we are together, we can't lose(Magyar)- BEFEJEZETT

8

Jézusom, körül-belül fél éve nem raktam ki a folytatást. Komolyan mondom, sokkot kaptam, mikor megláttam! De nem is mondok többet, lássuk, mi történik így a végén a hőseinkel :) !

Az összetört Cicus úgy nyúlt utánam, mint egy fulldokló a mentőövért. Mintha én lennék az egyetlen dolog, ami miatt még tartja magát. Csak Isten adja, hogy sikerüljön a tervem!

Körül-belül húsz házzal később megérkeztünk a mester házához. Berontva éppen egy vendég volt nála. Ilyedten meredt ránk és hagyta abba a masszázst.

-Katica, Fekete Macska! Mi járatban erre?

-Baj van! Megtenné, hogy kiüríti az épületet? Akumariadó! – szóltam oda, mire az aktuális páciens felkellt és sietve elhagyta a helyet. Az ablakhoz futottam és láttam, hogy a mester közben nem tétlenkedett. Legalább húsz ember hagyta el sietve az épületet.

-Rendben, halljam, mi történt?

-Meghoztuk Nurut!- adtam át a talizmánt a mesternek, akinek tányér nagyságúra nyíltak a szemei.

-És mi történt Halálfejjel?

Macska észrevehetően megfeszült mellettem. Megszorítottam a kezét, mire rám kapta a tekintetét. Megpróbáltam olyan nyugtatóan ránézni, ahogy csak tudtam. Ezt észre is vehette, mert egy kissé leengedett, de a kezemet még mindíg fogta.

-Ezzel van a baj. Halálfej visszaváltozott, miután elvettük a brosst. És – itt vettem egy mély levegőt – valaki olyan teremt előttünk, akit ismerünk és nem akarjuk, hogy börtönbe kerüljön.

-Ha nem kerül oda tovább fog vadászni a talizmánokra. És mi lesz akkor, ha megtudja, kik vagytok az álarc alatt? Az életetek is veszélyben lehet!

-Tudom, éppen ezért szeretném, ha elkészítené a Dzsudzut!

-Várj egy percet! Mi az a Dzsudzu?- vágott közbe a zöldszemű

-Ez egy olyan főzet ami elveszi az emlékeit annak,aki megissza. Megmondod neki, hogy mire ne emlékezzen, megitatod vele a teát és kész. Viszont roppant bonyolult az elkészítése. Nem biztos, hogy meg tudom csinálni! Ha pedig valami félre sikerül, az egész város emlékezet kiesésben fog szenvedni! El tudod képzelni, micsoda katasztrófa lenne belőle?

-Tudom! De kérem, tegye meg! Tikki, pöttyöket le! – vettem le az álarcom. Adrien utánam kapcsolt és egy percen belül mind a ketten álarc nélkül néztünk a mesterre. – Ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy Adrien apját megmentsük, Adrien ne kerüljön nevelő szülőkhöz és Gabriel Agreste se akarja erőszakkal és lelki terrorral elvenni Plagg-et Adrientől!

-Kérem! Akármilyen is, mégiscsak az apám! Ha el tudnánk vele feledtetni azt, hogy léteznek a kwammik és a talizmánok, megoldódna a gondunk!

A mester nagyon sóhajtott és megadóan bólintott.

-Válaljátok a következményeket? Ha ez rosszul sül el, Párizsnak egy két napra befellegzett. Az orvosok elfelejtik, hogyan kell gyógyítani, a pék elfejet sütni vagy a vezetők vezetni. Ezek komoly dolgok! Szóval, vállaljátok a következményeket?

Habozás nélkül bólintottam. Nem is tudom, mióta keresztül szolgálom a Párizsiakat. Most az egyszer hadd legyen az a fontos, amit én akarok. És ez Adrien boldogsága volt és mindig is az lesz!

-Rendben, de szerezzetek nekem egy igaz könnycseppet!

-Egy mit?- kérdeztük egyszerre, mire csak nevetve kiment a szobából és becsukta maga után az ajtót.