9. fejezet

15 4 0
                                    


 Délután négyig beszélgettek, aztán a csapat kis darabokra vált. Piroska Zsomborral, Kendével és Ábellel indult fel a kunyhóba, hogy megmutassa nekik a titkosírást, amibe a lányok beavatták a fiúkat. Úgy beszélték meg, hogy nem mondják meg, hol találták, csak megmutatják, hogy találták.

 Ábel és Zsombor izgatottan követték, ugyanis ők szenvedélyes rejtély rajongók voltak, persze Kendét is érdekelte.

 Katalin Budával beszélgetve sétálni indult a hegyecskére, Sára és Katinka pedig Bendivel és Aladárral maradt a stégen.

- Na! Itt vagyunk.- állt meg Piroska a fal előtt - Sajnálom, de nekem elképzelésem sincs, mit kell csinálnotok, hogy a mi kunyhónkba kerüljetek, ne pedig a sajátotokba.

- Csak akarni kell és a fal ,,megérzi".- vont vállat Zsombor.

- Rendben, akkor menjünk.- bólintott a lány és belépett a falba.

 A kunyhóba érve rögtön megindult az emeletre és elővette a cetlit a fiókjából.

- Itt is volna.- nyújtotta a fiúk felé.

- Mutasd.- nyúlt érte Ábel és tanulmányozni kezdte - Egyet biztosra tudok, hogy a megfejtéséhez kelleni fog a könyvtár.- vont vállat hamarosan és Zsombor kezébe nyomta a cetlit.

- Ez szerintem csak az a tipikus egyik sorban az x-edik könyv valahanyadik oldalán a pontpontpont-adik szóban ki tudja hanyadik betű. De nem biztos.- mondta azonnal Zsombor.

- Igazad lehet.- dünnyögte Piroska - Ma már nem hinném, hogy lesz erőm hozzá, de holnap tanítás után nekikezdek. Ki jön?

- Én vágta rá egyből Zsombor és Ábel.

- Még gondolkozom, hogy beillek-e egy ilyen kis nyomozó csapatba.- röhögte el magát Kende.

- Te nem tudom, beleillessz-e, de én megyek!- mondta hirtelen Katinka, mire mindenki megpördült. - Bocsi, csak kártyáért jöttem és meghallottam. Szóval én is megyek holnap!

- Rendben, gyere!- bólintott Piroska, majd lezöttyent az ágyára.

- Hány óra?- érdeklődött Ábel Sára asztalánál ülve.

- Négy múlt 15 perce.- adta a választ Katinka, majd a kártyával a kezében elrohant.

- Mit játszotok?- kiáltott utána Piroska.

- Rikiki!

- Én is jövök! A kedvenc kártyajátékom! Ki nem hagynám!!!

- Gyertek!

 A mólón ültek mind a nyolcan és hangosan nevetve játszottak.

- Hupsz.- mondta hirtelen Katinka.

- Mi történt?- kapta fel a fejét Aladár.

- Az a helyzet, hogy beleejtettem a vízbe egy ászt.- mondta óvatosan - Ott úszik.

- Hol?- állt fel egyszerre Kende és Bendi meglökve egymást.

 A következő pillanatban Bendi óriási csobbanással landolt a vízben. A tó partján lévő összes diák odakapta a fejét. Bendi vigyorogva bukott a felszínre, majd az ászért úszott.

- Te jó ég! Jól vagy?- kérdezte Katinka.

- Semmi bajom.- mászott ki a vízből Bendi, majd a kezét végighúzva maga előtt ismét száraz ruhában állt a megszeppent elsősök előtt. - Minden rendben. Folytathatjuk! Ki jön?

- Asszem' én.- mondta Sára - Na, ülj le és folytassuk!

- Én leülök.- tette fel védekezően a kezét Bendi.

 Húsz perc múlva vége lett a játéknak, amit Sára nyert toronymagasan.

- Te átlátsz a kártyákon, vagy mi?- értetlenkedett Ábel.

- Gondolat és hangulat érző sekerő is vagyok. Még nem teljesen tudom szabályozni, hogy mikor használjam és hogyan. Most éppen egy erősebb érzőzónában vagyok. Például eléggé úgy érzem, hogy te mindjárt szomjan halsz.- válaszolt Sára.

- Bakker, tényleg! Nem is vettem észre!- kiáltotta Ábel, majd a kezét a szájához tartva inni kezdett.

- Ez elég menő. Ilyet én is tudnék?- kérdezte Piroska, mire Ábel bólintott.

- Legalábbis próbáljuk meg! 

PiroskaWhere stories live. Discover now