Tus tim tswv Jikook ff. Befejezett✔

7.

○Írói pov.○

- Hyung, én olyan hülye vagyok. - Nyüszített fel Jungkook, ahogy belépett a terembe, s meglátta barátját. Látványosan szenvedve, levetette magát a székre, és immar kissé visszafogotabban, toporzékolni kezdett.
- Mit csináltál, már megint ?
- Kint üktem az udvaron, egy padon, mikor megláttam Jimint, aki elkezdett nekem integetni, majd oda jött hozzám, és leült mellém.
- Hogy...mi ? - Na igen, még maga a fehér hajú is alig hitte el.
- Igen, és mikor beszélni kezdtem hozzá, dadogtam. Érted ? Dadogtam! Aztan izzadni kezdtem, és az arcom is vörösödött, mire megnézte, láza vagyok-e, de erre csak meg jobban forróbb lett a bőröm. Hyung, olyan kínos vagyok. - Temette tenyereibe arcát, és megrázta vállait, valamiféle nyűszítő hangot kiadva. Őszintén, olyat még senki nem hallott.
- Hát te tényleg egy barom vagy. - Nevette el magát, mire Jungkook felkapta fejét.
- De ez még nem minden. Valami folytán elterveztem, hogy elhívom valahova, és már majdnem kinyögtem, mikor megjelent Taehyung, és konkrétan elrángatta mellőllem őt. Szinte a szeméve gyilkolt le engem. Hyung, sosem kerülhetek a közelébe. - Dobbantott mérgesen lábáival, és durcásan összefonta maga előtt karjait, s lebiggyesztette ajkát, míg a mellette ülő fiú, teljesen ledöbbent és nem hitte el, hogy unokatestvére, ilyenre képes lenne, azok után, hogy elmondta neki, Jungkook szerelmes Jiminbe. Ha nem is ment bele, hogy tervezzen egy találkozót nekik, hagynia kéne, hogy akkor magától alakuljanak, de nem, még ezt is megakadályozza.
- Jajj Jungkookie. Taehyung gondolom csak félti Jimint. - Oké, végülis nem hazudott teljesen, mert félti, csak nem mindegy hogy tudja-e, ki szerelmes Jiminbe...
- De nem is ismer. - Csattant fel. - Jimint akarom, eleget vártam már.
- Tudom, Kookie. Sajnálom hogy így alakult. Szeretnéd, ha beszélnék Taehyunggal ?
- Nem ismerem őt igazán, de ha így elrángatta tőlem, nem hiszem, hogy belemenne olyanba, hogy akár csak leüljek mellé. - Morogta a fiatalabb. Teljesen felidegelte az egész. Négy éve vár hogy szereti, hogy halasztja - az ő hibájából - de most lenne esélye, és más ezt elveszi tőle. - Annyira szeretem őt. Miért nem lehet az enyém ? - Szemei bekönnyeztek, s hiába volt igaz, hogy mióta ismerik egymást, aligha váltottak pár szót - ami most végre megtörni látszik - Jungkook olyan szinten beleszeretett Jiminbe. A személyiségébe, a kinézetébe, annyira megszerette.
- Jungkookie, ne keseredj el, kérlek. Kitalálunk valamit, ne aggódj. - Simított rá barátja hátára, szomorúan elmosolyodova, mire a fiú szipogva, felé fordult.
- Köszönöm.

- Megtaláltad a kijáratot ? Vagy azóta is itt vagy ? - Kocogtatta meg a vörös hajú vállát Jimin, a büfé sorában állva. A fiú, ki múltkor, megzavarta őket, s a kijáratot kereste, ott állt előtte, neki háttal, de a hangra, mely hozzászólt, hátrafordult Jiminhez, s amint szemébe felismerés csillant megy elmosolyodott.
- Igen, megtaláltam. - Nevette el magát. - Te vagy az, aki múltkor egy másik fiúval simult össze a folyosón !? - Ráncolta össze szemöldökét, hiába tudta a választ, szórakoztatta a kisebb zavara, mely az arcára is kiülty vörös színben.
- Igen...de nem csináltunk semmit, én csak elestem, ő meg elkapott és...
- Jól van, csak szórakoztam. - Nevetett fel ismét, s előrébb lépett, mikor ő következett a sorban, s vett két nyalókát, majd megvárta míg a kisebb is végez, és elindultak ki, az udvarra.
- Hm ? Mi az ? - Nézett fel a vörösre Jimin, mikor az előbbi, elé nyújtotta az egyik nyalókát.
- A tiéd.
- Ohh...köszönöm. - Vigyorodott el, majd rögtön kibontotta, s szájába vette ízlelgetve azt. - Szóval, honnan jöttél ide ?
- Kwangjuból. Anyáék itt kaptak munkát így átköltöztünk.
- És...nem bánod ? Hogy eljöttél onnan, ahol születtél ? Hogy ott hagytál mindent ? - Szomorodott el Jimin. Visszamelkézett, mennyire fájt neki, mikor ott hagyta Busant, de vígasztalta, hogy családja itt van vele és Taehyung is, minden ami kell, vele van.
- Hm...igazából csak egyetlen barátom volt ott, tőle nehezen váltam el, egy napon át búcsúzkodtunk egymástól. - Nevette el magát, egy aprót szipogva, visszagondolva arra a napra, mielőtt eljött. Közben elértek egy padhoz, így leültek rá, s figyelték a többi diákot, miközben beszélgettek.
- Ez szomorú. Konyultak le ajkai. - De gondolom tartjátok a kapcsolatot.
- Persze, minden nap beszélünk. - Mosolyodott el a vörös.
- Szia baba. - Taehyung a padon megtámaszkodva, Jimin hajába puszilt, majd a halátékára s végül az arcára, amit a szőkeség édesen kacagva fogadott. Taehyung leült Jimin mellé, majd a vörösre nézett, s meghajolt egy aprót. Valahogy nem érzett felé ellenszenvet, s nem érezte hogy a fiúnak lenne bármiféle szándéka az ő szőkeségével, így nem különösebben zavarta, hogy éppen Jiminnel beszélget.
- Kim Taehyung vagyok, téged még nem láttalak itt.
- Jung Hoseok a nevem, és igen, új vagyok itt. - Mosolyodott el, viszonozva a zöld hajú tettét, majd kínosan somolyogva, megdörzsökte a tarkóját. - Ha feltehetem ezt a kérdést, és nem is illetlen...Nos, ti együtt vagytok ?
- M-mi nem vagyunk egy pár. - Vörösödött el Jimin, Taehyung pedig karját a szőkeség derekára helyezte, s mellkasának húzta a fiút.
- Tényleg nem vagyunk együtt.
- Hát...rendben. - Mosolyodott el.

- Most miért teszik ezt velem ? - Kérdezter Jungkook, fojtott hangon Yoongitól, miközben a hármast nézték, egy távolabbi padról. Végig nézte ahogy Jimin mosollyal az arcán beszélget a két fival - amit ő nem tehetett - s ahogy Taehyung végig puszilgatja, majd öleli az ő szerelmét. - Az én karjaimban van a helye, nem máséban. Az a vörös zavart meg minket múltkor, mikor Jiminnel egymásnak ütköztünk. Komolyan, hogy lehet azt a pillanatot elrontani. - Morogta. - Ha nem jön oda és csak tovább megy, akkor tudtam volna még bámulni, az én babám csodálatos felsőtestét, de nem, ezt is el kell rontania valakinek. Láttad már az ajkait ? Annyira csókolni valók, és úgy a farkam köré illenének...
- Jeon Jungkook, nem akarok még egy ilyet meghallani, ő még mindig az öcsém legjobb barátja, és az én barátom is.
- Aki ráadásul tetszik is neked.
- Nem, csak gyönyörű, de nem tetszik. De nem is erről volt szó.
- Jó, jól van értem. Te is tudod, hogy soha nem használnám ki, négy éve szeretem, nem tenném meg ezt vele. Szeretem őt. - Konyultak le ajkai.
- Tudom Kookie, tudom. Próbálok segíteni, de nem tudom hogyan csalhatnám el Taehyungot tőle. Kieszelünk valamit, ígérem, a tiéd lesz. - Veregget vállba barátját, s rögtön gondolkozóba esett. Kell valami, amivel lefoglalhatja rokonát, hogy legyenek olyan pillanatok, mikor Jimin egyedül van, s akkor Jungkook a közelébe juthat. Jimin tekintete lopva Jungkookra tévedt, s csak nézte. Barátja tíltása ellenére, szeretné megismerni a sötét barna hajú fiút, s fejében éppen az járt, hogyan is kerülhetne hozzá közelebb, még az előtt, hogy a depresszív szakasza elkezdődne, vagyis minél hamarabb...

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Ühm, szeretnétek látni az új storym tartalmát ?? Csak hogy megismerhessétek🥺 A Lost ,,puppy,,-ba tenném ki...🥺💜
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜