Piroska

4. fejezet

 Bulcsú az árvaház előtt mesélt a kisebb gyerekeknek, amikor Piroska kilépett az épületből.

- Sajnos most mennem kell - emelte föl az egyik kislányt Bulcsú, és egy cuppanós puszit nyomott az arcára.

- És holnap folytatod?- kérdezte egy kisebb fiú.

- Ma vagyok itt utoljára - tette le a kislányt Bulcsú.

 Piroska kihallotta hangjából a szomorúságot.

- Mindenkitől elköszöntél?- fordult a fiú a lány felé.

- Kláritól még nem - válaszolta Piroska és beszaladt az árvaházba.

 Klárit a konyhában találta meg, éppen Ervin bá'-val tartott megbeszélést, de amint meglátta Piroskát, odalépett hozzá.

- Hát, én azt hiszem, lassan megyek.- tördelte a kezét Piroska.

 Klári hirtelen szorosan megölelte, ő pedig kissé félve viszonozta.

- Tudom, hogy te nem mered bevallani, de én azért elmondom, hogy én szeretlek!- suttogta. - Nagyon drukkolok, hogy jó legyen neked ott, ahová mész, Piri!

- Azért én is megkedveltelek egy pindurit - szólalt meg óvatosan Piroska, mire Klári elmosolyodott és vagy öt puszit nyomott az arcára. - Viszontlátásra, Ervin bá' - lépett hátra Piroska.

- Örültem az ismertségnek.- biccentett Ervin bá', Piroska pedig Kláritól elköszönve elhagyta a helyiséget.

- Végeztem - mondta, amikor odaért Bulcsúhoz. - Merre megyünk?

- Gyere! - intette, és elindult az árvaház mögötti rét széle felé. Mikor az erdő fái közé értek, Bulcsú megállt és körülnézett.

- Tudod - kezdte -, mindig kényelmetlenül érzem magam ebben a ruhában, úgyhogy...

 Becsukta a szemét, majd fekete palást lobbant rajta, addigi nadrágja fekete, bővebb farmerrá változott, pólója pedig fekete pulcsivá változott.

- Csak kicsit leptél meg - pislogott Piroska. - Hogy csináltad?

- Kipróbálhatod, ha akarod! A ruhád kinézete a varázsodtól függ. Annyit tudok elmondani, hogy a varázsruhák eszméletlen kényelmesek. Gondolj erősen egy eperre, és ha minden jól megy, akkor átváltozik a ruhád. Nekem ötödik próbálkozásra sikerült.

- Miért egy eperre?

- Nem tudom. Aki felfedezte a ruhavarázst, az így állította be.

- Rendben. Megér egy pár próbát.

 Piroska behunyta a szemét és erősen egy eperre gondolt. Nem történt semmi.

- Nekem ez nem megy - vonta meg a vállát csalódottan.

- Próbáld meg még néhányszor - ajánlotta Bulcsú.

- Nem bánom - bólintott Piroska és újra koncentrálni kezdett az eperre.

 Bulcsú elképedve figyelte, ahogy a lány ruhája változni kezd. Barna haja kibomlott és selymesen omlott a vállára, onnan meg tovább a háta közepéig. Piroskának eleve is nagyon dús és fényes haja volt, de most valahogy még szebb volt az összhatás. Nadrágja combközépig érő szűk vászonszoknyává változott, majd a derekától indák kezdtek lenőni egészen a földig. Az indák alján őszi falevelek, feljebb pedig cseresznyék és meggyek jelentek meg, amik nem tudtak szétnyomódni, nehogy ne tudjon leülni. Pólója pánt nélküli, fehér, tapadós haspólóvá változott, ennek a tetejéről víz kezdett folyni, ami az aljára meg is fagyott. A jégre apró hókristályok ültek. A hajára koszorú fűződött, amit kis virágok leptek el. Lábáról a cipő eltűnt, de úgy érezte, akkor sem érezne semmit, ha tövisbe lépne.