Bonyodalmas Szerelem

Untitled Part 15

Sasuke

Gyorsan Haza rohantunk Narutoval ésmár téptem is fel az ajtót. Egyenesen a dolgozó szobába mentem aszéfhez. Beütöttem a kódot és elővettem két fegyvert. Meghozzá a golyókat. Majd oda dobtam az egyik fegyvert Narutonak megfél tárat.

-Hé Sasuke elég lesz ennyi?-Kérdezi aggodalmasan.

-Miért ne lenne elég? Még sok is.

-Ezt hogy érted Teme?

-Egy golyó is elég lesz nekem hidd el barátom.-Mondom elszántam és elsétálok mellette.

-Mi van nem jössz?-Kérdezem mert még mindig nem mozdul.

-De de megyek, nem engedhetem, hogy hülyeséget csinálj. Legalábbis egyedül nem.-Mondja most már vigyorogva. Leveszem a kocsi kulcsot és már ülünk is be. Az oda vezető úton egyikünk sem szólal meg. Oda értünk és Még ott volt Shikamaru. Lezártuk a kocsit és oda mentünk hozzá.

-Csá Shikamaru köszi a fülest.-Mondja Naruto. Én csak biccentettem és indultam volna

tovább.

-Nem tudom mibe keveredtetek nem is akarom tudni mert tuti kellemetlen. De azért csak óvatosan.-Mondja Shikamaru és elment. Ahogy haladtunk az erdőben egyszer csak egy kéz ért a vállamhoz. Megperdültem és Kakashi volt.

-Ugye nem gondoltátok fiúk, hogy egyedül részt vehettek a buliban?-Kérdezi semlegesen.

-Hát izé...én írni akartam..-Próbálja magát menteni Naruto.

-És akkor most mi lesz? Segítesz vagy csak útban leszel?-Kérdezem fellegzősen.

-Nem szép dolog így beszélni a tanároddal Sasuke. Amúgy természetesen Itachiéknak szóltam, hogy ide jöjjenek. De ha már így össze sodort minket a szél akkor menjünk.

-Össze sodort mi?-Kérdezem de rá hagytam menjünk. Ahogy beljebb mentünk követve a nyomokat egy faház rajzolódott ki. Az összes izmom megfeszült.Ott állt a kocsi mellett a fickó. Nem bírtok magammal és már épp menni készültem mikor Egy kezet éreztem a vállamon. Oldalra pillantok Kakashi az.

-Csak nyugalom. Nem ronthatunk be tokostól a házba.-Bement a fickó. Ahogy bement úgy közeledtünk a házhoz. Muszáj lenyugodnom. Már az ajtónál voltunk mikor egy nagy csattanást hallottam. Amit eddig össze kapartam nyugalmat az most úgy szállt el mint a győzelmi zászló. Berúgtam az ajtót mint egy feldühödött bika. Láttam, hogy keze lendült. De megpördült velünk szembe.

-Hát ti meg mit kerestek itt?-Kérdezi elhűlve ez a szemétláda.

-Le van tartóztatva! Hátráljon el a lánytól vagy lövök!-Kiabálja Kakashi.

-És ha nem?.Kérdezi a pápaszemes. A vérnyomásom az egekben az adrenalinról nem is beszélve. Már épp indulnék elrángatni onnan de akkor hirtelen egy pisztolylövés dördül el.

-Hoppácska hát nem véletlenül elsült a fegyver?-Mondja csilingelő hangján Izumi de mintha egy kis kárörvendést is ki hallanék. Mellette Itachi. A pápaszemes úgy esik össze mint egy rongybaba. És akkor meglátom őt. Ki van kötözve egy székhez csupa vér és épp, hogy nyitva vannak a szemei. Nem hallok és látok mást csak őt. Oda rohanok hozzá és kikötözöm de megtartani nem tudja magát és már csúszik is le a székből. Felkarolom és úgy tartom.

-Azonnal hívjatok mentőt ne csak ott álljatok mint a faszentek!-Ordítom.

-Hé Sakura hallasz engem?!-Kérdezem és ő csak erőtlenül bólintott.

-Sasuke..köszönöm.-Suttogja és lecsukja smaragd szemeit majd elernyed a kezemben.-Ordítani tudnék csak. Úgy szorítom kis testét az enyémhez mintha nem lenne holnap. És valóban. Lehet nem lesz holnap. Valóban ez szerelem.

-Hé öcsi itt a mentő. Engedd, hogy elvigyék. Akkor nézek fel. Látom Izumi szemében a kétségbe esést Naruto és Itachi szemében az aggodalmat. De Kakashi eltűnt. Elengedem Sakurát és már a mentősök fel is tették hordágyra és mentek is vele.

-Hol van?-Kérdezem és érzem megremegnek mellettem erre a kérdésre.

-Kakashi sensei elvitte Kabutot egy másik kórházba mert Izumi-san csak lábon találta és el kell látni.-Mondja Naruto.

-Ellátni? Az ilyen férgeket? Az ilyeneknek halál a büntetésük nem más!-Mondom kikelve magamból. Nagy csattanás. Ég az arcom.

-Ha így gondolod Sasuke akkor nem vagy rendőrnek való! Egy rendőr nem ítélkezik!A rendőr csak a ráruházott hatalom alkalmazása során megfontolt és mértéktartó, intézkedéseit előítéletektől és indulatoktól mentesen hajtja végre. Nem alkalmaz kínzást, könyörtelen, embertelen vagy megalázó bánásmódot és ezt mástól sem tűri el. Empátiával fordul embertársai felé, védelmet és segítséget nyújt a rászorulóknak.-Mondja Itachi és hirtelen rá sem ismerek. Igaza van. Látom, hogy Izumi belé karol és finoman arrébb húzza.

-Kösz. És igazad van de most már mehetnénk Sakurához.-Toporzékoltam.

-Megyünk igen persze.-Mondja Izumi kedvesen. Mindenki beszállt a járműbe amivel jött.A kórházig meg sem álltunk Narutoval. Ő kiszállt és mondta értesíti Hinatáékat arról hogy mi történt Sakurával azzal elment én meg beléptem a kórházba.Gyomor idegem van mikor ide kell jönnöm.A nővérpultnál egy nővér elvörösödve néz.

-Jó napot.Nemrég behoztak a mentősök egy fiatal lányt Haruno Sakurát őt keresném merre találom.Jó napot.
-Egy pillanat és utána nézek.-Elkezdte bepötyögni majd egy kis idő múlva mondta,hogy első emeleten a sürgősségi osztályon találom.Mire kiderítettem Itachiék is megjelentek és együtt mentünk fel az emeletre.Ahogy beléptünk mindenki ránk nézett kint a betegek ültek várták sorukat míg az ápolók fel alá járkáltak papírokkal a kezükben közben egy-egy beteghez oda lépve.Mi a nővér pulthoz léptünk és a nővér felnézett.

-Jó napot a rendőrségtől vagyunk.Nemrég behoztak egy fiatal lányt Haruno Sakurát.Érdeklődnénk mi van vele.

-Jó napot igen most jelenleg Tsunade doktornő látja el a négyes vizsgálóban de nagyon rossz állapotban van a kisasszony.-Mondja csendesen és a kétségbeesés majdnem úrrá lesz rajtam de Izumi mint egy jó tündér megérzi és belém karol.

-Hé Nem lesz semmi baj hisz Sakura erős lány ezt te is tudod.-Mondja kedvesen és mi leülünk a nekünk kijelölt helyre.Eltelik fél óra mire Egy magas mogyoróbarna szép arcú nő kijön az egyik teremből. És akivel beszéltünk ápoló oda rohan hozzá és suttog neki valamit mire felénk néz majd meg is indult.

-Ki vigyázott a tanítványomra?-kérdezi kedvesen.Itachi meg én össze nézünk majd Itachi szólalt meg.

-Doktornő. Én vigyáztam rá meg az öcsém Sasuke.

-Á értem.-És azzal a lendülettel két olyan pofont kaptunk váratlanul,hogy a fal adta a másikat.

-Hát végezhették volna jobban a munkájukat!Szegény lány össze van törve,be kellett nyugtatóznom,hogy legalább pihenni tudjon és el tudjam rendesen látni!

-De hogy van ? Azt mondja már meg maga őrült nő!-Kelek ki magamból.Amire felhúzta szépen ívelt szemöldökét de válaszolt.
-Szarul de túl éli ez a lényeg.Sok pihenésre van most szüksége.Egyenlőre nem engedünk be senkit hozzá majd talán holnap ha lenyugodtak a kedélyek.
-Rendben,a biztonság kedvéért két rendőrt állítok majd az ajtóhoz,persze ha a doktornő is beleegyezik.-Mondja Itachi akinek kétszeresére nőtt az a terület ahol a pofont kapta.Mindenesetre nem semmi jelenség ez a nő.

-Rendben tegyen úgy.-Mondja és elviharzott mellettünk-Két barna copfja csak úgy ringott utána.

-Rendben van fiúk ma úgy sem tudunk bemenni Sakurához,meg nekünk Itachi drágám jelentést kell írnunk.-A jelentés szóra drámai arcot vágott a bátyám.

-Istenem már megint jelentés.Élet ez?-Mondja még mindig drámain.Majd rám néz.

-Öcsi ugye te most majd haza mész?-Kérdezi gyanakodva.

-Ja.Azzal megfordultam zsebre tettem a kezem  és elmentem.