Tus tim tswv Jikook ff. Befejezett✔

12.

○Írói pov.○

- J-jézusom, é-én annyira sajnálom. - Kapta szája elé kezeit, beharapva ajkát.
- T-te...megcsókoltál. - Kapta ujjait az érintett részhez, s nem tudta visszafogni vigyorát. Oly régóta érezni akarta már ezt. - Ne kérj bocsánatot kérlek, oly régóta vágytam erre. - Állt fel ő is. - Tudod...van egy becenév, amin mindig hívtalak téged. - Jimin oldalra billentette fejét, mintha csak rákérdezni, mi is az a bizonyos név. Szive hevesen dobogott, azt hitte, most elrontott mindent, de mikor a sötét barna hajú, csak vigyorgott, elvetette ezt a gondolatát. - Tus tim tswv. - Ejtette ki ajkain, az idegen szót, a sötét barna hajú fiú. Közelebb lépkedett, a sötétben a szőkeséghez, s óvatosan megfogta kezeit.
- Mit jelent ? - Döntötte oldalra fejét, halvány mosolyogva Jimin.
- Tus tim tswv. Azt jelenti, Angyal. Téged jellemez. Fénylő valód, mely a sötétben mindent megvilágít. Szemeid csillogása, úgy visz életet más szívébe, hogy soha senki, nem múlja felül azt. Négy éve, hogy teletöltötted szerelemmel, az én szívemet.
- Négy éve...?? - Inkább csak maga elé suttogta. A magasabb fiú, szavaitól, alig tudott megszólalni. Annyira jól esett neki...annyira szerelmes lett...egyre jobban, csak szerette a fiút.
- Hetedikben érkeztem, abba az iskolába, ahova te is jártál. Rögtön beléd szerettem, ahogy megláttalak. Egyszer sem beszéltünk, pedig egy évfolyamon voltunk, te nem vettél észre engem. Én téged igen, még sem mertelek megszólítani...Ugyanabban a gimnáziumba jöttem, ahova te is. Szintén egy évfolyamon vagyunk, még is csak most, a negyedik évben, mikor szerelmem csak egyre jobban erősödik irántad, bevallom, hogy szeretlek, és ez sosem fog megváltozni. Megértem, ha neked ez gyors, én csak szeretnék veled lenni.
- Jungkook...valóban gyors nekem ez egy kicsit, hisz még sosem volt párom, azt sem tudom, hogyan kéne viselkednem. Szeretném, ha randizni járnánk, ha jobban megismernénk egymást, majd minden napomat veled tölteni egy párkapcsolatban. - Nézett rá csillogó szemekkel a fiúra.
- Annyira boldoggá teszel. - Mosolyodott el, s felkapta a fiút, hogy magához ölelve megpörgethesse a levegőben.

Boldogan érkeztek vissza Jimin lakhelyéhez este, s Jungkook egészen az ajtóig kísérte a szőkeséget, ami előtt megálltak, és szembe fordultak egymással.
- Nagyon jól éreztem magam, ma veled. Köszönöm ezt a csodálatos randevút. - Vigyorgott rá Jimin, mire Jungkook kissé megszorította összekulcsolt ujjaikat, mintha ezzel Jiminhez akarná erősíteni magát.
- Én köszönöm, hogy eljöttél velem, és ezt a felejthetetlen délutánt...Tudom, hogy még nem vagyunk együtt, de...megengedsz egy csókot ? - Kérdezte szerelmétől teljesen zavarban, mire a vele szemben álló, elkuncogta magát.
- Csak nyugodtan, Édesem. - Mikor közelebb hajoltak egymáshoz, s már majdnem összeérintették ajkaikat, mikor az ajtó kinyilt, ezzel megzavarva a párost.
- Elnézést, nem akartalak titeket megzavarni a nyálcserében, de szeretném a fiamat végre bent tudni a házban, viszont nyugodtan gyere be te is, ne mászkálj ilyen későn. Nálunk aludhatsz, csak hívd fel a szüleidet. - Mosolyodott el Jimin anyukája rázúdítva az információkat a két fiúra, kik még mindig döbbenten álltak, mind az elhangzott mondatoktól, s attól, hogy a szőkeség anyja, majdnem meglátta őket csókolózni. - Na, gyertek már be. - Miután a két fiú, szinte megsemmisülve belépett a lakásba, Jimin anyukája rájuk mosolygott.
- Park Sunmi vagyok.
- Ohh elnézést, Jeon Jungkook vagyok. - Hajolt meg a nő elött.
- Anyaa, éhes vagyok. - Totyogott be a nappaliba Jihoon, de mikor meglátta a két zavartan álldogáló fiút, megállt. - Hát ti ?
- Azt hiszem, még mindig zavarban vannak. -Kuncogott fel a nő, majd odasúgta fiatalabb fiának, minek hallattán Jihoonból kitört a nevetés. - Rájuk nyitottam, mikor épp megakarták ismerni egymás száját...Na de, - Csapta össze tenyerét, majd útját a konyhába vette. - Én megyek vacsorát készíteni.
- Akkor...maradsz ?
- H-ha szabad...
- Rendben, akkor gyere. - Ragyogott fel az arca, s megfogva a sötét barna hajú kezét, a szobája felé kezdte húzni.
- Hova megyünk ?
- A szobámba. - Vágta rá, mire a fiatalabb gondolatai elterelődtek egy egészen más irányba, amint meghallotta, hova is készülnek menni. Amint beértek, Jimin becsukta maguk után az ajtót, majd az ágyára vetődött, s onnan nézett a másik fiúra, majd elnevette magát. - Olyan ideges fejet vágsz.
- Sajnálom, csak...nem voltam még...olyan fiú szobájában aki tetszik nekem.
- Ülj le mellém, Jungkookie. - Paskolta meg a maga melletti helyet, mire kissé bizonytalanul de helyet foglalt.

- Nos...te vagy a párja ? - Köszörülte meg torkát, Jimin apja.
- Apaa.
- Uhm...még nem, de igyekszem, Mr.Park. - Felelte vigyorogva.
- Akkor, miért láttam, azt amit, ha még nem vagytok együtt ? - Szólalt meg most az anyukája.
- Mrs.Park csak volt valami Jimin száján, amit leakartam szedni onnan.
- Mindent értek. - Bólogatott szórakozottan a vigyorgó fiú felé. Jihoon csak jól szórakozott a hallottakon, míg Jimin csak a fejét fogta.
- Nos, jólvan, köszönjük a vacsorát, mi felmegyünk.
- Kutakodni ? - Nézett Jihoon a székét betoló Jiminre, ki közben megragadta Jungkook csuklóját, hogy maga után húzhassa.
- Ja, jó mélyre. - Kiáltotta vissza, majd szemeit megforgatva, vonult be szobájába Jungkookkal.
- Hol akarsz te kutakodni ? - Nyelt egy hatalmasat, miközben ismét végig nézte, ahogy a szőkeség az ágyára huppan. Az utóbbi felnevetett, s megragadta a sötét barna hajú csuklóját, hogy az ágyra húzhassa maga mellé. Eldöntötte az ágyon, majd egyik lábát s karját átdobta a fiú derekán.
- Aludjunk.
- De hát világos van. - Mondta, mire Jimin lehúzta lábáról papucsát, majd a villanykapcsoló felé dobta, pontosan eltalálva azt, így a szoba világosság helyett, sötétségben pompázott.
- Azt a...Tökéletesen választottam. - Ejtette vissza fejét az ágyra, a szőkeseg pedig felkuncogott. Pár percig feküdtek a csendben, s egymás légzését hallgatták, mikor Jungkook megszólalt. - Szeretlek. - Jimin szemei kipattantak, s apró mosolyra húzódtak ajkai, de szemei kikerekedtek. - Park Jimin, lennél a párom ? - Hiába mondta, ma azt neki a szőke angyal, hogy menjenek randizni, hogy ne siessenek, ő magának akarja tudni a szépséget, azt akarja, minél hamarabb hozzá tartozzon. Nem tud tovább várni. A szerelem csak úgy ellepte szívét. Hisz negyedik éve, hogy ezt az emóciót Jiminnek ajándékozta, s most itt van mellette a sötét szobában, átkarolva egymást, fekszenek az ágyon. Védelmezni szeretné a szőkét, szeretni és emlékeket átélni vele. A legjobbat adni neki, amit csak tud. Talán elhamarkodott, de vele akarja leélni az életét, arra vágyik, hogy örökre a szőkeséggel legyen.
- Örömmel leszek a párod Jeon Jungkook. - A fiú leplezve végtelen boldogságát, feltett még egy kérdést.
- Megígéred, hogy ha majd eljön az ideje, a férjem leszel ? - A kezdeti döbbenet után, Jimin mosolya kiszélesedett, s szíve duplán dobbant meg, mintha ha a szerelem egy külön ritmus lenne. Ujjaik összefonódtak, s közelebb férkőztek egymáshoz.
- Igen, Jeon Jungkook, megígérem.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is.
További szép napot mindenkinek ! ❤🧡💛💚💙💜