2. Rész

110 11 10
                                    

Reggel az ébresztő hangjára ébredtem fel. Csodás! Nem akarok iskolába menni!!! Miért van szeptember 1.??!!
Mindegy inkább gyorsan fel öltöztem. Meg szerencse hogy nálunk nem kell ünneplő ruhát venni első nap sem. Úgyhogy felvettem egy fekete shortot, egy barack színű blúzt, és egy fekete szandált. Megfogtam a fekete táskámat és a hajamat ami a vállam fölött ér csak hagytam úgy ahogy van. Hát igen változtam a nyáron, az biztos! Miután a nyáron egy ötlet alapján meg változtam.
De jól tettem, remélem....

- Jó reggelt! - ültem le a konyhában Iza mellé aki már ette a reggelit.

- Neked is! - mosolygott. - Gondolom neked sincs kedved suliba menni?

- Nincs hát, csak muszáj...

- Hahj... Így van. De azért lassan menjünk mert Dominak meg ígértem hogy azért kicsit be csengetés előtt b érünk. És még tudunk beszélni vele.

- Rendben akkor menjünk és akkor még nem tudtok a suli előtt beszélni.

- Úú, köszi!!! Egyébként úgy örülök hogy nem zavar hogy van nekem Domi és hogy jóban is vagytok!!

- Én meg örülök hogy mindig mosolyogni látlak! - tényleg örülök hogy Iza ilyen boldog és hogy Domi meg tényleg normális és mindig vigyáz Izára.

Nem túl messze lakunk a sulitól, úgyhogy gyorsan oda értünk elé. Ahol már messziről látszott hogy rengeteg diák van. De Iza rögtön kiszúrta hogy hol van Domi és a haverjai. Csak ezt ne kéne csinálnom hogy oda megyek ezekhez... Valahogy az hogy Domit bírom az nem azt jelenti hogy a haverjait  is. Szóval ez mindig érdekes.

- Sziasztok! - mosolygott rájuk Iza. Akit Domi rögtön át is ölelt fel karral és adott egy puszit a fejére.

- Heló. - néztem rájuk. Mindenki válaszolt is. Meg volt aki jól meg is nézett magának de ez valahogy nem hatott meg.

- Szóval mikor is lesz a meccs? - kérdezte Csabi.

- Nem figyeltél Csabika?? Mondtam hogy jövő héten pénteken lesz mert még lesznek edzések is. - oktatta ki Ákos. Hát igen lehetnek ott körülöttük bármennyien, de őket ez nem érdekli. Ők hárman a mag. Ákos a kosár csapat kapitánya, akinek sosem volt még igazi barátnője, de bárkivel szívesen van egy napig... Istenem... egyébként szerintem senki sem ismeri igazából, de ez már más dolog. Aztán Domi akiről mindenki tudja hogy nagyon normális. És persze mindenki tudja és tiszteletben tartja hogy van barátnője is. És Csabi a srác akiről senki sem feltételezné hogy menő gyerek mert van szemüvege és nem a legjóképűbb srác. De alapból még eléggé ott van a hármuk balhéiban.

- Min gondolkozol Livi? - zavart meg Ákos, aki át karolta a vállamat.

- Semmin, mindegy csak elgondolkodtam hogy mi lesz idén.

- Értem. Van valami amit tudsz?

- Semmi. - néztem rá. Majd el fintorodtam, mert megláttam közeledni Reginát, a suli ribancát....

- Áki! Sziaa!! De hiányoztál!! Mikor tudunk beszélni??! - csorgatta a nyálát Ákos felé. Istenem de szánalmas...

- Meg meggondolom. De lehet róla szó.

- Remek. De azért majd szólj ha jó lesz. - mosolygott majd elvonult. Jézusom...
Ami még szerintem nagyon szánalmas hogy amikor Ákos meglátta közeledni Reginát, rögtön elengedett. Persze én nem bántam de azért ez mindig fura...


- Mindjárt csengetnek! Menjünk be. - néztem rá a karomon lévő órára. Bementünk az épületbe, ahol először a hatalmas aula van, meg a büfé, és onnét nyílnak a folyosók a termék felé.

Felmentünk az emeletre és ott bementünk a terembe.

- Na végre remek! Most hogy lassan mindenki ide ér, már elmondhatom hogy mit terveztem az idei évre először. - vigyorgott gonoszan a tanárnő. Ajj jaj... Ez nála sosem jelent jót...  Biztos, hogy valami hülyeséget tervez...

- Tanárnő, mi lesz most? - kérdezte Anna, az egyik osztály társunk.

- Mindenki üljön le ahová akar, de ne pakoljatok ki! - közölte. Na ebből mi lesz???! - Jól van most hogy mindenki itt van, kezdődhet az ültetés! - hogy mi???

- Micsoda?? Miről beszél Zsóka néni??

- Arról hogy az előző évben nem voltatok normálisak és a viselkedésetek sem volt normális. Szóval muszáj volt valamit kitalálni!! Szóval az ültetés!

Hát ez nem igaz... Ültetés... Komolyan ezzel akar rendet teremteni??? Jaj istenem csak valaki normális mellé kerüljek!!!!



- Lássuk csak akkor Livi kérlek ülj ide! - mutatott az egyik asztalra. - Oké. Ákos gyere ide mellé. - mi van??? Ezt nem hiszem el... Miért pont Ákos... Miért nem lehet valaki más! Miért pont ő???

- Szia! - ült le mellém Ákos.

- Heló. - néztem rá.

-Oké, akkor ide elétek meg Iza és Domi.

- Ez komoly? Mázlisták! - akadt ki Regina, teljesen jogtalanul.

- Nem érdekel a hiszti így lesz minden és kész! Nincs apelláta!


...... - .......

- Jól van mehettek haza. Mára vége.

- Éljen!!! - üvöltötte mindenki.

Kint a suli előtt álltunk meg.

- Livi ha nem baj én most elmennék Domival sétálni.

- Menjetek nyugodtan. Jó sétát. - mosolyogtam rájuk. - Én meg elmegyek haza, szerintem. Sziasztok! - köszöntem el és elindultam.

- Livi várj!! Én is arra megyek! - ért utol Ákos és még állt mellettem. - Egyébként baj hogy én ülök melletted?

- Nem. Csak maga az ültetés ami nem tetszett... - mondtam neki. És el indultunk az utcán.

- Értem. Akkor megnyugodtam. Ezek szerint velem nincs bajod. - vigyorgott.

- Hm. Aha.

Zzzzz...  Zzzzz.... Zzzz....

Ákos telefonja csörög. Kivette a zsebéből és megnézte úgy hogy véletlenül én is láttam:

"Regina" - na! Valahogy nem lepődtem meg, kicsit sem.

- Szia!
-....
- Igen. Tudok.
-.....
-Aha. Oké. Szia!
-......

- Öhm Livi.... Nekem most el kell mennem. Bocsi. - sajnálkozott.

- Semmi gond. - mondtam neki. Közben meg azon agyaltam hogy, hogy lehet valaki ennyire bunkó és hülye.... Képes volt itt hagyni!!! Na mindegy megyek haza tanulni meg utána segítek a pizzériában is.

 

A la Muerta Pizzéria |✓|Where stories live. Discover now