LIMITLESS

:: 𝟭𝟱𝗧𝗛 - megválogatott szavak és megfontolások

A 119-es körzet immáron ismét maga marad, hiszen Mark az imént távozott, miután megbeszélték a verseny egészének felállását ㅡ Yuta nem is gondolta, hogy a MISFITben nem csupán csak YangYang ért igazán ehhez. Talán, ha már a kezdetektől fogva Mark járna hozzájuk, kevesebb ellenszenvet érezne az élen lévők iránt.
Mert ugyan hiába szövetségesek, az nem több, mint taktikai lépés; egyedül Yuta versenyzik, ami igencsak csekély lenne egy önálló körzethez, s nagyon valószínű, hogy eléggé hátul is végezne a versenyek ranglétráin, így hát a szövetség kellőképpen nyújt egy biztonsági érzetet, mégha közben a MISFIT az egyik legborzasztóbb körzet is ㅡ már ami a csapatszellemet, tisztességet, versenymodort illeti.

WinWin és Yuta továbbra is a székeken ücsörögnek, nem beszélgetnek, csupán csak emésztik az előző társalgás eredményét. Tulajdonképpen, a 119-re eső rész roppant kedvező; elég csupán csak egyetlen alkalommal a pályara mennie Yutának ㅡ ezidáig minimum kettőször kellett, hiszen nem szövetség az, ahol az egyik fél nem tesz semmit, viszont most valami miatt nem várnak el tőle sokat. Nem is érti ezt, s bőszen forgatja agyának fogaskerekeit, hogy rájöjjön miértjére, azonban egyszerűen nem jár sikerrel.

Furcsa lépés ez a MISFITtől, hiszen tény s való, Yuta eléggé jó versenyző, szóval az esetek döntő többségében előnyük származik belőle, viszont most inkább magukra bízzák a köröket. A japán tényleg nem tudja hova tenni mindezt, mert erősen kétli, hogy nekik akarnának jót, viszont egyszerűen mégsem lel másféle lehetőségre.

Ám ahogyan buzgón elmélkedik ezen, Shotaro és Hendery végeznek a köreikkel, így hát feléjük lépkednek. Shotaro a megszokott, barátságos mosolyával, ám Hendery feszélyezetten. Yutának feltűnt nyilván, hogy az előző verseny óta valami nincsen rendben, hogy valami frusztrálja a sötétbarna tincseket birtokló, tehetséges sofőrt, ám sejtése sincs arról, hogy ehhez YangYangnak és egy olyan beszélgetésnek van köze, aminek sosem szabadott volna megtörténnie. S Hendery tudja, hogy illene elmondania ezt a vezetőnek, beszélnie róla, viszont az több, mint valószínű, hogy a szövetség felbomlását okozná, ami azonban cseppet sem fizetődne ki a 119 számára; egyelőre ㅡ amíg Yuta nem enged mást is a pályára versenyekkor ㅡ nincsen sok esélyük arra, hogy kellőképpen megállják a helyüket önállóan.

- Mark jött most átbeszélni a versenyt? - kérdezi Hendery, mikor Shotaróval megállnak a pálya szélén, a kettő idősebb csapattársukkal szemben.

- Igen - bólogat WinWin helyeselve, miközben kiszakad gondolatfonalai gubancából. - Yuta egyszer fog most csak versenyezni, azt hiszen, Xiaojun ellen.

- Ő múltkor nem ment pályára, igaz? - Shotaro is beszáll a beszélgetésbe, s kérdésének bizonyosságát nyomban megerősíti a raszta.

Mindeközben pedig Hendery fejében újból és újból az fordul meg, hogy tulajdonképpen milyen nagyon pályára akar menni, hogy mennyire ki szeretné próbálni magát élesben, s ezt szóvá is kívánja tenni. Tudja, Yuta okkal nem engedi, mégis már annyit gyakorolt, olyan sokáig várt arra, hogy megmutassa, milyen tehetséges, hogy már nem kíván továbbra is csak távolról figyelni. Részese akar lenni a történéseknek.

- És én pályára megyek? - teszi fel a kérdést, mely szinte a levegőbe hasít, s nyomasztó csendet hagy maga után.

Mindenki tudja, Yutának kell választ adnia, aki azonban roppant módon őrlődik, hogy mégis mit mondjon ennek kapcsán. Tisztában van azzal, hogy nem húzhatja örökké azt, hogy Hendery nem mehet pályára, hiszen könnyen megteheti, hogy otthagyja a körzetet, de a gondolat, miszerint valami baleset éri majd, s esetlegesen el is veszíti, teljesen megbénítja a vezetőt.

- Nem, nem mész pályára - feleli kimérten, s szemei elé hulló tincsei alól néz fel a csapatának legtehetségesebb személyére.

- Miért nem?

- Mert azt mondtam - Yuta hangja ridegen csendül, miként arcáról közöny olvasható le. Határozott kiállása és olykor ㅡ most is ㅡ vérfagyasztó kisugárzása szinte a légáramlás is megállítja, miként mind a négyen csak egymásra merednek teljesen ledermedve, hiszen érzik, ezt a témát nem kellene tovább feszegetni, ha már így is egy rozoga pillérre tévedtek.

- De vagyok már elég jó, te is tudod - csattan fel Hendery idegesen, ám Yuta próbálja tartani érzelemmentes arckifejezését, s nem szabadjára engedni túlféltő mivoltát. - Sokkal erősebb lehetne a 119, szövetség sem kellene, pláne, hogy hamarosan Shotaro is versenyezhetne. És tudod jól, hogy odafigyeléssel vezetünk, szóval nem értelek. Vagyis oké, eleinte még világos volt, miért nem akarsz pályára küldeni minket, és bíztunk benned, abban, hogy tudod, mit teszel. Te miért nem tudsz most ugyanúgy bízni bennünk?

- Válogasd meg a szavaidat! - figyelmezteti WinWin. Nem fenyegetően, hanem sokkal inkább úgy, mint aki csupán csak jót akar neki; mert igen, ha Yuta kijönne a sodrából, az senkinek sem lenne előnyére.

Viszont ők nem az a körzet, ahol folytonos vitatkozás van, ahol nem adnak a másik szavára, csupán csak az a helyzet, hogy ez a téma nem éppen olyan, mely könnyen vitatható. Yuta tudja, hogy másképp kellene cselekednie, ám saját démonjai akadályozzák, s ezzel Hendery is tisztában van ㅡ emiatt volt türelmes egészen ezidáig ㅡ, azonban a YangYanggal történt beszélgetés roppant módon piszkálja a csőrét. Hisz' tény, hogy a pályán a helye, hogy egy született tehetség, s nem véletlen az, hogy MISFIT is lecsapna rá ㅡ ha tehetné. Ám Hendery számára van, mi fontosabb önös érdekeinél, ez pedig a körzet, melynek oszlopos tagját képezi. Nem árulná el őket saját sikere érdekében, ezért mély levegőt véve igyekszik mérsékelni indulatait, s egy kisebb biccentéssel reagál WinWin szavaira.

- És hogy-hogy csak egy körben leszel? - immáron szelídebb hangra vált a barna hajú, s úgy néz a vezetőre, akinek szigorú arcvonásai egy pillanat alatt meglágyulnak.

Sokat jelent számára a körzet, az, hogy így összetartanak. Igazából mindannyian ㅡ egytől egyig ㅡ sokat köszönhetnek egymásnak, csupán már azt is, hogy van hova tartozniuk, hogy lett egy új családjuk, és a vezető tudja, nem csinálhatja ezt örökké; elhatározza, hogy hamarosan versenyezni engedi Henderyt.

- Igazából nem tudni - válik Yuta ezúttal a szokásosnál beszésesebbé, miközben a fekete lakkot kapargatja körmeiről. - Gondolkoztam ezen én is, mert már akkor meglepett, mikor Mark mondta. De gondolom, azért, mert Taeyong, Mark és YangYang versenyeznek inkább.

- YangYang is? - húzza el száját a barna tincsekkel rendelkező, s leplezni sem próbálja unszimpátiáját.

- Igen, de ő csak egy körben - bólogat WinWin. - Aztán Taeyong és Mark pedig kétszer-kérszer.

- És miért nem YangYang jött most amúgy? - kérdez rá Shotaro, ami miatt Hendery is kíváncsian felkapja fejét, noha eléggé sejti a választ.
Pontosabban, az igazi választ, hiszen tény, hogy a MISFIT jelenleg fél attól, hogy hamar eljár a szája, ami miatt ugrana a szövetség lehetősége, s ő pedig nem hülye; tudja, hogy ha a MISFIT nem szorulna rájuk, akkor inkább önállóak maradnának.

- Elvileg dolga volt - rántja meg vállait Yuta, miközben ajkai egy igencsak halvány görbületre ívelődnek. - De jobb is volt így. Markkal legalább lehet normálisan beszélni, nem pedig csak kötekedni próbál.

- Határozottan előrébb jutottunk vele - helyesel WinWin azonnal. - Esküszöm, ha nem MISFITes lenne, szimpatizálnék vele.

- Nekem így is szimpatikus - jelenti ki Yuta nemes egyszerűséggel, ami nyilván meglepi körzetét, hiszen ilyet nem gyakran mond, ám nem teszik szóvá, hanem új témát keresnek, s hagyják, hogy ez a kijelentés csak úgy lebegjen a semmiben, mintha tudomást sem vettek volna róla ㅡ holott ez közel sincs így.