6.

654 45 2
                                    

<Másnap reggel>

"Viszlát Kuchel! Viszlát Levi! Köszönök mindent!" kiáltottam fel az ablakhoz miután kiléptem a fogadóból.

"Ég veled Nina! Nemsokára láthatod a testvéred!
" Hálás vagyok Kuchel!"integettem nekik és elindultam.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az utcákat jártam, amikor hirtelen valaki a nevemet üvöltötte.

"NINAA!!!"
"ISABEEL!!!"borultunk egymás nyakába a nővéremmel, mikor kiengedték őt 3 nap után a börtönből.
"Mondtam, hogy mindig megtaláljuk egymást!"
"Igazad volt, de ezt Kuchelnek köszönhetjük."
"Ki az a Kuchel? Hozzám csak bejött a cellába az őr azzal, hogy valaki letette az óvadékot. Mi történt veled amíg bent voltam?"
"Hehehe, hosszú történet, majd később elmesélem. Most menjünk és keressünk ennivalót."

<2 hónappal később>

A Földalatti város egyik legeldugottabb részében én, Isabel és az jópár árva összegyűltünk egy csapatba.
Mindenkinek voltak külön feladatai.
Hogyha valakik loptak, akkor a többi segített vagy figyelték, hogy jön-e a Katonai Rendőrség.
Nem mondom, nem egyszer verekedtünk azért, hogy kié legyen a lopott étel. Nem volt túl nagy választékunk, de már az is jó volt, ha szereztünk valamit.

"Nézzétek! Itt van egy kis krumpli!" jelent meg Farlan néhány fiúval az oldalán.
Farlan volt az egyik legjobb tolvaj közülünk. Mindig jó ötleteket talált ki hogyan lopjunk.
"Akkor elosztjuk igazságosan."mondta Isabel és egy körbe ültünk, hogy együnk.
Voltak különleges alkalmak, mikor nem volt semmi vita abból, hogy ki kapjon többet, ki kevesebbet.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Rendben. Nina, te jobbra mész, Isabel, te balra, én előre megyek, Nick te velem jössz, Alex te a többiekkel besegítesz vagy ha úgy van örködtök."
vázolta a tervet Farlan a következő lopáshoz.
"Igenis Church kapitány!" tisztelegtem Farlan előtt mire a többiek nevetni kezdtek.
"Jól van, elég. Akkor vigyázz, kész, rajt!" indította a csapatot Farlan, mire elindultunk a kiadott irányba.

Befordultam jobbra, de hirtelen beleütköztem valamibe és elestem.
Felnéztem és egy magas, idősebb férfi ált velem szembe.
"Férre az útból kölyök. Máskor figyelj az orrod elé."mondta a szemembe és otthagyott.

Furcsa volt a férfi. Sosem láttam a városban . Biztos a felszínről jött. Ki akarna ide lejönni?

Mindegy, koncentrálnom kell a feladatra!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

" Sikerült szereztünk pár napra elég kaját! Nina miatt majdnem elbuktunk, de mégis megcsináltuk."mondta büszkén Farlan és elrejtettük a zsákmányt.

"Hogyhogy késtél Nina? Pontosan kell betartani hogyan lopjunk úgy, hogy ne kapjanak el minket."kérdezte Isabel.
"Beleütköztem egy férfiba és elestem, de semmi komoly. Biztosan a felszínről jött."
"Azt mondod a felszínről??"kérdezi csillogó szemekkel Isabel.
"Igen legalábbis szerintem."
"Tudod az álmom, hogy elmenjünk innen."
"Hogy madarakat fogjunk és állatokra vigyázzunk?" kérdeztem egy mosollyal az arcomon mert tudta, hogy ezt a nővérem elmondja kb. minden nap.
"Pontosan Nina!" nevettünk egyszerre.

A Te Hibád! [Levi Ackerman ff.] |BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now