5.

383 47 2
                                    

○Írói pov.○

Azonban, mivel nem figyelt oda, ismét neki rohant valakinek, és a nagy lendület hatására mindketten a földön kötöttek ki, a másik félnek pedig ráadásképpen, a kávéja is a pólóján végezte.
- É-én...sajnálom, tényleg, véletlen volt, nem figyeltem. Sajnálom. - Szabadkozott azonnal Jimin. Lehajtotta fejét, és ránézni sem nézett a másikra, aki kerek szemekkel bámulta a szőkeséget. Az utóbbi a derekát, és a hátát fájlalta, mivel éppen úgy esett, hogy testének ezt a két részét ütötte meg, míg a frontális ütközés, másik résztvevőjének, csak a mellkasa és a has pirosodott be, a forró ital hatására.
- J-jól vagy ? - Szólalt meg a sötét barna hajú fiú, miután feleszmélt a sokkból, hogy éppen szerelme esett neki, majd landolt előtte. A szőke lassan felemelte fejét, és tekintete a fiúra tévedt, akiben felsimerte azt a személyt, aki követte őt, rögtön felpattant - igaz, kissé nehézkesen, hisz fájt a háta - majd kezét nyújtotta a még sokkosan ülő fiúnak, aki elfogadta a segítséget, és ő is felkelt a padlóról, mikor is, meglátta hogy a sötét barna hajú pólóját, kávé áztatja, rögtön bocsánat kérésbe kezdett.
- Sajnálom a pólódat, tényleg. Nem akartam, veszek neked vagy másik, vagy...- Ekkor a fiú fogta, és lekapta magáról, két számmal nagyobb pólóját, és a magasabbnak nyújtotta. - Tessék, vedd fel az enyémet. - Azt hiszem nem is kell mondani, hogy a magasabb fiú arca teljesen vörös volt. Na nem csak azért, mert szerelme van itt előtte, és hozzá beszél, az is közre játszik hogy félmeztelenül áll előtte. Tekintete lentebb tévedt a felsőtestére, és csak bámulta. Egyáltalán nem bírta róla levenni a szemét, de mondjuk hogy is tehette volna. A szerelme áll előtte, még hozzá póló nélkül. Még szép hogy megbámulja.
- Jól vagy ? - Billentette oldalra fejét Jimin, és közelebb lépett Jungkookhoz, de megcsúszott a kiömlött kávé folton, így majdnem hátraesett ismét, ha a barna hajú nem kap karja után, és rántja vissza, ezáltal a szőkeség, egyenesen titkos szerelmese karjaiba esett. A folyosó egyébként már kihalt volt, rajtuk kívűl senki sem tartózkodott ott, mivel a nap véget ért...vagyis csak majdnem. Mindenki hazament már, a két fiún, és egy olyan új diákon kívűl, aki még nem tudja, hogy mi hol van, ezért csak lézengett az iskolában, hisz nem reggel érkezett, hanem alig húsz perce, de még nem talált ki innen. Ez a fiú, kinek vörös haja volt, éppen most kanyarodott be, arra a folyosóra, ahol a másik kettő tartózkodott. Összeráncolta szemöldökét, és ledöbbent ahogy meglátta őket. Hiszen szimplán annyit látott, hogy két fiú - az egyik félmeztelenül - simul egymáshoz. Jimin, most éppen maga volt. Nem Chim vagy Jimin, hanem simán maga. Ilyenkor szimplán csak Jiminnek hívták, de se nem a depresszív, se nem a mániás szakaszban van. Magához tért teljesen, és emlékszik is mindenre, amit akkor tett, mikor Chim volt.
- Öhm...zavarok ? - Köszörülte meg torkát a vörös hajú.
-N-nem. - Húzódott hátrébb a sötét barna hajú, miután biztos talpra álította a szőkeséget.
- Nos, annyit szeretnék kérdezni, hogy hogy jutok ki innen. - Kapkodta tekintetét a két fiú között. Viszont választ nem igazán kapott, azon kívűl hogy a szőkeség csak maga mögé mutatott. Jungkook ugyanis teljesen elkábulva nézte az előtte állót, míg Jimin inkább érdeklődve, és meglepetten. - Hát jó, köszönöm. Akkor ti csak folytassátok...ezt. - A Vörös magára hagyta a két fiú, akik közül a magasabb most eszmélt fel rá, hogy a vele szembe lévő, még mindog póló nélkül álldogál előtte.
- V-vedd vissza a p-pólód. K-köszönöm. - Hajolt meg egy aprót, és maga sem tudja, mit köszönt meg, de olyan sebességgel futott el, mint ahogy ma Jimin neki ütközött. Jimin csak megrázta fejét, majd sietősen a szekrényéhez futott, magához vette amiért visszajött, és kiment Taehyungékhoz. Lihegve állt meg előttük, térdeire támaszkodva, s felmutatta mutatóujját.
- Ihtt vhagyok.
- Chim, miért futottál ?
- Jimin vagyok. - Súgta oda a fiúnak - jelezve neki, eddig tartott a szakasz - aki mosolyogva egy puszit nyomott a fiú arcára. Persze mindezt a sötét barna hajú fiú is látta, és döbbenetében, szepen neki is sétált egy fának. Káromkodva dörzsölgette a fájó pontot, majd gyorsan tovább állt, forrongva a dühtől.
- Szia Jimin. - Mosolyodott el Yoongi, Jimin elé állva, ugyanis eddig arrébb vonult, mikor egy hívást kapott.
- Yoongs. - Kiáltott fel, és szorosan átölelte a fiút. - Rég láttalak. - Persze hogy hazudott, hisz hogy venné ki magát, hogy ha elmondja, hogy ma megleste őt és a barna hajút, akinek a minap neki ment.
- Én is téged Jiminie. Na menjünk. - Átkarolta a kisebb vállát, aki boldogan ment közte, és legjobb barátja közt, kinek a kezét fogta. Attól hogy nem a mániás szakaszban volt már, imádta barátai, közelségét, főleg Taehyungét, hisz már nagyon régóta ismerik egymást.
- Jiminie, mik történtek míg nem találkoztunk ?
- Jiminnek van egy hódolója. - Vágta rá Taehyung, mielött még a kisebb megszólalhatott volna, de cserébe egy szúrós pillantást is kapott.
- Ez egyáltalán nem igaz.
- Kicsoda ? - Hagyta figyelmen kívűl a szőkeség tagadását.
- Ő sem tudja. Csak valaki követte őt a menhelyre, valamelyik nap. - Nevetett fel a zöld hajú.
- A menhelyre ? - Ráncolta össze szemöldökét a legidősebb, és elgondolkozott.
- Igen, tudod, Jimin az állatmenhelyen dolgozik. - Yoonginak eszébe ötlött, hogy mintha hallotta volna már ezt. Hát persze hogy hallotta, hisz hol is dolgozik Jungkook szerelme... - De most nem ez a fontos. Szóval az a fiú csak úgy bámult be az ablakon, mert nem tudta hogy sötetített az üveg. - Nevette el magát ismét Taehyung, nem tudva, hogy éppen most leplezett le valakit. Yoonginak természetesen összeállt a kép. Jungkook szerelme, nem más mint Park Jimin. Az unokatestvére babája, és legjobb barátja, a szőke gyönyörűség, kinek mosolya minden bevilágít. Yoongi egész végig jóban volt Jungkook szerelmével, aki eddig csak távolróp figyelte. Nem tudta eldönteni, hogy elmondja-e barátjának, hogy közelebb tudja jutattni őt a szőkeséghez, vagy hagyja hogy ő maga megoldja. Hisz ő még be is ajánlotta neki, csak mint más személy. Ő pedig ahogy emlegette...ha a sötét barna hajú tudta volna kiről beszél, biztos hogy féltékeny lett volna, főleg hogy ő maga mondta Yoonginak hogy ,,miért nem te jársz vele ?,,. A legidősebb döntése végül az lett, hogy bárhogyan is alakul, elkell mondania barátjának az új fejleményeket

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Képzeljétekk, tegnap a zúzódás mellé még, éppen mikor csináltam a vacsorát, belevágtam az ujjam amit mist nem részletezek, és aa olyan szerencsétlen vagyok.☹🥺
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜

Tus tim tswv Jikook ff. Befejezett✔Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang