Tus tim tswv Jikook ff. Befejezett✔

6.

○Írói pov.○

- Jó reggelt Jungkookie. - Köszöntötte barátját Yoongi, majd leült a helyére.
- Szia Yoongs. El sem hiszed mi történt tegnap. Már mentem volna haza, mikor valaki nekem rohant itt a folyosón és rám ömlött a kávém, meg mindketten elestünk. És ki nem találnád, de az angyalom jött nekem.
- Ugye Jiminnek nem lett baja ?
- Nem, nem lett, vagyis fájlalta a hátát, de...MI A FASZ ? - És végre leesett Jeon Jungkooknak, hogy Yoongi igenis kimondta a szerelme nevét.
- Mi az ? - Tettette az értetlent.
- TE...HONNAN A FRANCBÓL TUDOD ?
- Mégis mit ?
- MIN YOONGI. Honnan tudod a nevét ?
- Összeállt a kép. - Kuncogta el magát. - Tudod ki az én drágalátos unokaöcsém, legjobb barátja ?
- Aki tetszik neked ?
- Nem teljesen, de igen ő.
- Mi van vele ?
- Nos, talán megeshet, hogy Ő Park Jimin. A te kis angyalod, a szerelmed... - Jungkook teljesen ledöbbent. Egyáltalán nem tudott szóhoz jutni, hisz...múltkor Yoonginak azt mondta próbálkozzon be nála. Féltékenysége tört fel először, egy kiáltás kíséretében.
- TE...Te megbámultad a fenekét ? Nem, nem, nem. Nem fer hogy ugyanarra a fiúra pályázol mint én.
- Jungkook...mindenki megbámulja, és elmondtam hogy nem tetszik, jól néz ki, gyönyörű, de nem. A tiéd.
- Mindvégig a közelben volt. Ha elmondtam volna, már közelebb kerülhettem volna hozzá. Akkora egy idióta vagyok.
- Nem ellenkezem Jungkook, de még most is tudok segíteni.
- Hogyan ? - Csillantak fel szemei.
- Szerinted ? Jimin Taehyung legjobb barátja, Tae pedig az unokaöcsém. Simán a közelébe juttatlak.
- De Taehyung ? Nem fogja megakadályozni ezt ?
- Dehogy fogja, bízz bennem. - Halk, minden tudó kacaj szaladt ki ajkai közül.

- De miért nem ? Taehyung ne csináld már ezt. - Sóhajtott fel hisztérikusan Yoongi. Nem minden úgy történt, ahogy azt ő gondolta. Amint eljött Jungkooktól, beugrott rokonjához, hogy lebeszélje vele amit kigondolt, ám de a zöld hajú egyáltalán nem preferálta az ötletet.
- Mert ki tudja, hogy kit akarsz az én kicsikémmel összehozni. - Felelte felháborodottan, s a konyhába ment, hogy lerakja használt bögréjét. Az idősebb természetesen követte, kezeivel össze- vissza kalimpálva unokatestvére mögött, majd mikor a fiatalabb megfordukt, teljesen nyugodt pózba vágta magát.
- Először is, egyetlen egy barátom van, rajtatok kívűl, így nincs sok lehetőség, másodszor, el sem mondtam az okát, hogy miért akarom ezt, és ki az aki még akarja.
- Jó, akkor mond. - Fordult felém résnyire nyitott szemekkel.
- De ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek, oké ? - A fiatalabb csak bólintott, s csendben halgatta a fehér hajút. - Nos szóval, a legjobb barátom, Jungkook...
- Jungkook ?
- Igen, mi van vele ? - Ráncolta össze szemökdökét értetlenül az idősebb.
- Ja semmi, csak még egyszer sem említetted a nevét.
- Jó ez most mindegy. Szóval Jungkook immár negyedik éve, hogy szerelmes Jiminbe.
- Négy éve ? - Kérdezett vissza döbbenten. - Az én Jiminembe ?
- Egy iskolába jártak ez előtt, csak Jimin nem vette észre Kookot, ő pedig nem próbálkozott. Mostmár érted miért olyan fontos, hogy találkozzanak ?
-...Nem lehet. - Ingatta meg fejét, ugyanis mindig ott villog maga előtt, hogy Jimin bezeg és ezt más nem tudja, még is hogyan kezelné ezt Jungkook, kibírná Jimin melett, mikor az utóbbi rideggé és élettelenné változik ?
- Miért nem ? Taehyung ebbe te nem szólhatsz bele. Ők fogják eldönteni, hogy kivel is akarnak randizni. - Felelte morcosan az idősebb, majd elhagyta a lakást. Haza fele vette az utat, miközben azon gondolkodott, mi képpen hozhatná össze Jungkookot Jiminnel. Persze, ha talán a valós okát tudta volna annak, hogy miért nem lehet Jiminnel Jungkook, lehet ő is úgy vélekedett volna mint Taehyung, s nem engedte volna, hogy a két fiú egy pár legyen megmentve őket, sok-sok fájdalomtól. De mivel nem tudta, és ő jót akart, elhatározta hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a két fiú egy párt alkosson.

- Sziaa. - Kiáltott fel Jimin, és vigyorogva integetni kezdett, az iskola udvar egyik padján ülő Jungkooknak. Jimin mellett most nem volt ott Taehyung, ahogy Jungkook sem Yoongi társaságában töltötte a szünetet. A sötét barna hajú, nem kicsit lepődött meg azon, mikor a szőke köszönt neki, s sietősen elindult felé. Még ujját mellkasának is nyomta, kérdezvén ,,én ?,, és még maga mögé is nézet, hogy biztos róla van e szó, de swnki nem tartózkodott mögötte, így nyelt egy hatalmasat, mikor a szőkeség megjelent előtte, s leült mellé.
- Tényleg sajnálom a pólódat, hogy neked mentem tegnap.
- S-semmi g-gond. - Somolygott, de az a mosoly olyan kínosan hatott arcán, zavara miatt. Elfordult egy pillanatra, s megütögette fejét, - ismételgetve ,,hülye, hülye, hülye.,, - dadogása miatt.
- Jól vagy ? Piros az arcod és folyik rólad a víz. - Jimin tenyerét a fiú homlokára tette, megnézve lázas e. Nyilván érzett egy kis melegséget, hisz Jungkook bőre olyan szinten felforrósodott, mikor a szőkeség hozzáért.
- Igen, jól vagyok...Kérdezhetek valamit ? - Kérdezte, megköszörülve torkát. Ideges volt és még maga sem tudta, hogy mire készül. Nem tudja, mi vette rá arra, hogy azt tegye, amit most akar, de úgy érezte, - hogy a hőség miatt, ami megcsapta őt a kisebb, és a kialakult helyzet miatt - mindjárt elájul.
- Persze, mond csak, de előtte megkérdezhetem a neved ? Sajnálom, ha esetleg mondtad, de nem emlékszem, csak tudod szörnyű a név memóriám. - Édes kacaj bukott ki a szőkeség ajkain, ami megmelengette Jungkook szívét.
- Jungkook vagyok...nos szeretném megkérdezni, hogy nem lenne kedved el...
- Jimin, már mindenhol kerestelek. - Szakította félbe Jungkookot, Taehyung, ki szikrákat szóró szemekkel, nézte Jungkookot. Megragadta Jimin csuklóját, s felhúzta a padról.
- Szia Jungkook. - Kiáltott még vissza gyorsan a szőkeség, s hagyta hogy barátja csak úgy elhúzza, az elkeseredett, szomorú fiútól.
- Ezt most miért kellett ?
- Mert nem beszélhetsz vele. Nem engedem meg, hogy vele legyél.
- De miért nem ? Tök kedves, és aranyos. - Pirult bele szavaiba.
- Mert nem akarom hogy bárki mással is barátkozz, rajtam, és Yoongin kívűl. Nem mehetsz újra a közelébe, értetted ? - Taehyung tudta, hogy egy kicsit durva volt a szőkeséggel, de felidegelte, hogy beszélgetett Jungkookkal, azzal a fiúval, aki már négy éve ragaszkodik Jiminhez, és szerelmes belé. Nem akarta hogy egy párt alkossanak, az egyikük, vagy mindketten, de valaki megsérülne a kapcsolatban, Jimin betegsége miatt, amiről hiába nem tehet a kisebb, akkor is sok mindenben gátolja őt.
- Igen, sajnálom. - Motyogta, s lehajtotta fejét szomorúan. Taehyung beharapta ajkait, de nem szólt semmit, hiába volt azzal tisztában hogy most megbántotta legjobb barátját. Nem tágított elmélete mellől, semmi féle képpen, nem akarta még egyszer meglátni a két fiút együtt, egy helyen, ahogy beszélgetnek egymással, vagy egy légtérben tartózkodnak. Talán túl védelmező volt, de amit egyszer a fejébe vett, azon nem igazán volt hajlandó változtatni.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Uhm, sajnálom ha későn érkezett, csak nem akarom összecsapni, ötlet hiány miatt🥺💜💜
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜