You're mine Pt 1 //Hisoka X Reader// ✔️

21: Még egy cseléd

"... Annyira rendes Hiso-tól, hogy eljön velem a találkozóra. Mostantól nem bírnám elviselni, ha nem tudnám meg az igazat. Mindenesetre apunak még nem mondom el az egészet... "

Hisoka szemszöge🃏:

Elindultam megengedni a fürdő vizet. Y/n a szobámban van és Spongyabob-ot néz. Mások előtt rideg és bunkó, de ha velem van, olyan mint egy gyerek.

Nem tudom, hogy igazat mondott-e a nő a telefonban, mindenesetre nagyon megviselte manót. Mondjuk kit nem viselne meg, ha a rég halottnak vélt anyja egyszer csak felbukkanna és találkozni akarna vele.

Visszamentem a szobába és láttam, hogy manó kiszolgálta magát és lenyúlta az egyik pulcsimat. Odamentem hozzá és belepusziltam a hajába.

- Gyere fürödni! - suttogtam, mire felállt és utánam jött a fürdőbe.

Amikor bementünk, becsuktuk az ajtót és leöltöztünk. Beleültünk a kádba egymással szemben. Manó a fejét a vállamnak döntötte. Én a haját cirógattam és pusziltam bele néha. Aranyos, ha össze van neki fogva a haja.

Beszélgettünk még egy ideig és, amikor kezdett kihülni a víz kiszáltunk. Megtörölköztünk és felöltöztünk. Manó hozott magával pizsit, de az én egyik hosszú pólómat és egy rövidnadrágot vett fel. Nem is nagyon bántam. Rajta sokkal jobban áll, mint rajtam.

Bebújtunk az ágyba és filmet néztünk. Y/n horrort akart nézni. Én nem nagyon szeretem, de ha őt ez boldoggá teszi, hát legyen. Amikor lehunyod a szemed azthiszem ez volt a címe. Nem egy minőségi film, de tetszett. Amikor vége lett e filmnek lefeküdtünk aludni. Szorosan magamhoz öleltem y/n-t.

Reggel szitkozódva nyomtam ki az ébresztőt. Olyan jó lett volna még egy kicsit így aludni. Szépen elkészültünk, majd elindultunk a suliba.

- Nem igaz, hogy Machi-nak nem tudja kitörni a nyakát Mara. (amikor lehunyod a szemed filmnek a démona) - duzzogott a mellettem lévő

- Ennyire utálod a csajt? - nevettem az előbbi megjegyzésén

- Jobban...

Az utat kézen fogva tettük meg. Amint beértünk a suliba, elváltak útjaink. Ő ment a srácokhoz és leültem Chrollo mellé. Nem vagyok féltékeny y/n-re, hogy egy csapat fiúval lóg. A kis bandájuk egyik felének van valakije, a másik felétől meg nem féltem. Nem nagyon nézném ki belőlük, hogy ráhajtanának.

De mondjuk úgy is megtudnám, ha ilyesmi történne, mert jól látható zúzódásai lennének a tagnak.

Ma nagyon kedvetlen volt az én kis szeretet gombócom. Szünetekben néha odamentem hozzá és megölelgettem, hogy jó kedve legyen, de a barátai úgy is felvidítják.

Katy-vel ugyanúgy nem beszéltek egész nap. Izgulok, hogy fog reagálni arra a nőre y/n. De ha megtudom, hogy hazudott és, a semmiért sírt tegnap este életem szerelme akkor nem fog érdekelni, hogy nő. Kezét lábát eltöröm.

Y/n szemszöge💥:

♣️Hiso-nál♥️

Sikerült rávennem magam, hogy felhívjam azt a cselédet, aki az anyámnak nevezi magát. Visszakerestem a számot, amelyről tegnap hívott és felhívtam.

- Meggondoltad magad? - hallottam egy sunyi hangot a telefonban

- Kíváncsivá tettél. Mikor akarsz találkozni és hol? - kérdeztem köszönés nélkül

- Ahogy neked megfelel. - mondta kedvesen

- Jó akkor ma tizenhét órakkor a kagyló sétányon (hátha találkoznak Spongyabobbal is xd) lévő parkban. - adtam ki az utasítást

- Rendben. Ott találkozunk. - már tette volna le, amikor még egy utolsó dolgot közöltem vele

- Nem megyek egyedül. Remélem megérted.

- Hát persze. Egy óra múlva találkozunk. - mondta lágy hangon

Hisoka elismerően nézett rám, hogy "milyen bátor voltam". Hát nagyon.

Nemsokára elindultunk a park felé. Amikor odaértünk, bementünk és egyetlen ember volt ott. A tó melletti egyik padon ült egy nő. Odamentünk hozzá. Egyáltalán nem hasonlított anyára, akire emlékeztem.

- Bernadett? - álltam meg a nőci előtt

- Hát itt vagytok. - állt fel és készült megölelni, mire én hátrébb léptem - Igaz. Mit is képzeltem? - nevetett - Azt hittem Katy-vel jössz, amikor aztmondtad, nem egyedül érkezel

- Katy-vel néhány napja nem beszélek. - mondtam fagyosan

- Sok mindenről maradhattam le... - szólt lehangoltan

- Végülis csak nyolc év történéseiről. - vágtam hozzá a gyúnyos szavakat.

- Mióta vagytok együtt? - nézte a még mindig egymásba kulcsolt ujjainkat

- holnap lesz egy hónapja. - mondtam még mindig mérgesen

Egy lágy mosolyra húzta a száját.

- Még mindig nem hiszem el, hogy az anyám vagy. - mondtam bunkón

- Akkor itt az ideje mesélni. - kezdett bele hosszú mondandójába - Amikor volt az autó balesetünk, akkor én úgy megsérültem, hogy apád nem tudott volna engem ápolni melletted. Csúnyán tönkrementek a lábaim és a bal karom. Több csontom eltört, és egy ideiglenes amnéziám is volt. Még a baleset előtt megromlott a kapcsolatunk apáddal és ezt a sérülést már nem bírta volna. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy erre a célra kifejlesztett "otthonban" éljek tovább innen nem messze, Írországban. Már elkezdődött a válás és, mint kiderült semmiképp nem kaptam volna meg a felügyeleti jogot. Egyrészt az állapotom miatt, másrészt, mert voltak a múltban ügyeim. Talán még el is tiltottak volna tőled. Úgy döntöttünk, hogy azt mondjuk neked, meghaltam. Azt gondoltuk, így mindhármunknak jó lesz.

Teljesen lesokkolt a hír. Úgy látom Hiso is így érez. Teljesen kiült rá a döbbenet. Én viszont kordában tartottam a vonásaimat. Nem akartam, hogy azt higyje az a cseléd, érdekel a mondandója. Ültem és semmitmondó arccal figyeltem, ahogy beszél.

- Értem. Szóval te vagy a biológiai anyám. - szóltam ridegen

- Hogy érted, hogy biológiai? - kerekedett ki a szeme

- Ja, mert azt vártad, hogy a nyakadba ugrok és sírva mondom majd, hogy "gyere anya menjünk haza"? - ráncoltam össze a szemöldökömet

- Nem, de azért elvártam tőled, hogy legalább ne beszélj úgy velem mint egy kutyával. - váltott át már kicsit hisztisebb hangnembe

- Látszik, semmit sem tudsz rólam. Én mindenkivel így beszélek. És, ha már azt adtátok be nekem, hogy meghaltál, akkor ne várd, hogy emberszámba vegyelek. Nekem már nyolc éve halott vagy és az is maradsz amíg világ a világ. - biztosítottam be a nőt

Hiso mostmár felébredt a sokkból és nagy figyelemmel követi a kis vitánkat.

- De hát az anyád vagyok! - állt fel az eddigi helyéről

- Nekem az anyám halott. - mosolyogtam provokálóan és megfogtam imádottam kezét - Gyere nyuszi, menjünk. Elegem van ebből a szellem mamiból.

- Ezt még megbánod! Meglátod, keresni foglak!

Jó kis történetet találtam ki y/n anyjának? 😏
Ha tetszik nyugodtan írjátok le és ha nem... Azt is. Megpróbálok javítani ott, ahol tudok 😙😙
Hibákért bocsi, sietek a kövivel.
Addig is heloooookaa❤️