Ö𝚛𝚘̈𝚔𝚔𝚎́❤️

25.rész

1.-bocsi a késésért.

2.-átmentem kicsit még hihetetlenebbe, de Lucifer fanok most örülhetnek.

3. -ha bármi is rossz vagy nem tetszik, tessék leírni.

Köszi..

Tina szemszöge.. 🔞

Arra keltem hogy ötös puszilgatta a nyakam és markolászta a fenekem. Ugy erösen.
-Joreggelt életem..-motyogta.
-Joreggelt szivem.. valami gond van? -kérdeztem.
-M-m.
Továb piszilgatta a nyakamat.
Ez fel van izgulva..
Fogtam magam és hirtelen mozdulattal beleültem az ölébe. Továb markolászta a fenekem. Megfogtam az arcát és megcsókoltam.
Ugye nem volt rajtam bugyi csak egy nagy póló. Felljebb tolta a fenekem és már szinte a hasán ültem. Elengedtem az arcát és ránéztem hogy mit akar. Elvigyorodott és lenézett aztán vissza a szemembe és megint feljebb tolt.
Nem..
-Neeem.. -mondtam.
Próbált rászedni azzal a ellenálhatatlan vigyorával.
Gondolkodtam hogy nem is lenne rossz. Elmosolyodtam és sohajtottam.
-Jolvan..-mondtam.
Még nagyobb lett a vigyor az arcán és feljebb tolt. Vettem egy nagy levegöt és "ráültem" az arcára. Rögtön éreztem a nyelvét és nyögtem egy kicsit. Fojtatta. én lenyultam és meghúztam a haját. Nagyn jó volt. Még mindig éreztem hogy vigyorog.
-Töröld le azt a vigyort..-nyögtem.
Elkezdett nagyon gyorsan mozogni és én méghangosabban nyögtem. Mikor elkezdte a fenekemet is markolászni, nagyon közel lettem a csúcshoz. Mikor nagyon hangosan nyögtem akkor megszólalt.
-Halkabban hercegnöm..-suttogta.
Mikor a lehellete megcsapta a puncimat, nem birtam tovább. Megint éreztem a nyelvét és elélveztem. Meg csinálta egy darabig. Poróbáltam a haját hizva elhuzni a fejét de nem ment. Le akartam dölni rola de nem hagyta.
-Eléég! -Nevettem egy kicsit aztan elengedett és ledöltem az ágyra. Hevesen lélegeztem. Ezen a ponton már tudtam hogy ötössel mindent kiprobáltunk.. egyet kivéve..
Felém fordult és lassan megcsókolt.
-Imádlak.. -mondta vigyorogva, a számat bámulva.
-Tudom..-súgtam vissza mosolyogva és megcsókoltam.

Miután felöltöztünk, lementünk a többiekhez. Leültünk a kanapéra.
-Hát Allison? -kérdeztem.
-Fent van, apa irodáját fedezi fel.. -mondta Ben.
Hallottuk Allison lépteit a lépcsön. Rámnézett.
-Tina, egy percre..-mondta halkan.
Elsétáltam és ötös utánam nézett. Elmentünk a fal mögé.
-Tina, ugye mindig kérdezted hogy miért más a neved.. na megtaláltam apa leírását és vastag betükkel megláttam a neved. Tessék..-ezzel odaadott egy kemény borítós kis füzetet. Ez állt benne:
Tina Morningstar~
örökbefogadott gyermek mint a többi. Különlegesebb, erösebb mint a többi. 2 Nappal fiatalabb mint a többi, ami érdekes hiszen mind ugyan akkor születtek. Talán ezért erösebb.
Eladó~Lucifer Morningstar.

Nem az nem lehet..
-Allison mi a franc ez?! -kérdeztem kiakadva.
-Ezt csak most találtam nem tudom-
Félbaszakítottam azzal, hogy elteleportáltam a Morningstar casino elé. A könyvet eltéve besétáltam. Mielött a kapuban álló ember megállitott volna, felmjtattam a személyim. Bementem és rengeteg ember volt ott táncolt, ivott, játszott.. de én egy embert kerestem.
Az apámat..
Felmemtem az emeletre ott pedig megláttam egy szobán egy feliratot.
"Lucifer"
Nyeltem egy nagyot. Mit csinálok? Mivan ha nem az apám?
Na mind egy ha nem próbáljuk, nem tudjuk igaz?
Bekopogtam. Kinyílt az ajtó. Megláttam egy rövid fekete haju, kihívó, uriembert.
-Segithetek?- kérdezte méj hangon. Boldog voltam hogy nem bunko.
-Lucifer? -kérdeztem.
-Igen? Hölgyem?
Elhatározottan bementem az irodájába. Becsukta az ajtót és felvont szemöldökkel nézett.
-Megtudhatom a nevét, kisaszonny? -kérdezte.
Vettem egy nagy levegöt.
Na most ugrik a majom a vízbe.
-Tina.. Tina Morningstar..
Amint ezt kimondtam az arca megváltozott.
-Hogy mered magad igy nevezni?! -momdta idegesen, lépett egyet felém és én gyorsan eltakartam az arcom a kezeimmel. Megállt. Erösen megfogta a csuklom es megnézte közelebbröl a ✡️ csillag szerü anyajegyem. Meglágyult a szorítása.
-Tina... én kicsi Tinám há te még élsz?!-hirtelen a hangja is megváltozott. Határozottan, szorosam megölelt én meg visszaöleltem.
-Azt hittem soha nem látlak többet! Legutóbb a pójában sírtál..-mondta.
-Te vagy az apám? -kérdeztem egy kicsit félve ugyanis ez a hejzet nekem nagyon új.
-Perszehogy.. -nézett a szemembe.-Igaz, hogyis emlékeznél!
-Miért adtál el? -próbáltam választ kapni a kérdéseimre.
-Azt mondta pár évig megtanít téged mindenre, és visszaad. De adott 5millió dollárt és nem láttalak többé. De hogyan megnöttél..-mondta.
Elgondolkodtam.
-Gyere ülj le..-mutatott a szék felé
Leültünk és mondta hogy meséljek magamról. Elmondtam mindent, kiskoromtol kezdve a mai napig. Hogy hogyan nevelt apánk, mien küldetéseket kellett csinálni, hogy mien új eröim lettek, hogyan át tudok változni és...
-és hogy vagy a szerelemmel?-kérdezte kicsike vigyorral.
...és ötös..
-Hát tudod.. van valakim.. -mondtam félve.
-Tényleg?! Ah ismerem én ezt, ennyi idösen nekem is sok csajom volt..-nevetett.
-Hát.. csak én már nem csak a csaja vagyok.. -mondtam lehajtott fejjel.
-Tessék? -a vigyora kicsit komolyabb lett. Már csak mosolygott.
Ránéztem. Kinyujtottam a kezem ahol a gyürüm van.
-Menyasszony vagyok apa... -mondtam halkan.
A szeme a gyürümre pattant es vissza a szemembe. Nem tudtam mit fejez ki az arca.. csalódott? szomorú?
-De hisz.. csak...
- Már 22 éves vagyok..-momdtam a szemét fürkészve míg ö a gyürümet nézte.
-22...-suttogta.
Felállt, felrántott magához es megölelt.
-En kicsi pójásom.. menyasszony lettél..
Szorongatott az ölelésében. Elengedett.
-Megismerhetném a völegényed?-kérdezte kicsit félve.
-Persze.. csak el kell mondanom neki ezt a sok mindent.. és aztán hétvégén eljöhetü-
-Ne ide.. a házamba, kicsit zártabb hej az..-mondta mosollyal az arcán.
Bolintottam.
Mondtam neki hogy még meséljen magáról ö is. Elmondta hogy lett milliomos, hogy lett ez a klubbja, azt is hogy meg nem talalt magának senki tökeleteset miota anya meghalt. Szomoru lettem hogy még csak nem is ismerhettem meg édesanyámat, de apa leírása szerint egy kedves és okos nö volt.  Aztán elkezdte momdani az élete érdekesebb részét.
-Tudod a családi törit igaz?-kérdezte nevetve.
Megráztam a fejem. Honnan tudnám?
-Hát tudod..Nem véletlen van tüz eröd. Félig te is a pokolbol vagy..-mondta.
-A honnan?-akadtam ki.
-Szerinted álnevem a Lucifer? -nevetett.
Te jó ég. Soha nem voltam hívö de ez odatett.
-Hány éves vagy? -kérdeztem
-1500 nál abbahagytam a számolást.
-Tejóisten.. -mondtam.
-Jaj öregapádról ne is beszélve.. -forgatta a szemeit.
-ö-... Isten az..
-Ja..-mondta.
Le voltam sokkolva.
-Várj akkor én is halhatatlan vagyok?
-Persze.. Nem vetted észre hogy mostanság már nem igen öregszel? Ez olyan választhatós dolog volt de én azt akartam hogy az legyél.-magyarázta.
Elszomorodtam. De hát akkor...
-Mi a baj?-kérdezte.
-De hát akkor.. én míg élni fogok a férjem meghal..-mondtam.
-Ezen lehet segíteni. De csak ha ö is akarja. Ha egyberakjuk az erönket akkor neki is átadhatjuk. De jól gondoljátok át.
Bólintottam.
Wow.. túl sok infó..
Nagyon sokat beszélgettünk és egy ideges kopogás zavart meg. Apa kinyitotta az ajtót. Egy nö állt ott idegesen.
-Nem hiszem el! Kérem szóljon rá a pultosra hogy-
A hisztérikus kiáltozását, apa világító szemei szakították félbe.
-Menjen haza, és felejtse el ami itt történt. -Súgta.
-Rendben uram..
Ezzel távozott. Elkezdtem nevetni.
-Ez mi a franc volt?
-Neked nincs ilyen eröd?-kérdezte csodálkozva.
-Nem tudok róla..
Elkezdett vigyorogni. Kiment az ajton es kezen fogva bevezetett egy másik nöt. Gondolom ö itt dolgozott mert engedelmeskedett apának.
-Nézz mélyen a szemébe és mond neki hogy térdeljen le..-adta ki az utasítást.
-Nem térdelek le! -mondta vékony nyálas hangon.
Nem hittem hogy sikerül de koncentráltam a szemébe.
Hirtelen csend lett és csak a nö világító szemeit láttam.
-Térdelj.. -mondtam halkan.
Pislantottam, erre a hangos zene visszatért a nö pedig letérdelt elöttem.
-Na ne..-csodalkoztam
-De de..-momdta vigyorral..
Kitessékelte a nöt.
-Jolvan.. köszi hogy megmutattad az eröt, azt hogy megismerkedhettünk és majd.. még találkozunk de most mennem kell..-közöltem vele.
-Vár a völegényed..
Elmosolyodtam, megöleltem és elbúcsúztam.
Elindultam hazafele, sétálva és közben gondolkodtam a történteken.
Megismertem az apámat.. ez csodálatos, van rendes családom és nem is akár milyen. Milliomos, szupererövel. Mikor mondta hogy végre van valaki akire hagyhatja a vagyonát kicsit megkönnyebbültem. Mivel nem élhettünk volna mindig Reginald pénzéböl.
Mikor hazaértem, lassan besétáltam és szemeztem ötössel. Rögtön odateleportált elém és megölelt.
-Szia.. -mondtam.
-Istenem miert hittem azt hogy elhagytál..-suttogta.
Eltoltam.
-Hogy mondhatsz ilyet?
-Nem tudom csak féltem..-mondta.
Ezzel megcsokolt. Elhuzodtam és a kezeim az arcára tettem.
-ötös.. megismertem az apámat.. -mondtam neki mosolyogva
-Mi? Ez komoly?-kérdezte örülve.-Hogyhogy? Hisz..
-Elvileg én máshogy születtem. Hosszu sztori majd mindent elmondok, de most örülj velem! -parancsoltam rá nevetve.
Elkezdett vigyorogni és felkapott. Egy fordulattal odafordult velem a kanapéhoz és lepottyantam ö meg fölémhajolt.
-örülök neked..-mondta mosolyogva.
Megpuszilt.
-Hol vannak a többiek?-kérdeztem.
-Fogalmam sincs.. valamit intézkednek az esküvöre..-mondta megsimitva az arcom.
-Nekünk nem kéne?-kérdeztem nevetve.
-A sáját ruháikat válogassák.
-Oh, értem.
Ezzel megint megcsókolt.
-Na és most már szeretnék mindent tudni az apádról.
Elkezdtem vigyorogni, felültünk és én törökülésben ültem le vele szemben.
Elkezdtem mindent mondani elejétöl a végéig. Hogy miket mondott anyámról, hogy milyen eröm lett és hogy mennyire boldog vagyok. Na meg a "családi törit".
-..és meg akar téged ismerni..
-Na lassítsunk egy kicsit.. te halhatatlan vagy.. és.. a pokolban születtél.. te egy ördög vagy Tina..-mondta kerek szemekkel.
-Ugye nem félsz tölem..
-Dehogyis.. ne túlozzunk.
Nevettünk egyet.
-Na várj, te azt akarod hogy én lehaverkodjak magával Luciferrel?-kérdezte.
-Igen.
-Isten fiával.
-Ha az unokájával le tudtál feküdni, a fiával már csak kijösz valahogy..
Vigyorogtam és az ölébe ültem.
-Azt a kurva.. -Mondta tág szemekkel.
Megfogtam az arcát és megcsókoltam.
-De ez köztünk marad. Csak annyit tudjanak hogy ki az apám..
Bólintott.
-és lenne egy megbeszélnivalónk...-kezdtem.- ugye mivel én halhatatlan vagyok.. te pedig nem.. ez baj lehetne.
Sokkolt arcal nézett.
-Nem fogunk ez végett szétmenni az biztos-
-Neem dehogy is.
-De igazad van.. jó lenne ha valahogy ezt meg lehetne oldani hogy én is az lennék. -Mondta picit nevetve.
-és ha lehetne? Belegyeznél? -kérdeztem lassan ránézve.
-Persze!
Rávigyorogtam.
-Nem gondolod komolyan..-mondta.
-De de..
Ezzel boldogan, szorosan megölelt és eldöltünk a kanapén.
-Még majd ha hétvégén megyünk az apámhoz, megbeszélem vele.
Csak mosolygott.
Nagyon aranyos volt ez a pillanat.
-Jövö héten ilyenkor már a falaségem leszel. -Mondta megfogva az arcomat.
-Pontosan.. onnantól kezdve örökké.. -súgtam.
-örökké...
Ezzel megint csókolóztunk.
Elkezdte puszilgatni a nyakam.
-Te használtad rajtam az erödet?-kérdezte suttogva.
-Nem. Miért?
-Mert teljesen elvarázsoltál..-sugta és a szemembe nézett. -hát persze.. hisz Isten unokája...
Nevettünk.
-Személyesen.
Megint nevettünk.
Olyan furcsa hogy üres a ház. De mikor ebbe belegondoltam már zavartak is be az akadémiába a testvéreink. Leszáltam ötösröl. Hirtelen mindenki elkezdett dicsekedni hogy mit vettek és azt se tudtam kire figyeljek hirtelen.
-Jó hírem van Tina.. a te számodra már minden el van intézve.-Mondta boldogan Alison.
-Hála az égnek..
Megnyugodtam. Sok minden történt az elmult napokban. De most meg azért stresszelek hogy mit fog mondani apám ötösre. De az csak holnap lesz.