Texting the wrong person /L.S fordítás/

Text 27

Louis szemszöge

Reggel 9 óra van, egy órán belül elindulok a vasútállomásra. Beszéltem Gemmával és azt mondta, hogy Harry nagyon fel szeretett volna hívni, de nem tudta, hogy mit mondhatna. Velhívhatnám most? És mondjam meg, hogy megyek? Csak megteszem.

*Férj hívása*

"Louis?" Istenem, de hiányzott a hangja.
"Harry"
"Miért hívtál?" kérdezte
"Mert ma találkozni fogunk" mondtam ki végre.
"Nem, nem fogunk?" még mindig mérges?
"M-mi?"
"Louis, sajnálom, amit mondtam, és már nem haragszom rád, de-" itt abbahgyta a beszélést és vett egy mély levegőt.
"N-nem akarom, hogy gyere"

"De-de miért?" kérdeztem
"Mert miattad van egy érzésem, amit nem szeretnék, hogy legyen" mondta. Mi a fenéről beszél?

"Harold, mi a faszról beszélsz? Nem csináltam semmit, vagy mégis?" majdnem ordítottam.
"Lou, kérlek ne haragudj rám" mondta már majdnem sírva.
"Harry, nem haragszom, csak nem értem, hogy mi rosszat tettem" mondtam már egy kicsit nyugodtabban.
"Semmit" mondta

"Harry, átmenetek?"

Egy kis csend

"Oké" mondta

"Köszönöm istenem, mert nagyon beszélnem kéne veled két dologról, és ez naaagyon fontos"

"Okééé"
"De most mennem kell, mert úton vagyok" mondtam.

"Hova mész?"

"Néha nem vagy olyan okos, tudod ugye?" kérdeztem viccelődve
"OH VÁRJ, HAHA, OLYAN HÜLYE VAGYOK" nevetett
"Oké, nos, viszlát babe, 3 óra múlva találkozunk"

"Hamarosan Lou" mondta

Harry szemszöge

Nem az, hogy mérges vagyok Louisra, csak félek szerelembe esni. Tudom, hogy furcsán hangzik, de vannak ilyen bizalmi problémáim, és tudom hogy elsősorban, nem kellett volna tovább beszélgetni vele, csak idióta vagyok. Csak féltem, hogy mi van, ha elhagy? Vagy mi van, ha megbántom anélkül, hogy tudnám? Minden elromolhat. Nem akarom elveszíteni őt. Szóval két lehetőségem van. 1, csak sodródom az árral, és meglátom mi történik, vagy 2, csak békén hagyom és soha többet nem lépek vele kapcsolatba, így egyikünk sem sérül. Beszélni fogok vele. Azt mondta 1-kor a vasútállomáson lesz, és a nővérem fogja felvenni. Most majdnem 12 óra van. Kitakarítom a szobám meg mindent mielőtt jön.

*1 órakkor*

Louis szemszöge

Itt vagyok a vasútállomáson, és fogalmam sincs, hogy hova kéne mennem. Mi a fasz? Miért ilyen nagy ez a kibaszott állomás?

"LOUIS" hallom egy lány kiáltását. Dehát nem is ismerek itt senkit. Akkor ki kiáltozza a nevem? Amikor megfordultam láttam egy lány. Olyan ismerős, de fogalmam sincs honnan.

"Öhm, igen?" Kérdeztem
"Gemma vagyok te tökfej" mondta a mostmár ismerős lány.

"Ó, OMG SZIAAA" és szorosan megöleltem.
"ja, szia Louis, Öhm tényleg akarnék veled csevegni, de szerintem már látni szeretnéd Harryt és ő is téged, szóval hagyjuk most a beszélgetést és irány a házunk." mondta
"Oké"

A házukig az út kábé 15 perc volt autóval. Szórakoztató utazás volt, sokat beszélgettünk és hallgattunk zenét is. Amikor megérkeztünk, ott volt az az aranyos, kicsi ház, kertjében fehér és piros virágokkal. Olyan volt, mint egy tündérmesében, azt hiszem. Mikor becsöngettünk, (Gemma elfeljetett kulcsot hozni) Harry nyitott ajtót. Körülbelül 2 percig bámultuk egymást, és olyan varázslatos volt. Mert sokat beszélgettünk már, és amikor végre találkozol az emberrel, akit szeretsz, az hihetetlen.

Két perc után erősen megöleltem, mintha egy plüssmaci lenne, akit nem akarok elveszteni. Miközben öleltem, hallottam, hogy őrülten ver a szíve.

Harry szemszöge

Amikor Louis megölelt, éreztem hogy a szemeim könnybe lábadnak, de ezek voltak a valaha volt legjobb könnyeim. Jó sokáig ölelkeztünk, és nagyon nem akartam elengedni. Olyanok voltunk, mint két kicsi kirakó, akik végre megtalálták egymást. Amikor elkezdett beszélni, mintha angyalok lettek volna a fülemben.

"Harold?"

"Itt vagy?" legyintett a kezével
"Hm? Ja, itt vagyok" mondtam
nevetve

"Öhm, beszélnünk kell, Lou" mondtam egy kicsit komolyabban.

"Tudom, beszéljünk édes"