, és vacsorázni utána, de valami olyan helyre ahol lehet salátát enni, meghíztam Amerikában. Utána pedig menjünk fel hozzánk, anyáék is nagyon hiányolnak már, és szexeljünk végre. Már hiányoztál. – Hát gondolom mennyire. Biztos senki nem tologatta két héten keresztül ott kint Amerikában.

- Jól hangzik. – Magamra erőltettem egy kisebb mosolyt, próbáltam hitelesnek tűnni. Semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez.

Igaza van Baekhyunnak, végre szeretnék úgy élni, ahogy nekem jó, és nem mások által elfogadott normák szerint. Szeretem őt, és nem akarom elveszíteni, de azt sem szeretném, ha a szüleim kitiltanának otthonról, mert az még rosszabb lenne. Igazi gyáva féreg vagyok, úgy gondolom.

- Akkor olyan hat körül gyere értem.

- Oké.

Nem voltam feldobva az estétől, kész kínszenvedés volt az egész készülgetés, túl gyorsan repült az idő estig. Végül pedig pontban hatkor teljes harci díszben, az apámtól kölcsön kapott kocsiban vártam Krystalt, hogy hajlandó legyen kifáradni. Még tíz percig várakoztatott, majd végre kitipegett a kis magassarkújában, amiben majdnem hasra esett. Gonosz vagy nem, kicsit kacagni kezdtem rajta.

- Nagyon szép vagy ma is.

- Köszi édes. – Nyomott egy csókot a számra, majd bekötötte magát, és végre elindulhattunk a moziba. Egész oldottan beszélgettünk a kocsiban, ami igaz nem jó jel, hogy a barátnőmmel van, hogy nem érzem magam fesztelenül, de már ez is haladás.

Amire viszont nem számítottam, hogy belépve a moziba Baekhyunt és Sehunt fogom megpillantani, akik szintén éppen a filmek között válogattak. Annyira féltékeny voltam, hogy azt elmondani nem lehetséges, és legszívesebben odamentem volna, jól képen töröltem volna Sehunt, és Baekhyunt pedig elraboltam volna magamnak. Főleg akkor, mikor láttam, hogy az a suhanc még a derekát is átölelte, és közelebb húzta magához.

A szívembe belenyilallt a fájdalom, én ezt nem akartam volna látni, és elment az egész estétől a kedvem. Kedvtelen voltam, és ez látszott is rajtam, bár Krystal annyira el volt foglalva önmagával, hogy ebből semmit nem vett észre. Egész végig csak rájuk tudtam figyelni, még Krystal hablatyolását sem fogtam fel, pedig általában figyelek rá.