Hét édes testvér | BTS FF. ✔

6.

-Van ebben az épületben könyvtár? - jött hirtelen a kérdésem. Taehyung bólintott egyet, és elkezdte magyarázni hogy merre kell mennem. Innentől fentebb kell mennem, pontosabban a 7. emeletre. Egyenesen kell mennem, aztán jobbra, és ott lesz. Azt még hozzátette hogy nagyon szép és modern, mindemellett vannak 50 éves könyvek is. Így mégjobban felkeltette az érdeklődésemet. Elköszöntem tőle, mert neki mennie kellett megbeszélésre, mert hamarosan visszatérést terveznek. A zsebemben volt egy fekete maszk, hogy elvegyüljek egy kicsit, fölvettem.

A folyosón jobbra mentem, egyenesen be a könytárba. Rengeteg növény volt, de legfőkébben kaktusz. Absztrakt művészek művei a falon, ami színesebbé tette a szobát. A polcok előtt járkálva tekintettem meg egy széket, ami egy "dőlt" íróasztal előtt volt. Jobban megszemlélve a helyet, egyre szimpatikusabbnak tűnt. Lehet a könyvtárban ez lesz a kedvenc helyem. Fölmásztan a létrára (ami majdnem mögötte volt), leszedtem egy könyvet, ami társadalmi problémákról ír, versekben. Legyen szó erőszakról, fájdalomról, halálról és igazságtalanságról, mindenki a jobb utat szeretné keresni a maga formájában. 

Ahogy elkezdtem olvasni, magamat ismertem föl egy-két versben. Az elmúlás, hogy általános iskolából gimnáziumba kellett jönni. A félelmet, hogy mikor kezdenek megint bántani engem a gimiben. A vágyat, hogy elmenjek egy kicsit onnan...Ez a könyv az embereknek a tükre, hogy nincsenek egyedül. Sose kell feladni a küzdelmet, de ne csináld végig egyedül ha nem bírod tovább. Kell egy lelkitárs, aki ott van melletted, aki támogat, büszke rád. Légy egyedi, ne félj önmagadat mutatni. Ezek mind benne vannak. 

A kövny 107. oldalánál tartok, kicsit elálmosodtam. Már kint sötétedett, ideje befejezni az olvasást. A  könyvtár pultjához mentem könyvjelzőért, mikor hárman jelentek meg.

-Elnézést a zavarásért, csak mi is olvasni jöttünk. Nem te vagy az a lány, aki Angliából jött?