Tus tim tswv Jikook ff. Befejezett✔

13.

○Írói pov.○

Miután Jimin beszámolt szüleinek is arról, hogy Jungkook jelenléte enyhíteni látszott a betegségén, az említette fiúval el is indultak az orvoshoz, szüleivel együtt. Egymás kezét fogták, s immár egy párként ültek egymás mellett. Mikor odaértek, kiszálltak a járműből, s befelé vették az irányt.
- Ááh, a Park család. Rég láttam már magukat. - Jelent meg mosolyogva Jimin orvosa. - Minek köszönhetem a jelenlétüket ? Ugye, nincsen semmi gond ? - Kapta aggódva fejét Jimin felé, neki intézve kérdését.
- Gond az nincsen, de lenne valami, amit szeretnék megbeszélni magával.
- Ohh, hát persze, gyere csak. A szüleid addig, foglaljanak helyet nyugodtan.
- Mr. Kim. Ő a párom, jöhet ő is ?
- Ohh...elnézést az illetlenségért, Jeon Jungkook vagyok. - Hajolt meg gyorsan, az idősebb férfi pedig rá mosolygott.
- Én pedig Kim Cheolmin. Na gyertek. - Az irodájába vezette őket, s míg ő az asztala mögé ült le, a két fiút az előtte elhelyezkedő két székre intette. - Nos, miről lenne szó ?
- Hol is kezdjem...- Dörzsölte meg kínosan mosolyogva tarkóját a szőkeség. Párja megszorította kezét, jelezve neki, hogy ő itt van vele, beszéljen nyugodtan. - Szóval nem rég a depresszív szakasz következett nálam. Minden olyan volt, mint szokott lenni. Otthon voltam egy-két napot, nem mentem iskolába, és alig ettem. De tegnap előtt, elmentem a kedvenc helyemre, fel a tetőre. Eluralkodtak rajtam a gondolatok, minden rossz, ami csak jöhetett. Mintha nem lettem volna magamnál, lassan felmásztam a peremre, és én...leakartam ugrani...- Jungkook szeméből kicsordult egy könnycsepp, amit több másik követett. Nem zokogott, csak csendesen sírt, ahogy ismét hallotta, mi is történt. Talán az volt a legborzalmasabb, a legfájdalmasabb éjszakája, hisz látta, hogy szerelme majdnem a halába ugrik. A férfi aggódva, s döbbenten hallgatta a fiú szavait, tudta, mivel jár a betegség, de hallanni, hogy milyen átélni...- De ekkor Jungkook lerántott onnan, és a depresszív epizód csak úgy...köddé vált. Nem három napig szokott tartani, legalább egy vagy két hétig, most pedig...ahogy Jungkook szorított magához zokogott, én...fogalmam sincs, hogyan történt.
- Enyhítette. Sőt, lehet örökre eltudja tűnteni. Az erős érzelmek, a szenvedély és a fájdalom, hatott rád, és mintha kiűzte volna belőled. Ilyet még nem tapasztaltam, de talán ez lehet az oka. - Vette le szemüvegét, s tette az asztalára, majd ősszekulcsolta kezeit, s a szőkeségre mosolygott. -Gratulálok Jimin, megfogsz gyógyulni.
- M-mi ?
- Úgyhiszem, ha a párodnak sikerült lecsillapítania, akkor az egész betegségedet eltudja tűntetni. - A férfivel szemben két döbbent tekintet állt. Jimin szólalt meg, párja kezét megfogva, állt fel a székből.
- Köszönjük szépen. Örökké hálás leszek, amiért kezelt engem, és mindig időt szakított rám.
- Ez csak természetes. Na menjetek, és ünnepeljétek meg. - Nevette el magát a férfi majd az ajtó felé intett. Miutan mindoetten meghajoltak az idősebb előtt, kimentek az irodából, s amint becsukódott az ajtó, Jimin a falnak lökte Jungkookot, s szorosan hozzá simulva tapadt a fiú ajkaira, heves, szenvedélyes csókot kezdeményezve. Meglepetten nyögött fel a sötét barna hajú, de a következő már egy jóleső nyögés volt, mikor Jimin átcsúsztatta nyelvét az övé mellé. Minden érzelmük benne volt. Szerelem, csodálat, szenvedély, öröm és hála.
- Fiúk, majd otthon folytatjátok, de kórházban nem illendő. - Köszörülte meg torkát szórakozottan, Jimin anyukaja, majd lelkesen folytatta. - Inkább azt mondjátok meg, hogy mi történt. - A két fiú lihegve vált el egymástól, s döntötték össze homlokukat.
- Megfogok gógyulni. - Vigyorodott el, s a fejét szülei felé fordította, amennyire tudta, de úgy, hogy homlokát még mindig párjáénak döntötte.

- Mr. Kim azt mondta, hogy Jungkook hatására, és az erős érzelmei miatt válthatta ki belőlem azt, hogy a rendes énem legyen jelen. Még nem tapasztalt ilyet, így nem tudja, mi lesz, de úgy vélte, hogy ha ez sikerült akkor Jungkook végleg eltűntetheti a betegségemet. - Mesélte nagyon mosollyal az arcán, szüleinek, Taehyungnak és Yoonginak. Két barátját áthívta, miutan hazaértek, hogy egyszerre közhesse a jó hírt velük. Taehyung és Yoongi egyszerre pattantak fel, s ugrottak rá a szőkeségre, hogy megölelgethessék, majd megköszönték Jungkooknak, azt amit tett a jelenlétével, s érzelmeivel. Jimin anyukája útjára engedte könnyeit, s miután megszorongatta fiát, nem győzött hálálkodni a barna hajúnak, hogy segített fián. Apja is karjai közé zárta a szőkeséget, s kezet fogott fia párjával, s megköszönte a megszeppent fiúnak. Zavarban érezte magát, hogy mindenki hálálkodott neki, mikor nm tett semmit, csak halálosan beleszeretett a szőke angyalba. Egymás mellett ültek, egymás kezét szorongatták, el sem engedték egymást nagyjaból egész nap. Mikor nem volt muszáj, egybefonódva töltöttek minden percet, élvezve szerelmük megnyugtató közelségét.

Bőven este felé járt már az idő, a nap lement, s a csillagok villantak fel az égen, megvilágítva a Holdat. Jimin két barátja az egyik vendégszobában aludtak, s szülei is a s aját szobájukban pihentek, míg Jimin és Jungkook kint, az udvaron üldögélt a fűben, s bámultak a csillagos eget.
- Köszönöm. - Mosolyodott el halványan a szőkeség. Nem túlzás azt mondani, hogy mosolya fényesebb mint bármely csillag.
- Mégis mit ?
- Hogy itt vagy velem. Megmentettél Jungkookie, és nem tudok neked elég hálás lenni ezért. Felbukkantál az érzéseiddel, s rögtön levettél a lábamról, néha szó szerint. - Kuncogta el magát, párjával együtt. Fénylő szemekkel lesték egymást, míg nem Jimin közelebb hajolt a fiúhoz.
- Mondhatok egy titkot ? - Kérdezte, s mire válaszul megkapta a bólintást, közelebb hajolt a kíváncsi fiú füléhez, s bele súgta. - Szeretlek.
- É-én is, szeretlek téged. - Nyíltak tágra szemei, s a szerelem ezernyi árnyalata suhant végig szemében mikor ráekintett a gyönyörű szőkeségre. Elmosolyodtak, s elfeküdtek a fűben, egymásba gabalyodva, összefonódott ujjakkal, s szerelemmel teli szívvel. Csak ők voltak, senki más. Elvettek egymás eszét, beborították a másikat szeretettel, s soha nem engedtek el egymást. Tus Tim Tswv. Az angyal, s a sötétbarna hajú fiú szerelme a végsőkig kitartott, s életük meghatározó pillanatának a csillagok, a Hold, s a sötét éjszaka lett a szemtanúja. A gyógyulás kulcsa, Jimin másik fele volt. Szerelmet hozott az életébe, új emóciókat, amik teljesen megmentették őt. Ígéretét betartotta. Védelmezte, szerette mindörökké. Az ígéretet, mit megkötöttek egy éjszakán, mikor egy pár lettek, megvalósult. Mikor Jungkook térdre ereszkedett szerelme előtt, a csillagos ég a sötétségben, a kivilágított udvarban, szeretteikkel körülvéve. Pont ugyanott, ahol korábban életük egyik legmeghatározóbb pillanatát élték át, s egy új emleket szerezve az eljegyzéskor. Jimin igent mondott szerelmének, s kapcsolatuk a lehető legjobban erősödött meg. Nem túlzás azt mondani, hogy a legszebb pár, az egész világon; a szőke angyal, s a sötét barna hajú fiú.

Vége

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Még érkezem egy utószóval💜
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜