Chloe és George [HP ff] /BEFEJEZETT/

24. rész

Mikor kijöttek, készültünk, hogy menjünk a többiekhez.... amikor is kijöttek a Mardekárosok is.

-Uhh valakinek romokban a szerelmi élete? -kérdezte gúnyosan nevetve Pansy.

Erre a többi Mardekáros csak felnevetett.

Hermione készült, hogy menjen neki és beszóljon egy nagyot, de én megfogtam a kezét és vissza húztam.

-Meg mindig jobb mint a tied! -mondtam, majd gúnyosan visszamosolyogtam.

Erre a többi diák is felnevetett.

-Honnan tudod, hogy az én szerelmi életem milyen? -kérdezte dühösen.

Közelebb mentem, majd ezt mondtam....

-Jajj Pansy ne játszd már a hülyét...... mindenki látja, hogy vársz a szőke hercegedre....... aki Draco. De ő nem veszi észre.... vagy nem akarja észre venni, hogy neked tetszik....

És láttam, hogy ez szíven szúrta, de ez akkor abban a pillanatban nagyon nem érdekelt. Annyiszor szólt már be nekem, és nem csak nekem, hanem minden diáknak, ennyit ő is megérdemelt.

Nem mondott semmit, csak mérgesen elsietett.

A Mardekárosok csak utána mentek.

-Szép volt! -mondta az egyik diák nekem.

-Köszi! -mondtam neki, majd rámosolyogtam.

A többi óra lazábban telt.

Délután amikor a házit csináltuk a nagyteremben egyszer csak megszólalt Fred....

-Psszt skacok.... igaz amit a folyosókon lehet folyton hallani....? -kérdezte.

-Miért miket hallasz? -kérdezte Ron.

-Hát olyanokat, hogy Trelawney elég durva igazságot mondott, nem szeretném részletezni, hogy mit, és hogy Pansy megint beszólt..... mint mindig.... -mondta.

-Úgy látom terjengenek az infók.... -mondtam Hermionénak, majd megforgattam a szememet.

-Miss. Morgan és bandája!.. -jött oda Piton. -Talán valami gond van a házifeladattal?-kérdezte.

-Dehogy, semmi! -mondtam. -Mindjárt kész.

-Ajánlom is! És jobb lenne kevesebb beszéddel, nem gondolja így? -kérdezte.

-De! -mondtam.

Harry és Ron alig bírták ki, és felnevettek. Piton a kezében lévő füzetben megcsapta mindkettőnek a fejét. Próbáltam magamban nevetni. Kisebb-nagyobb sikerekkel.

A lányokkal úgy gondoltuk, hogy megyünk a városba, és beültünk a Három Seprűbe, de csak beszélgetni nem pedig inni.