A Lestrange titok

9.fejezet-Karácsony

Karácsony reggelén Lucy későn kelt egyedül volt a hálótermükben mivel a többiek haza mentek. Mikor le nézet a lábához észre vette az ott heverő két csomagot.

-Már így is rekord.-gondolta.

A fölső kisebb csomaghoz nyúlt és leszedte róla a levelet melyben ez állt:

Kedves Lucy

Boldog Karácsony. Remélem tetszik majd az ajándékom és jól telik majd a karácsonyod. Mivel ismét gyengélkedem nem találkozhatunk de remélem tudod milyen fontos vagy számomra hisz már az életem része vagy.

Szeretettel ölel

Remus

Lucy a vékony kis csomagért nyúlt és levette róla a szép fehér csomagolást majd a dobosz kinyitva egy gyönyörű pálca tartót pillantott meg melyen egy kis szimbólum ékeskédet. Lucy szemén egy kis kosza könnycsepp gördült végig ahogy nézte a kis pálca tartót melyet aztán az asztalára helyet és a nagyobb csomagért nyúlt arról is le vette a levelet amit szintén olvasni kezdet.

Kedves Lucy

Öröm teli karácsonyt kívánok neked. Remélem az ajándékom tetszik azért vettem mert tudom milyen fontos neked az igazi családod kikutatása.

Ölel

Rose 

Lucy kinyitotta a csomagot mely egy szép borítójú könyvet takart. Lucy kinyitotta azt és bele nézett, s benne minden oldalon családfákat ismert fel a családfákon minden személyhez kis kép tartozott.

Lucy mindennél jobb kedvűen indult a karácsonyi ebédre ahol az asztalok ezen a napon ismét a fal mellé kerültek, s csak egyetlen, tizenkét személyre terített asztal állt középen. Dumbledore. McGalagony, Piton, Bimba és Flitwick professzor már elfoglalták helyüket, csakúgy mint Frics, a gondnok, aki szokásos barna köpenyét ez alkalomból egy régi, penészfoltos frakkra cserélte. Lucyn kívül még három Griffendéle (történetesen Harry Ron és Hermione) egy megszeppent elsőéves és egy mogorva ötödéves Mardekáros volt.

-Boldog karácsonyt!-üdvözölte a diákokat Dumbledore.-Mivel ilyen kevesen vagyunk felesleges a nagy asztalokat használni. Üljetek le közénk!

Lucy helyet foglalt az asztal legvégén Hermione Granger mellet.

-Pukkantsunk!-indítványozta lelkesen Dumbledore, és Piton felé nyújtotta egy ezüst színű pukkantós bonbon végét. Piton keletlenül meghúzta. A pukkantós puskalövésszerű durranással kinyílt, s egy kitömőt keselyűvel díszített hosszú, hegyes varázslósüveg került elő belőle.

Lucy látta ahogy Harry és Ron egymásra vigyorog.-Biztos a mumus jutott eszükbe.-gondolta. Természetesen Lucy is hallott róla, hogy nevelő apja óráján a mumust tanította és Nevillet kérte meg hogy először álljon ki a mumussal.Neville legnagyobb félelme Piton volt így annak képében jelent meg a mumus majd aztán Neville nagymamájának ruháit öltötte fel az egész iskola Pitonon nevetett aminek a professzor enyhe kifejezéssel nem nagyon örült.

Piton dühösen elhúzta a száját, és Dumbledore elé lökte a süveget. Az igazgató habozás nélkül felcserélte rá saját fejfedőjét, majd sugárzó arccal körül nézet.

-Jó étvágyat!

Lucy épp krumpli pürét szedett magának mikor ismét kinyílt a nagyterem ajtaja, és belépedt rajta a jóslástan tanár Trelawney professzor. Úgy siklott az ünnepi asztal felé, mintha gurítanák. Az ünnep tiszteletére flitteres, zöld ünnepi ruhát öltött, amiben úgy festett, mint egy ormótlan, csillogó szitakötő.

-Sybill!-köszöntötte felállva Dumbledore.-Milyen kellemes meglepetés!

-A kristálygömb titkait fürkésztem igazgató úr-susogta Trelawney a tőle telhető legfátyolosabb hangon-és nagy ámulatomra megpillantottam benne önmagam, amint felállok magányos asztalom mellől és csatlakozom önökhöz.Ki vagyok én, hogy szembe merjek szegülni a sors óhajával?Nyomban lesiettem hát a toronyból...Kérem bocsássanak megy a késésért.

-Szóra sem érdemes.-mondta vidáman Dumbledore.-Hívok egy széket kegyednek.

És valóban csak intett egyet a pálcájával, s máris oda repült egy szék-néhány másodpercig forgott a levegőben , mintha habozna, majd puffanva leesett Piton és McGalagony közé. Trelawney professzor azonban nem ült le rá: hatalmas szemével az asztalnál ülőkre meredt, majd halkan felsikkantott.

-Nem maradhatok itt igazgató úr! Ha leülök , tizenhárman leszünk!

Köztudomású, hogy ha tizenhárman étkeznek együtt, aki elsönek áll fel elsönek hal meg.

-Vállajuk a kockázatot Sybill- legyintett türelmetlenül McGalagony.-Üljön le, ha nem akarja jéghidegen enni a pulykát.

Trelawney professzor habozott. Végül rászánta magát és helyet foglalt, de közben behunyta szemét és össze szorította ajkait, mintha arra számítana, hogy menten belecsap a ménkű az asztalba. McGalagony professzor fogott egy merőkanalat, és a legközelebbi tál felé nyúlt vele.

-Pacalt Sybill?

Trelawney eleresztette a füle mellet a kérdést. Kinyitotta a szemét még egyszer körül nézett majd megkérdezte:

-Hol van a kedves Lupin professzor?

Szegény barátunk újfent gyengélkedik.-felelt Dumbledore, és udvariasan intett az asztalnál ülőknek,  hogy szolgálják ki magukat.-Igazán kár, hogy épp karácsonykor esett ágynak.

-De maga ezt biztos előre tudta Sybill.- vonta fel a szemöldökét McGalagony.

Trelawney jeges pillantást vetett kolléganőjére.

-Természetesen tudtam Minerva.-felelt halkan.-A mindent tudás azonban nem arra való, hogy hencegjenek vele. Hogy ne nyugtalanítsam a környezetemben levőket gyakran úgy teszek mintha nem élvezném a benső szem csodáját.

-Meggyőző magyarázat.-felelt csípősen McGalagony.

-Ha épp tudni akarja Minerva.-folytatta Trelawney, akinek érdekes módon cseppet sem volt fátyolos a hangja.-azt is tudom, hogy Lupin professzor már nem sokáig lesz közöttünk. Ha nem tévedek, ő maga is tisztában van vele, hogy fogytán az ideje. A szó szoros értelmében megfutamodott amikor felajánlottam neki, hogy jósolok neki a kristálygömbből...

-Azt aztán nem is csodálom.-jegyezte meg szárazon McGagony.

-Kétlem, hogy Lupint közvetlen veszély fenyegetné.-szólt közbe Dumbledore derűs, de kissé emelt hangon, jelezve, hogy megelégelte McGalagony és Trelawney professzor szóváltását.-Ugye megfőzte neki a bájitalt Perselus.

-Igen.-felelt kurtán Piton.

-Helyes.-bólintott Dumbledore.-Ez esetben egyketőre erőre fog kapni...Derek megkostoltad már a kolbász?Érdemes mert nagyon finom.

Derek az elsős kisfiú volt aki fülig pirult a nagy megtiszteltetéstől, hogy Dumbledore a nevén szólította és remegő kézzel átvette az igazgatótól a  kolbászos tálcát.

A lakoma még két órán át tartott, s ez idő alatt Trelawney professzor többé- kevésbé normálisan viselkedett. Mikor azonban Harry és Ron felálltak az asztaltól a jósnő rémülten felsikoltott.

-Szerencsétlenek!Melyikőtök állt előbb a székről?

-Nem'tom.-felelt Ron.

-Nem hinném, hogy számítana.- jegyezte meg McGalagony.-hacsak nem ólálkodik egy baltás gyilkos az előcsarnokban.

Erre Ron elnevette magát mire Trelawney sértődötten elfordult. Lucy nem igazán tudta mi olyan vicces és csak méltóság teljesen ült tovább  a helyén.

Hamarosan Lucy is elindult fől felé majd a szobájába érve bele lapozott a Rosetól kapott könyvbe ám már az első oldalon elakadt a lélegzete.