Bonyodalmas Szerelem

Untitled Part 1

Konoha meleg tavaszi éjszakáját megzavarja egy erős motor hang. Ez a motoros suhan az éjszakába keresi a helyét, mégsem találja.

Keres valamit még sem tudja mit és csak suhan tovább a sötét éjszakába amit csak a hold és a csillagok világítanak meg.

Ugyan ekkor édesdeden alszik egy Rózsaszín hajú leányzó aki a kimerültségtől a kanapéján talált az éjszaka.

Ez a lány akinek becsületes neve Haruno Sakura. Egyedi külsejével mindig felhívja mások figyelmét,

amihez egész jól hozzá szokott.Rózsaszin haja, és smaragd zöld szemével egész egyedien fest,testalkata vékony bár nőies ott gömbölyödik ahol kell.

Másnap reggel madárcsicsergésre ébredt Sakura akinek első gondolata az volt, hogy megint kanapéján aludt el olvasás közben.

Tehát gyorsan felpattant és puha de határozott léptekkel a konyhája felé vette irányát, hogy egy erős kávét igyon. Miközben kortyolgatta kávéját egy

SMS-t kapott legjobb barátnőjétől.Megmosolyogta üzenetét melyben ez állt:

„Tábla homlok remélem ma nem szándékozol elkésni szokásodhoz híven!"

Válasz gyanánt reagált rá gyorsan:

„Ino malac, két óra és ott vagyok. Tudom, hogy a mai nap fontos"

Gyorsan kihörpintette kávéja maradékát és a fürdőszoba felé vette az irányt. Zuhanyzás közben arra gondolt, hogy alig várta már ezt a napot ez az első

lépés, hogy édesanyja nyomdokaiba lépve orvos legyen. Alig várta már, hogy átlépje az egyetem küszöbét, hogy még közelebb lehessen az álmához.

Elmélkedéséből a telefon csörgése billentette ki. Gyorsan megtörölközött és megnézte telefonját amely kitartóan csörgött tovább. Hinata hívta a másik legjobbbarátnője.

így hát gyorsan felvette.

– Szia, Hinata igen tudom nemsoká ott vagyok!

– Szia, Sakura-chan látom már izzított Ino.-mondta nevetve a telefonba a félszeg lány.

– Igen, már 6 órakor írt. Nem ismerek rá gondolni, hogy az a nőszemély mikor kel fel, hogy ilyen fitten ébresztgeti a világot, mert gondolom téged is ő keltett.

– Ami azt illeti igen bár annyira nem bánom legalább rendesen fel tudok készülni az első napra.Amúgy arra gondoltam, hogy az órák után beülhetnénk valahova megbeszélni kinek milyen volt az elsőnapja.

– Persze, majd hívjuk egymást órákután ha az úgy jó.

– Igen! akkor később!

– Később!-mondta Sakura és letette a telefont. Beviharzott szobájába és gyorsan ruha után kutatott.Választása egy egyszerű farmer nadrág és egy fekete topp volt.

Nyakába tűzte nyakláncát amit még édesapjától kapott. Egy ezüst lánc rajta egy vékony kör medalion. Derékig érő haját egyszerűen kifésülte és gyors léptekkel bezárta a háza ajtaját.Ahogy végig nézett házán a múltra gondolt, hogy mennyi szeretet volt ebben a házban. Nem volt nagy a ház hiszen csak egy apró nappali melynek színe halvány kék, abból nyílt a konyha, fürdőszoba és a két hálószoba. Az övé amely barack színnel büszkélkedett, és aszüleié,halvány sárga. A szüleire gondolt ahogy körbe járta a házat, hogy mennyire szerette őket és hogy vajon büszkék lennének-e rá. Kegyetlen volt a sors mikor elvette őket az élet,még ő maga 14 éves sem volt. Gyorsan megrázta fejét, hogy az emlékeket gyorsan vissza zárja szívébe és elinduljon az egyetemre.

Sétálva tette meg a távot mert nem lakott messze az iskolától és szeret sétálni. Kellemesen cirógatta a tavaszi szél az arcát és elöntötte a boldogság.

Mikor oda ért megborzongott az örömtől, hogy itt lehet. Az úton sétált és elmélkedett,na jó bambult mikor váratlanul egy hang szakította ki ábrándozásából. Konkrétan ha nem ugrik arrébb egy fekete motor elcsapja. Hála jó természetének, vérnyomása rögtön az egekbe volt és utána lódult az éppen leparkoló motoroshoz.

– Te nem tudsz vigyázni a másikra esetleg? Vagy vak vagy? Vagy csak szimplán TAPLÓ?

Motorosunk levette sisakját így szabadjára engedve fekete égnek meredező tincseit. Mintha észre se vette volna a Rózsaszín hajút olyan komótosan mozgott.

Közben Sakurát az idegbaj kerülgette miközben végig nézte a majdnem gázolót. Bekellett látnia, hogy nagyon helyes, hófehér bőre van az arca helyes sőt mitöbb szexi fekete haja mely a gravitációnak ellent mond, és igen azok a fekete szemek. Ijesztő mert érzelmet nem tükröz. Teste izmos és a fekete bőr dzseki rajta, mintha rá öntötték volna a farmernadrágjával együtt. Mintha az Éjszaka hercegével állna szemben, de ez akkor sem indok, hogy majdnem elüssék.

– Hahó hallasz vagy még süket is vagy?-mondja még mindig pufogva az ismeretlennek. A Feketeség lezárva motorát megáll Sakura előtt és lenéz rá de szemei még mindig semmit nem árulnak el. Majd kikerülve a lányt tovább megy. De a Rózsaszín hajú nem hagyja magát és még egyet oda szúr.

– Á szóval Tapló vagy.-mondja egy önelégült vigyorral. Ezt már a Motorosunk sem hagyta szó nélkül így oldalra billentve a fejét mérgesen a lányra nézett majdválaszolt.

– Arról nem tehetek, hogy olyan béna vagy hogy az út közepén ábrándozol mint valami óvodás.-és ezzel ott hagyta a paprika vörössé váló lányt.

A lány olyan mérges volt, hogy még megszólalni se tudott. Senki nem hívta még bénának soha. Pufogva bár de elkezdődött a nap így hát mennie kellett órára.

Az egyetemen töltött idő hamar eltelt. SMS-ben a csajokkal össze írtak napközben, hogy a közeli kávézóban fognak találkozni. Így hát oda sietett Sakura és persze késett fél órát.

Végig nézett a kávézón ami apró volt de hangulatos. Kint ültek legjobb barátnői. Ino és Hinata.Ino Szokás szerint csak beszél és beszél.

Szőke haját lófarokba tűzte Lila szoknyája hosszú lábán tökéletesen állt és a hozzá illő lila kis topp kiemelte kerek melleit. Hinata egy fekete térdnadrág volt, és egy halvány lila blúz mely szépen illett tökéletes alakjához, sötét lila haját egy laza kontyba fogta.Sakura gyorsan oda libbent és leült mintha nem késett volna. Persze Ino ezt szónélkül nem hagyta.

– Plakát homlok, nem gondolod, hogy egy kicsit késtél a megbeszélt időhöz képest?

– Hmm. Lehetséges Malacka de itt vagyok ez a lényeg nem?-mondta nevetve Sakura.

– Na és kinek milyen volt az eslő napja az egyetemen?-kérdezte a Rózsaszín hajú.

– Nagyon jó bár nem hittem volna,hogy ilyen uncsi a gazdaság.-mondta Ino.

– Érdekes volt már az első órán felmérte a professzor a szintünkek.És neked Sakura-chan milyen volt az első nap ?Tudom, nagyon vártad már ezt a napot!-mondta kedvesen Hinata.

– Hát majdnem jó volt.-felelte Sakura és a két lány megdöbbent válaszán hiszen nem erre számítottak.

– Mi történt Sakura?-kérdezte Ino.

– Reggel ahogy jöttem be az egyetemre és ugye az úton közlekedtem, és lehetséges, hogy egy kicsit elkalandoztam nagy izgalmamban és majdnem elütött egy tapló bunkó.-felelte Sakura.

– Tudod ki volt az?-Kérdezte Hinata.

– Nem nem tudom de legszívesebben fejébe húznám az arroganciáját-felelte a rózsaszín.

– Ne is foglalkozz vele Plakáthomlok, szerintem soha többet nem látod,túl nagy ez a város és az egyetem.-Mondta Ino és erre Két motor hangja erősödött fel majd a kávézónál halkult el.