Extra 2

481 34 1
                                    

(Soobin  tizenévesen , mikor próbál sunyiban felvinni egy fiút a szobájába)

-nagyon hallkan kell lennünk. -az ajtóba behelyezem a kulcsom és lassan elfordítom a lehető leghallkabb mozdulattal, de a zár kattanása így is hangos.

-tudom én is nem vagyok hülye Bin-ah- ejti ki gunyolódva szavait. Nem elég , hogy miatta bajba is fogok kerülni , ha az anyám meglát, de még neki áll feljebb.

-igen!! , Szerintem az vagy , mert ha egyből ide jöttél volna miután a bátyád majdnem megvert és nem a mittudom eén hova futottál volna , hogy azt se tudd merre vagy ,akkor nem kellet volna kisurranom és érted mennem.

-sajnálom csak menjünk már be -szemei bekönnyeztek , lehet túl messzire mentem volna?

-mindegy , gyere- végül csak beinvitálom a vendégem. Majd amilyen hallkan csak lehetséges úgy vesszük le a kabátjainkat és a cipőket.

Miután megvagyunk kézen ragadom és felviszem a szobámba , de szigorúan lábújjhegyen lépkedve.

Apától még nem is félek , de ha anyáról van szó , akkor lehet menekülni mindkettőnknek Hyunie is kapni fog tőle , de előbb tőlem is csak én elfenekelem majd , anya meg felhívja a szüleit és biztos , hogy követelni fogja , hogy itéljék szobafogságra , ami nem jó nekem , mert akkor nem huncutkodhatnánk esténként.
Engem is eltiltana tőle , de úgy, hogy még a suliba se beszélgethetnék vele , mert jóban van a tanárokkal , azok meg , hogy minnél jobban megkeserítsék az életemet , beköpnének.
Szóval nem érdemes lebukni.

A szobában végre fellélegezhetünk , mert hála nem buktunk le , minden apró zajra felszökött a vérnyomásom , de hála éppségben a szobában kötöttünk ki.
Az ajtót bezárva fellélegezhetünk.
Mission completed.

Csak hogy Kai a nadrágomhoz nyúl , mire lefogom kezeit és kérdőre vonom.
-te mi a francot csinálsz?

-kiengesztellek , most pedig enged el- rángatja kezeit , de nem engedem el. Helyette belefejel az ágyékomba , így könnyen kiszabadul. A fájó pontra teszem kezeim.

-megsimogathatom , hogy meggyógyuljon-ismét nyúlna érte , esküszöm olyan , mint egy gyerek , aki nagyon szeretné a nyalókámat , nem másét ,neki csak ez enyém kell.
Hát akkor legyen , neked adom.

Kigombolom a nadrágom, nem szarozok lehúzom mindennel együtt és Kai tarkójára fogok , majd ráhúzom fejét a farkamra. A hírtelen jött érzésre combomba mar , majd meg fullad , de nem emelem el fejét , csak egy kis idő után engedem el.
Elhajol péniszemről levegőért , majd kezével fogja meg tövét és száját csak hozzáérinti. Egy kicsit vár , utána feléig bekapja. Fejét elkezdi lassan mozgatni , kezével pedig tövét szorítja , nehogy eltudjak élvezni. Ez nem tetszik és hajába tépek és az által gyorsítok a tempón.

Kezét lefogom és csípőmet mozgatva juttatom mélyebre a torkán nemesebbik részem.

Könnyeit kiengedte és ezt látva abbahagyom kínzását. Végűl lassan , kivárva , míg a csúcsra juttat. Miután elélveztem hűségesen lenyeli nedvemet , majd egy kisebbet büfizik. Ez megnevetetett, majd hónaljánál felemelem és az ölembe kapom .
Az ágyhoz viszem és lefektetem , szorosan hozzám bújik én meg haját birizgálom.

-köszönöm

-mit köszönsz?

-azt , hogy eljöttél értem annak ellenére, hogy lehet bajba kerülsz.

-ugyan, én köszönöm, hogy leszoptál.

-azt nem kell megköszönni , szívesen teszem mindig- kis huncut belebújik az ölelésembe és úgy alszik én pedig fenekére símítva , amit a legjobban szeretek.

Egyébként elárulom , hogy ígyis-úgyis lebukunk, mert egy cipő és kabát nem terem a semmiből.

Papa, please give me your love.Where stories live. Discover now