77. rész

203 10 13
                                    

December 24; Csütörtök:

Ma van a szülinapom.

Most éppen a Weasley család kis kunyhójában ülök és olvasgatok. Dumbledore haza engedett minket az ünnepekre. Persze aki nem akart haza menni az nyugodtan maradhatott ott, mert maradt ott ügyeletes tanár, így a diákok nem lesznek egyedül. Az egész család már reggel félköszöntött, és meg is kaptam a szülinapi ajándékokat.

Fogalmam sincs, hogy a fiúk éppen mit csinálhatnak fent. Én a nappaliban ülök most, és egy romantikus könyvet olvasok a kedvenc írónőmtől, Sandra Brown-tól. Molly pedig éppen a nagy ebédet főzi. Ha nincs vagy hét fogásos, akkor egy se, de tényleg. Talán még túlzásba is viszi, mert még desszertet is akar csinálni. Azért vagyok a nappaliban, hogy ha valami segítség kéne neki, tudjak segíteni. Mert a fiúktól hiába várná el, szerintem nem örülnének, hogy a konyhában kéne, hogy legyenek.

-Chloe drágám, szólnál a fiúknak, hogy jöhetnek le ebédelni? -kérdezte Molly.

-Persze, már megyek is! -letettem a könyvet, és felmentem.

Mikor az ajtó előtt voltam, bekopogtam. Nem szoktam, de ha netán olyan a templom, amit nem szabadna hallanom....

-Gyere. -mondta Fred.

-Kinyitottam az ajtót, és csak bekukkantottam.

-Fiúk, Molly szólt, hogy gyertek ebédelni.

-Oké, mindjárt megyünk. -mondta Ron.

Lementem az emeletről a konyhába. Olyan furán viselkedtek a fiúk, de nem tudom miért. Majd meg tudom....

Mikor lejöttek a fiúk is, szépen csendben kezdtünk el ebédelni, de ebből végül is nem lett csend egész ebéd alatt, mert az ikreknek muszáj volt, hogy az asztalnál vitassák még, hogy most jött ki a "nem tudom milyen" legújabb gitár, és a "nem tudom milyen" legújabb dob. Tipikus ikrek téma.

-És elvileg olyan hangos ez a gitár, hogy konkrétan a másik országba is meghallják. -áradozott a gitárrol Fred.

Mert Fred az, aki mindig a gitárokról beszél, George pedig az, aki mindig a dobokról. Nem értek őket, van nekik, és véleményem szerint nagyon nők, de nem, nekik a legújabb kell.

-Ezt nem lehetne fent megbeszélni a szobátokban? -kérdeztem.

-Ja, jó lenne nemcsak a gitárokról és a dobokról beszélni. -nézett unottan Ginny.

-Chloe, ha nem maradsz csendben, akkor George fog elhallgattatni. -nézett pimasz mosollyal.

Ezért a beszólásért kapott is Molly-tól egyet a tarkójára. Fred a fájó pontra tette a kezét.

-Viselkedj az asztalnál Fred! -mondta Molly.

-Akkor csak az asztalnál kell? -mosolygott Fred.

Molly csak rosszallóan nézett Fredre.

-Borzasztó vagy! -néztem rá, közben a fejemet ingattam.

-Mégis én vagyok a jobbik iker. -mondta.

-Jaj, már megint kezdődik. -forgattam unottan a szemeimet.

-Nem igaz! Mert én vagyok! -folytatta George.

Vagy 5 percig ezen veszekedtek, míg Molly nem avatkozott bele. Utána elhallgattak.

-Nem unjátok már, hogy folyton ezen veszekedtek? -kérdeztem.

Nem kaptam választ, csak egy-egy pillantást, utána inkább folytatták az evést. Gondolom nem akartak még egy szidást Molly-tól.

Mikor végeztünk az ebéddel, mindenki pihent egy kicsit. Mert utána jött a fa díszítés. Már az egész ház karácsonyi dekorációv volt tele, csak a fa nem volt még készen. Mert azt úgy gondoltuk, hogy ebéd után pihenünk és utána feldíszítjük.

Chloe és George [HP ff] /BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora