You're mine Pt 1 //Hisoka X Reader// ✔️

16: A terv

"... Leültünk egy körbe, elővettünk egy üres sörös üveget és elkezdtünk játszani. Pörgettünk és rajtam állt meg az üveg szája.

- Felelek - kezdtem bele..."

- Én kérdezek. - mondta Leorio - Hogy jöttetek össze Hisoka-val?

- De tudtam, hogy ez lesz az első kérdés. - elmeséltem nekik a történetet és folytattuk a játékot. Most Gon-on a sor

- Én is felelek! - szólt elszántan

- Akkor én kérdezek. - mondta Killua - Szeretsz most valakit?

- Öhm... igen... - motyogott halkan és elpirult

Megint pörgettünk és most Kurapika a soros.

- Felelek.

- Most én. - mondta Illumi - Ha a fiúk közül kéne választanod, kit csókolnál meg?

- Szívem szerint senkit, de ha muszáj.... akkor talán Leorio-t. Amúgy is nagyon közel állunk egymáshoz. - szólt semmitmondóan

Ugyanúgy pörgettünk és megint rajtam állt meg. Nagyon nincs ma szerencsém.

- Merek

- Na! Akkor igyál meg fél üveg vodkát. - ezt úgy mondta Feitan, mintha erre várt volna a játék kezdete óta.

- Fú de genyó vagy. - néztem rá és mosolyodtam el, hogy lássa, nem komolyan mondom - De én attól hányni fogok! - próbáltam menteni a menthetetlent

- Akkor majd én fogom a hajad. - állt fel és odahozta az üveget, ami már csak félig volt tele - rajta!

Elvettem a kezéből és a számhoz emeltem. Miután kifogyott az üveg mindenki engem nézett.

- Nem hittem, hogy tényleg megteszed. - nevetett Feitan és hozzám vágott egy zacskó chips-et - Edd meg mielőtt valami bajod lesz.

Bírom a piát, úgyhogy nincs mitől félnem. Még játszottunk néhány kört, amikor már éreztem, hogy a chips nem akar bent maradni.

- Na én elmentem hányni. Feitan gyere fogni a hajam! - nevettem

- Végülis megígértem. - nevetett velem

Bementünk a fürdöbe és levágtam magam a vécé mellé. Nem tudom, míért de eszembe jutott Hisoka és, hogy milyen jó lenne ha itt lenne velem. Aztán, meg az, hogy mi van, ha már nem szeret? Azért volt ma Katy-vel és nem velem. És... mi van ha ma nem is házit csináltak?! Nem, nem. Ezt most azonnal ki kell vernem (😏) a fejemből! Nem ilyennek ismertem meg Hiso-t. De mivan, ha ezt azért csinálja mert nem költöztem hozzá?

Gondolat menetemet Feitan szakította félbe.

- Minden rendben? - nézett rám aggodalmasan és leült mellém a földre - Olyan furcsán kezdtél el nézni. Min gondolkozol?

- Meséltem, hogy ma Hiso Katy-nek segített tanulni...- kezdtem el neki kiönteni a lelkem

- Igen? - bíztatott

- Mivan ha... nem is tanulni ment át? - néztem rá könnyektől csillogó szemekkel

- Na nehogy elkezdj itt nekem sírni! Biztos, hogy nem csal meg téged. - ölelt meg Feitan - Jobban szeret ő téged annál. Látszik is rajta. Olyan szemekkel néz rád, amilyenekkel senkire.

- De... nem rég megkérdezte,... hogy nem költök-e hozzá... és én nemet mondtam - mondtam szipogásokkal megszakítva a mondatot

- Ezért nem fog veled szakítani, abban biztos lehetsz. - simogatta a hátam. Itt tört el a mécses

Feitan szemszöge🖤:

Y/n halkan zokogott a vállamnak döntve a fejét. Úgy általában élvezem, ha körülöttem sírnak vagy szenvednek az emberek, de elég jól össze barátkoztunk és nagyon nem esik jól, hogy sír. Sőt. Sajnálom is, de nagyon. Próbáltam úgy viselkedni, ahogy ilyenkor kéne, de nem értek az emberekhez. Viszont hirtelen lett egy ötletem.

- Mi lenne, ha bosszút állnánk rajta? - néztem rá a sírástól kipirult arcára egy alattomos vigyorral

- Nem fogom megmérgezni a kutyáját! - ráncolta össze szemöldökét y/n

- Hát nem is erre gondoltam. Várj, van kutyája? Mindegy is... Arra gondoltam, hogy adhatnánk neki olyan félreérthető jeleket, amiket úgy értelmez, mintha mi a háta mögött együtt lennénk. Hagy szenvedjen ő is egy kicsit. - avattam be tervem részleteibe

- De a kutyáját nem mérgezzük meg?

- Nem

- Akkor benne vagyok - nézett rám mosolyogva - és ha most megbocsátasz... - fordult a vécé felé és kiadta magából azt a fél üveg vodkát

Megmosta az arcát és visszamentünk a többiekhez.

Y/n szemszöge💥:

Az este többi része egész jól telt. Zenét hallgattunk, ittunk, beszélgettünk és táncoltunk. Olyan éjfél körül lehetett, amikor elindultam haza. Kurapika elkísért, mert ő is arra az irányba ment és nem akarta, hogy egyedül menjek a sötétbe. Amikor elértük a kaput elköszöntünk és bementem a házba. Próbáltam halk lenni, hogy ne keltsem fel aput de ő a konyhában volt és kávézott.

- Jó hamar hazajöttél. Még csak éjfél múlt. - nézett az órára

- Nem akartam sokáig maradni. Meg amúgy is már alig voltunk.

- Egyedül jöttél? - kezdett el kérdéseivel bombázni. Ilyenkor mindig ezt csinálja

- Nem. Elkísért egy osztálytársam. Kurapika-nak hívják.

- Sokat ittál?

- Hát eléggé, de már hánytam, szóval jól vagyok

- Értem. Menj aludni, késő van. - adta ki az utasítást, mint a katonaságon

- Te miért nem alszol? - kérdeztem még utoljára

- Amúgy is fent szoktam ilyenkor még lenni. Na de mostmár tényleg menj. Jó éjszakát kicsim! - magyarázta apu

- Jóéjt neked is - köszöntem el és a szobámba vettem az irányt.

Milyen cuki már, hogy Feitan és y/n össze barátkoztaak 🥺🥺
Na most lesz Hisoka bajban, ha észreveszi azokat a "jeleket" xd
Hibákért bocsi, sietek a kövivel.
Addig is helooookaa❤️