Ragyogás (BEFEJEZETT)

14. fejezet

Sziasztok! Tudom nem egy hiper-szuper sorozatom ez, meg talán túl hosszúak is egy-egy fejezetek. Eredetileg 18 részesre terveztem, de mostantól megbontom és lesz két vagy három plusz fejezet még, hogy ne érjen olyan hamar végett. Írói válságban voltam tavaly, sem időm sem energiám nem volt semmihez, látszik, hogy elég lassan érkeztek egy-egy fejezeteim, aztán megírtam ezt a sztorit, picit lelkesebb voltam közben, mikor éjszakákba nyúlóan írogattam, mert máskor sajnos tényleg nincs időm. Sok kedves íróm kezdi abba hagyni az írást, a régiek szinten eltűnőben vannak, valahol én is ez kezdtem el érezni. Hogy abba hagyom-e, vagy csak szünetre megyek még nem tudom, de ez a történet még a végére fog érni, aztán meglátom és jelzéssel leszek.

A tűz ropogása töltötte meg a nappalit. A légkör fagyos volt, mégis a kandallóból áradó meleg levegő kellemes volt a bőrömnek. Nem tudtam, hogyan kezdjek neki, de Maggie sem tudta mit is mondjon. Patt helyzet. Ellenezte anno Martin és anyám kapcsolatát, most ugyanaz történik, csak történetesen a főszereplője pont a fia, és egy anya sosem akar rosszat a gyermekének. Lisa, olyan távol ült tőlünk, amire az elmúlt időszakban nem volt példa. A tea már kihűlt az asztalon, Maggie megpiszkálta a tüzet, ami nagy lángokkal csapott fel.

- Azt hiszem, ideje elmondanom pár dolgot – tette le a piszkavasat, és felhúzott lábakkal a fotelba huppant.

- Hát, azaz igazság, hogy én is sok mindenre lennék kíváncsi – értettem egyet az ajánlatával.

- Kezdem ott, hogy azt ugye tudjátok, hogy számtalan szabály tiltja, egy Tiszta vérűvel való kapcsolatot... - Jungkook rám nézett, én meg egyenesen Maggie barna szemeibe.

- Ebbe bele se kezdjen – közöltem tárgyilagosan. – Olvastam a szabályzatot, és nem igazán értek vele egyet.

- Anya, tudom, hogy hibát követtem el, de nem tudtam tovább figyelmen kívül hagyni, azt, amit, szóval... - Férfiak, ha érzelemről van szó, nem egészen tudják kifejezni magukat mások előtt.

- Én értem, annak idején azt is értettem, amit az anyád mondott – nézett rám ismét.

- Mondja, miért terjesztették el Martinról, hogy ő volt az áruló? Hisz a célzásából arra következtetek, hogy tudta, hogy nem volt az? – tettem fel kerek-perec, esélyt sem adva, hogy mást mondhasson a tényeken kívül.

- Szóval, ennyire emlékszel a dolgokra? – mosolyodott el, én meg rábólintottam.

- Martin és Hórusz a legjobb barátok voltak, ahogy én és az édesanyád. Hűen szolgáltuk édesanyádat, vagyis azt hittük. Tudod, Martin volt az első, aki szembeszállt a tanáccsal, főként a férjem akaratával. Tudod, nehéz beismerni, ha tévedünk, főleg olyan szinten, ahol nem csak magadért, hanem számtalan sorstársadért vagy felelős, olyan döntéseket és szabályokat hozni, amit senki sem kérdőjelezhet meg. – Jungkookra futott a pillantása. – Apád vezető típus volt, a végére úgy kezelte magát, mintha ő lenne az uralkodó is, ezért is határolódtam el tőle és költöztem fel a felszínre, bár jött utánam. Közel négyszáz évével, jogosan tartotta magát, magasabb szintűnek. Végigvezetett számtalan csatát, hol győzelemmel, hol veszteséggel. A népünk elkezdett felhígulni, ezért létrehozta a Ragyogók tanácskönyvét, amiben rengeteg tilalmat vezetett be.

- Az apám alkotta meg? – kérdezte csodálkozva Jungkook, Maggie bólintott.

- Úgy tudtunk, hogy az ősök hozták létre – érveltem.

- Nem, Hórusz volt évszázadokon keresztül a legerősebb Ragyogó, természetesen Martin mellett, de Martin nem akart vezető lenni. Az első szabály volt, amit leírt, hogy egy Tiszta vérű, csak Tiszta vérűvel léphet kapcsolatra.