You're mine Pt 1 //Hisoka X Reader// ✔️

25: Szabad?

"... Miért akar velem ennyire összeköltözni? Elképesztő ez a srác. Mondjuk tök jó lenne Japánban élni, főleg vele. Lehet, igent mondok..."

♥️Másnap♣️

Egész este azon gondolkoztam, amit Hiso mondott tegnap. Nagyon el szeretnék menni vele Tokióba, de apám kinyírna mindkettőnket. Valahogy csak rátudom beszélni.

Elindultam a nappali felé, mert ilyenkor mindig a kanapén fekszik, játszik a telefonján és valami idiótaságot néz a Historyn. Amint leértem megláttam, ahogy melegítőben terpeszkedik a kanapén. Most sem csalódtam benned. Megálltam a boltívnél és nekitámaszkodtam.

- Apu, kérdezhetek valamit? - kezdtem bele félve

- Persze kicsim, mondd! - mondta és letette a telefont

- Arról lenne szó, hogy... Ne akadj ki, de... Ahhj ezt sehogy sem lehet úgy közölni, hogy ne szednéd le a fejem. - vettem egy nagy levegőt és higgadtan folytattam - Szóval. Nem beszélek tovább félre, ki akarok költözni Japánba.

- És ezt mégis, hogy kívánta megvalósítani? - szólt rejtett gúnnyal és indulattal.

- Hát... Hisoka-éknak van egy háza Tokióban. És gondoltuk, kiköltöznénk érettségi után. - mondtam még mindig közömbös hangon

- Rendben.

- Mi van?! Tényleg? Ne hülyülj, ez most komoly dolog. - durcáztam be

- Nem hülyülök. Egyszer úgy is el fogsz költözni és már nem is vagy kislány. Szinte perfekt vagy japánból, szóval azzal sem lesz gond. - meglágyult a tekintete - És még van két éved meggondolni magad. Bár, amennyire ismerlek nem fogod.

- Imádlak! - öleltem meg

- Meg hát persze az se biztos, hogy két év múlva még együtt lesztek a fiúval. - ült ki az arcára egy alattomos mosoly

- Ki tudja. - mondtam nevetve és a szobám felé vettem az irányt.

Wow el sem hiszem, hogy apu megengedte. De még van másfél év. Meg kell próbálnom nem kikészíteni idegileg Hiso-t.

Lefeküdtem az ágyamra, ami a frissen festett szürke falam előtt volt. Levettem töltőről a telóm és írtam szívem választottjának.

Ön: gondolkoztam a Tokiós témán...

Dedi😂🥵: és??

Ön: felőlem mehetünk

Dedi😂🥵: ez azz ^^ és apud mit szól hozzá?

Ön: azt mondta, neki is oké

Dedi😂🥵: remek! Két év múlva költözünk japánbaa

Ön: csak lenne vége ennek az évnek...

Izéke🧸👾: már nem sokára vége. Utána az egész nyarat japán tanulással és szórakozással töltjük xd

Ön: én tudok japánul neked kell tanulni xdd

Egész este beszéltünk. Olyan 21:36 körül vettem észre, hogy mennyi az idő. Lefeküdtem és kimerültségem miatt azonnal elaludtam. Egész különös álmom volt.

Hol vagyok? Fél homály van, úgyhogy nem látok semmit. De mi ez a hang? Mintha egy motor zaja lenne. Kicsit megerőltettem a szemem és rájöttem, hogy hol is vagyok. Egy repülőn. Ott ül mellettem Hiso és alszik. Biztos éjszaka van és azért nem látok szart se.

Éppen azon gondolkoztam, hogy a feltekert péniszembe kerültem ide, amikor megremegett a gép. Mindenki felkelt, Hiso morgott egyet és megkérdezte:

- Mi történt? - dörzsölte a szemét

- Nem tudom, de ajánlom a pilótának, hogy csak egy lég örvény legyen.

Egyre jobban mozgott és remegett alattunk a jármű, amikor megragadtam a mellettem ülő kezét és elkezdtem szorítani. Egyszer csak éreztem, hogy rohamosan csökken a gép és a föld között a távolság.
Hatalmas ütközés.
Sikolyok.
Mindenki fut.
Én csak annyit érzek, hogy kezd elsötétülni minden.

Riadtan és verejtékezve ébredtem fel szőrnyű álmomból. Ránéztem az órámra, ami 7:15-öt mutatott. Nemsokára szólt volna az ébresztőm de nem foglalkoztam vele. Elindultam lezuhanyozni és reggelizni. Megint szinte 10 perc alatt készültem el.

Már úton voltam a suliba, amikor eszembe jutott amiről tegnap beszéltünk Hiso-val. Már csak ezt az 1 hónapot és a kövi 2 évet kell kibírnom.

// A történet 2 év elteltével folytatódik//

Milyen lett a rész? 😁
Gomen'nasai a kihagyásért, de nem volt ötletem. Nagyon összecsapott és rövid lett tudom, tudom 🙇‍♀️
Hibákért bocsi, sietek a kövivel.
Addig is heloooookaa ❤️