Ö𝚛𝚘̈𝚔𝚔𝚎́❤️

Tizenhatodik rész.

Éjjel közepén felkeltem. Pisilnem kellett. Megpusziltam ötös arcát és elmentem wc re. Csak ötösnek egyik pólója volt rajtam és egy bugyi.
Nem voltam fáradt. Lementem a konyhába sütiket csinálni.
Betettem sülni, addig telefonoztam. Kb olyan 2 óra lehetett. Egyszer csak hallottam valakit lejönni a lépcsőn. Megláttam ötöst.
-Szivi te mit csinálsz? -kérdezte kómásan.
-Nem tudtam aludni. Ugyhogy csinálok sütiket holnapra. -mosolyogtam.
-Te kis bolond.. -nevetett.
Odajött hozzám és megcsókolt. Megsimította a fenekem.
-Nem felejtettél el egy nadrágot esetleg? -mondta vigyorogva.
-Nekem ez így kényelmes. Miért neked nem jó? -kérdeztem.
Megszorította a fenekem és megint megcsókolt.
-Na.. -mondtam.
-Na? -ismételte.
-Ki kell vennem a sütiket.
Eltoltam magamtól. Odamentem a sütőhöz és kivettem a sütiket. El rendeztem a dolgokat és el is rakodtam magam után.
Odajött ötös és felkapott. Elkezdtem kuncogni. Felültetett a konyhapultra és a lábam közé állt.
-Mit csinálsz? -kérdeztem kuncogva.
Megfogta a combomat és közelebb rántott. Ezzel levertem valami fazekat ami nagyot cserrent.
-Felverjük az egész házat! -suttogtam ötösnek.
-Ó engem nem érdekel az egész ház.. -suttogta.
Csókolóztunk és ötös simogatta a combomat. Elkezdte csókolgatni a nyakam és a kezét a belsőcombomra csúsztatta.
-Kicsim hajnali 3 van.. -sutoggtam.
-Ez csak egy szám.. -motyogta.
Meg fogtam az arcát.
-Olyan vagy mint egy felizgult kisgyerek! -mondtam nevetve.
-De te ezt szereted.. -súgta.
Csókolóztunk és simogatta a fenekem. A kezét felcsúsztatta a derekamra a pólóm alatt. Elkezdte gyorsan puszilgatni a nyakam és a mellkasom. A keze lejjebb csúszott és elkezdett simogatni a bugyimon keresztül.
-Ötös.. -nyögtem halkan.
-Azt akarod hogy abbahagyjam? -súgta a fülembe.
Körbenéztem hogy nincs e valaki a konyhában.
-Nem.. -mondtam.
Vigyorgott és folytatta amit csinált. Teljesen a pult szélére húzott és legugolt. Én csak néztem őt. Oldalra csúsztatta a bugyimat és éreztem a nyelvét. Nagyon gyorsan mozgott én meg nyökögtem.
-Istenem... -nyögtem.
-Szivem halkabban.. -mondta és folytatta.
-Leszarom.. -mondtam.
Éreztem hogy mosolyog. Meghúztam a haját. Egyre gyorsabban mozgott. A kezemet a szám elé tettem a másikkal meg szorítottam a pult szélét. Elélveztem. Felnézett rám, megpuszilgatta a combom és felállt.
-Uramisten.. -mondtam.
Ziháltam és lefelé néztem. Megfogta az arcom és megcsókolt. Levett a pultról. Letöröltem mert.. Na.. Nem egyedül lakunk.
Még egyszer megpuszilt aztán felsétáltunk a szobájába és el aludtunk.
Reggel mikor felkeltünk kb 7 óra lehetett. Nem tudom mostanság miért alszok ilyen keveset. Felnéztem ötös és és megpusziltam. Nem szereti ha felkeltem de most direkt is azt fogom csinálni. Lassan beleültem az ölébe és lassan adtam neki sok puszit az arcára. Ammedig fel nem kelt. Mikor felkelt rámosolyogtam és puszilgattam tovább a száját. Mikor megunta hogy csak puszikat adok neki, megfogta a nyakam és közelebb rántott és megcsókolt. Aztán elhúzódtam.
-Jó reggelt szivem.. -mondta.
-Jó reggelt. Hogy hogy most nem vagy olyan morcos? -mondtam vigyorogva.
-A lehető legjobban keltettél fel. -mondta.
Felült, megfogta a derekam és megint csókolóztunk. A combomra csúsztatta a kezét és azt simogatta.
-Na meg az este is jó volt.. -vigyorgott.
Meg forgattam a szemem és nevettem egy kicsit. Megint csókolóztunk aztán elkezdte a nyakamat csókolgatni.
-Ötös! -nevettem.
Meg fogtam az arcát és megpusziltam.
Lemásztam róla és felöltöztünk. Aztán bejött Allison.
-Tina kérlek elvinnéd Lilit az iskolába? Fáj a fejem.. -mondta.
Bólintottam, nekem dobta a kulcsot aztán elment.
Lementünk és Lili nekiszaladt ötösnek és elkezdte ütni.
-Hé hé mivan?! -mondta.
-Bántottad Tinát!!! -kiabálta.
Ötös megfogta a kezét hogy ne ütögélje tovább.
-Soha nem bántanám. Honnan veszed ezt? -kérdezte.
-Tegnap este sikítozott! -mondta mérgesen Lili.
Ötös rámnézett és megemelte a szemöldökét.
-Lili mi csak.. -nevettem- játszottunk. Ne félj ötös soha nem bántana. -mondtam neki nevetve.
Istenem de aranyos.
-Mehetünk? -kérdeztem mosolyogva.
-Igeeen!! -mondta és kifutott a kocsihoz.
Elvittem a suliba és vissza jöttem. Ötös ott várt a kanapén kávéval. Odamentem és lehuppantam mellé.
-Szia szivem.. -mondta.
Sóhajtottam.
-Miért hiszi mindenki azt hogy anyuka vagyok? -panaszkodtam.
Ötös közelebb hajolt és belesúgta a fülembe;
-Majd egyszer..
És megpuszilta az arcom. El mosolyogtam. Istenem de cuki..
Lefeküdtem és a fejemet belehejeztem az ölébe.
-Senki sem szokott ilyen korán felkelni? -kérdeztem mert még senki nem volt lent.
-Csak te vagy ilyen örökmozgó! -mondta.
Nevettünk egy kicsit és megpuszilt.
-Szegényke tényleg azt hitte hogy megvertél? -mondtam ötösnek.
Nevetett.
-Mert nem bírsz magaddal! -mondta.
-Fogd be! -nevettem.
Beszélgettünk és nevetgéltünk.
-Na jól van szivem ma el kell mennem. Nen tudom mikor érek haza. -mondta.
Felültem.
-És hova is? -mosolyogtam.
-Ne üsd bele mindenbe azt a kis orrodat! -mondta és meg bökte az orrom.
Megpuszilt és elment. Egész nap nem volt otthon. Délután elmentem Liliért és elmentünk megint a játszótérre mert Lilinek rossz kedve volt. Találkoztam egy velem egy korú pasival. Mellémült.
-Heló. -mondta.
-Szia. -kedvesen mondtam.
Nem volt nyomulós egyáltalán.
-Aaa lányoddal vagy itt vagy..
-Nem nem csak vigyázok rá. -mondtam.
-Aha.. Én a húgommal vagyok itt. -mondta.
Kínos csend lett.
-És hogy hívnak? -törtem meg a csendet.
-Jason. -mosolyogta.
-Tina. -mondtam.
Egymásra mosolyogtunk.
Egyszer csak szaladt oda Lili egy lánnyal.
-Tinaa! Ő itt Bonnie.
-Jason! Ő itt Lili.
Mondták.
-Új barátok vagyunk.-mondták egyszerre.
Nevettünk Jasonnel.
-Tina mutasd meg neki azt a dolgot a szemeddel! -mondta Lili.
Jaj ne..
-Lili azt nem lehet! Nem tudom mindig! -próbáltam lebeszélni.
-Kérleeeek! Olyan menő!
-Nem! Azt akarod hogy elmondjam Allisonnak hogy tanulás helyett játszol? -fenyegettem.
-De Tinaaa!!! -elkezdett sírni.
-Lili! Hagyd abba! -mondtam neki.
-Mien dologról beszélt? -kérdezte Jason.
-Látni akaroom!! -mondta Bonnie.
-Hagyjátok már abba egy picit! -kiabáltam.
A szemeim naracssárgák lettek. Próbáltam vissza változtatni de nem tudtam. Hiányzott ötös.
-Megyünk! -meg fogtam Lili kezét és hazateleportáltam. Nem érdekelt hogy láttak.
Már otthon volt mindenki.
-Lili mondtam hogy nem! Miért kellett erőltetni?! -kiabáltam.
-Sajn-félbevágtam.
-Nem kell tudnia mindenkinek hogy szupererőink vannak!
A szemeim még mindig narancssárgák voltak. Odajött Allison.
-Hé mi van itt? -mondta.
-Tina bántani akar. -mondta sírva Lili.
-Nem akarlak bántani istenem!!!! -kiabáltam.
-Tina nyugi! -mondta Allison.
-Hagyjál! Rohadtul elvihetted volna te is!!
Allison elsétált Lilivel otthagyva engem és a dühömet.
Odajött ötös.
-Szivem nyugodj le.. -megfogta a kezem.
-Hagyjál most! -hátat fordítottam neki és piszkáltam a körmeimet.
Elgurult az agyam.
-Tina le kell nyugodnod! -mondta ötös.
-Miért?! Igy nekem mindig jobb volt ez az igazi énem ötös! -kiabáltam.
-Tina kisasszony! -mondta Pogo.
-Miaz?! -idegesen odafordultam.
Nem tudtam mire céloz aztán ránéztem a kezemre és elkezdtek égni.
-Tünés! -mondta.
Elteleportáltam az erdőbe.
Átváltoztam. Kb olyanná mint a szellemlovas. Ezt csak Apa és Pogo tudta.
Otthon
-Hova küldted?! -kérdezte ideges ötös.
-Maga az egyetlen aki tud az átváltozásról. Ha elszáll az agya Tina kisasszonynak akkor átváltozik. De az veszélyes. -mondta Pogo.
-Mien átváltozás?-kérdezték a többiek.
-Semmien! -mondta ötös.
-Meg kell keresnem.
-Nem lehet! Veszélyes. Ijenkor megölne bárkit. Még magát is ötösúrfi. -mondta Pogo.
-Nem érdekel. Rajtam kívül senki nem tudja lenyugtatni.
Ezzel elteleportált.
Nálam:
Csak járkáltam átváltozva és próbáltam megnyugodni. Egyszer csak megláttam ötöst. Legszívesebben meg akartam volna ölni.
-Menj innen! Nem akarlak megölni! -mondtam.
-Nem fogsz. Tudom.
Tiszta nyugodtan beszélt.
-Te nem félsz tőlem? -kérdeztem.
-Dehogy félek! A barátnőm vagy!
-De.. De egy szörnyeteg vagyok. -már nem égtem annyira. Kezdtem visszaváltozni.
-Nem vagy! Én szeretlek Tina!
Erre visszaváltoztam. Elájultam.
Ötös felvett és hazavitt. Greace mondta hogy túl sok erőt használtam. Csak pihennem kell. Bevittek a szobámba. Várták míg felébredek.
Addig lent veszekedtek.
-Elszállt az agya! -mondta Allison.
-De már semmi gond! -mondta ötös.
-El kell mennie! Veszélyes! -mondta Luther.
-Nem megy sehova! -mondta ötös.
-De miért?! -kiabálta Luther.
-Mert szeretem! -kiabálta ötös.
-Vagy csak azért vagy vele mert ő a legerősebb közülünk. -forgatta a szemeit Luther.
-Tényleg Luther?! -mondta ötös és ezzel előrántott egy gyűrűsdobozt a zsebéből.
-Azta.. -mondta Vanya.
-Iiijjjj!!! A kisöcsi megnősül! -mondta Klausz.
-Ssshh! -mondta ötös.
Eltette a gyűrűt.
Feljött hozzám és ott várta míg felébredek.
Felébredtem. Félve körbe néztem mert nem tudtam miért vagyok itt.
-Hé hé nyugi.. -gyorsan megfogta a kezem ötös.
-M-mi történt? -kérdeztem.
-Kicsit elszállt az agyad. Átváltoztál. -mondta nyugtató hangon.
Mellémült az ágyra és még mindig fogta a kezeim.
-Ugye nem bántottalak? -féltem mert nem emlékeztem semmire.
-Nem. Csak olyan ijesztő vo-.. -itt észbekapott. -De az, az nem baj csak tudod fura volt mert még nem láttam ilyet de amugy nem féltem vagy ilyen csak...-hadarta de én félbeszakítottam egy csókkal.
Elhúzódtam.
-Pihenhetek egy kicsit? Rég változtam át utoljára.. -mondtam álmosan.
-Persze szivem. Nem kérsz valamit inni vagy enni?
-Víz jól esne. -mosolyogtam.
Bólintott és megpuszilt. Elindult az ajtó felé.
-És légyszi.. -mondtam és rámnézett -ne mond el nekik hogy mi történt. Félnének.. -mondtam.
-Ez csak a mi titkunk lesz. -kacsintott.
-Na meg Pogo.. -mondtuk egyszerre.
Nevettünk és kiment a szobából.
Lefeküdtem. Kitártam a tenyerem és az egyik ujjam elkezdett égni. Játszottam vele egy kicsit aztán bejött ötös.
-Hú.. Mi az nincs elég meleg? -nevetett.
-Deee de csak.. Unatkozom.. -motyogtam.
Felültem, odaadta a vizet. Megittam, odaadtam neki a poharat és ő letette az éjjeliszekrényre.
-Kicsim mi a baj? -kérdezte aggódóan.
Látta rajtam hogy szomorú vagyok.
-Semmi.. -mondtam.
Felemelte az arcom és a szemembe nézett.
-Mond el.. -mondta.
-Csak.. Félek hogy.. Egyszer bántani foglak.. És én azt nem akarom.. -mondtam.
Megkönnyeztem.
-Hé semmi baj.. -mondta és megölelt.
Ölelkeztünk és a fülembe súgta.
-Hidd el nem fogsz bántani.
Eltolt magától és megfogta az arcom.
-Bízol bennem? -kérdezte.
-Igen..
Ezzel megcsókolt. Eltoltam magamtól és rámosolyogtam.
-Fáradt vagyok. -mondtam.
-Hagylak aludni..
Megpuszilt és elment.
Én még elmentem fürdeni és aztán feküdtem csak le.