Rózsaszál

1.fejezet

Reggel eléggé késében voltam mert az a vacak ébresztőm nem szólalt meg időben. Gyorsan kipattantam az ágyból és rohantam is a szekrényemhez. Persze ,hogy most nem találtam semmi használható ruhát ,de mivel nem sok időm volt így magamra kaptam egy nadrágot és egy kinyúlt (de legalább kényelmes) felsőt (úgyse néz senki) ,felkaptam a táskám és már kint is voltam az ajtón. Amilyen gyorsan csak tudtam a Főhadiszállás felé igyekeztem. Lihegve és kócosan ugyan de időben oda értem a Zene kertjébe. Ledőltem fűbe a táskámat pedig magam mellé ejtettem. Így néztem ez égen úszó felhőket amíg egy torok köszörülésre nem lettem figyelmes. Arra pillantottam és Ezarel nézett vissza rám.

- Nem elég ,hogy késel de csak itt heverészel. - mondta az elf a fejét csóválva.

- Én nem csak..csak..- felpattantam a földről és próbáltam a hajamba akadt fűszálasakat kiszedni.

- Mi lenne ha az csinálnád ami a dolgod?

- Igen igen persze. - oda sétáltam a rózsákhoz Ezarel pedig már ott sem volt. - Időben voltam itt chh..

Bár nem sok mindent kellett csinálnom ma mert a virágok teljesen rendben voltak egy kivételével így azzal gyorsan végeztem is. Utána még egy kicsit tébláboltam a kertben mert nem tagadom élveztem itt lenni. Egyszer úgy érzetem mintha figyelni valaki arra kaptam a fejem de nem volt ott senki sem. Érdekes. Aztán ez még többször előfordult és lehet csak én vagyok paranoiás de eléggé aggasztott ezért úgy döntöttem szedem a cuccom és megyek is már egy ideje úgy sincs semmi dolgom. A kaput kifelé mente még vissza pillantottam amikor sikerült neki mennem valakinek. Az illető kezéből a dobozok amiket cipelt a földre estek.

- Nagyon sajnálom nem direkt volt. - mondtam és felakartam kapni ami az egyik doboz ami a lábamhoz esett de nagyon nehéz volt hiába erőlködtem megemelni ezért inkább a földet bámultam.

- Ugyan hagyd csak nem baj. - mondta az illető elég mély hangja volt és felvette a dobozt majd elsétál mellettem. Ahogy kicsit távolabb ért utána pillantottam. Elég magas lehetett jó két méter legalább és hosszú fekete haja volt amit gondosan összefogva viselt. Egyszerű ruha volt rajta már mint amennyit így hátulról megfigyeltem belőle . Bele gondolva eddig még nem is láttam egyszer sem a főhadiszállás közelében vagy lehet ,hogy csak egyszerűen figyelmetlen voltam mint az előbb is. Remélem nem törékeny dolgok voltak azokban a dobozokban.
Elég hamar haza értem és neki álltam a házi munkának ami (sajnos)magától nem készül el. Éppen a tányérokat pakoltam el a szekrénybe amikor kopogtak. Elképzelésem sem volt ,hogy ki lehet. Elraktam az utolsó tányért és oda mentem az ajtóhoz majd kinyitottam nagyon meglepődtem amikor Ezarel-el találtam szembe magam.

- Nem tudsz más zaklatni? - kérdeztem hirtelen - Már mint ,hogy hogy itt vagy?

- Kösz ez a kedves fogadtatást. Csak szólni akartam ,hogy holnap korábban kéne jönnöd.

- De nincs is semmi baja virágoknak minden rendben van.

- És?

- És akkor meg minek menjek be csak útban lennék.

- Nem elszel útban amúgy meg ez nem kérdés volt. - nézett rám komolyan utána esélyt se hagyva ,hogy tiltakozzak elsétált.

- Remek már csak ez kellett. - morogtam magamnak. A nap hátra lévő része gyorsan elrepült és semmi érdekes dolog nem történt.

Reggel időben sikerült felébrednem így kapkodás nélkül (kicsit fáradtan ugyan) indultam meg. Mit akarhat Ezarel? Ezen járt az agyam amíg oda nem értem a főhadiszállásra. Az elf a kapuban várt rám.

- Nocsak időben itt vagy. Ez is ritka. - jegyezte meg vigyorogva.

- Haha vicces vagy de mond ,hogy minek kellett jönnöm

- Ne türelmetlenkedj. - mondta mire én megforgattam a szemem. - Egy új virág tűnt fel tegnap a zene kertjében.

- Igen? Most komolyan csak ezért hívtál ide? Ha látsz egy felhőt az égen ami eddig nem volt ott is jönnöm kell?

- Nem érted...nagyon furcsán néz ki.

- Jól van megnézem. - egyenesen a kertbe mentem ahol egy tényleg érdekes fekete rózsára hasonlító virág volt . Annyi különbséggel ,hogy a szirmai is elég szúrósak lehettek mivel tüskék borították.

- Hmm..

- Mi az ,mi hmm? - jött közelebb Ezarel aki eddig pát lépéssel hátrébb állt.

- Semmi csak még soha nem láttam ehez foghatót.

- Na ugye. Nem megmondtam.

- Jól van jól van Kell egy kis idő.

- Ne húzd túl sokáig.

- Hát kösz. - végül egyedül maradtam az érdekes virággal. Tegnap még ez nem volt itt amikor én elmentem akkor utána ,,kerülhetett" ide. Leguggoltam mellé és a hajam lassan fehérre váltott a szemem pedig bekékült és most először történt meg eddig ,hogy a virág ugyan olyan maradt. Nem tudtam rá hatni.

Bementem a könyvtárba hátha találok erről a ,,csodáról" valamit. Több könyvet is átnéztem amik az itteni virágokról szóltak de semmi használható nem volt bennünk. Amikor már kezdtem feladni a keresést találtam egy nagyon régi iratot.

Kezemben a szerzeményemmel rohantam megkeresni Ezarel-t aki szerencsére hamar meglett. Lihegve nyújtottam oda neki a papírt.

- Na mi az? Rájöttél mi az.

- B...ba...baj...bajban vagyunk. - nyögtem ki.