Piroska

6. fejezet

 Piroska egy kis kunyhó alsó szintjén találta magát. A szoba egyik oldalán egy kanapé állt, amiben 2 lány ült, a harmadik pedig éppen kinyitotta az alsószint összes ablakát, a kunyhó kissé dohos szaga miatt. Érkezésére mind felnéztek.

- Nézzük meg a szobákat!- mondta rögtön Katinka és már indult is a lépcső felé. A többiek követték.

 Az emeleten egy folyosóból két szoba nyílt. Ezekben két-két ágy volt található, az egyik pontosan egy nagy ablak mellett, ami egyenesen az iskola kapura nézett. Volt ezen kívül egy-egy nagy komód a szobákban és egy-egy hosszú íróasztal, amihez két szék tartozott.

- Alhatok itt?- kérdezte Piroska az ablak mellett lévő ágyra, ahonnan a kapura látott.

- Persze. Ki kivel akar egy szobában lakni?- kérdezte Sára.

- Az mindegy.- vonta meg a vállát Piroska és leült az ágyra.

- Én szívesen maradok itt Piroskával.- mondta Sára.

- Okés, akkor mi a másikban.- bólintott Katalin Katinkára nézve, majd átmentek berendezkedni.

 Piroska leült az ágya mellé, majd a kezébe vette a könyvét és az ágya feletti polcra tette. A bőröndjéből előkerült egy új fogkefe, hajkefe, egy hálóing, egy új farmer, ami pont jó rá, egy farmerszoknya, három női kockás ing, amik nagyon előnyösen álltak rajta, 3 kapucnis-zsebes pulcsi, egy csomag hajgumi, két fehérnemű, egy macinacit, egy pompomos sapka, egy zongorakesztyű, egy lábszármelegítő, egy tornacipő és egy bakancs, valamint a nyitóbálra egy bordó selyemruha, ami a bokájáig ért, a derekánál pedig hátra lehetett kötni a lenge anyagot. Ezt Essától kapta ajándékba.

- Hű!- fordult oda Sára - Gyönyörű ez a ruha! Nagyon illik hozzád!

- Köszönöm.- bólintott Piroska és gyönyörködve nézte a ruháját. - Még soha nem hordtam ruhát. Az árvaházban sosem kaptam csak szakadt farmersortoka, meg kinyúlt rövidujjú pólókat.- suttogta Piroska.

- Sajnálom.- simította meg a karját Piroska.

- Semmi. Már megszoktam.

- Hoztam smink cuccokat! Ma lesz a nyitóbál, ha gondolod, téged is szívesen kisminkellek.- mosolyodott el Sára.

- Rendben. Képzeld, mióta itt vagyok a suliban, teljesen megváltoztam. Kedves vagyok emberekkel és megengedem, hogy a közelembe jöjjenek, és te vagy a második ember, aki innen megmosolyogtatott.- mondta hirtelen Piroska.

- Ennek igazán örülök. 

- Megmutatod a te ruhádat is?

- Persze! Nekem ilyen sötét mélykék. Nekem is selyem, de nekem csak a térdemig ér.

 Sára ruhája is hasonlított Piroskáéra, csak ez rövidujjú volt, nem ujjatlan, de ezt is a derekánál kellett hátra kötni és ez is ugyanolyan lenge és szép volt.

- Te is sekerő vagy?- kérdezte Sára.

- Elvileg igen, bár még mindig nem tudom, mit is jelent ez pontosan.

- Hát, hogy legalább három fajta varázzsal bírsz és nem csak eggyel, vagy kettővel.

- Értem. És te milyen erőkkel bírsz?- folytatta a kérdezősködést Piroska.

- Hát a tűzzel, a vízzel, a ,,fizikai erő" varázsával és gondolat és hangulat érző varázzsal. Te?

- Nem tudom, azt mondták, hogy természetsekerő, de más is.

- Nekem is van még, ami nem derült ki, de nem tudom, mi. Csak érzem, hogy néha ilyen fura dolgok történnek körülöttem.

- Értem.- bólintott Piroska, majd gyorsan bepakoltak a komódba.

- Jéé, itt egy gardrób!- hallották Katalin kiáltását, mire mindenki kiszaladt a fenti térre, ami olyan volt, mint egy galéria. Egy létra vezetett az alsó szintről ide, ahonnan nyílt a két szoba és még két helyiség amiből az egyik ezek szerint egy gardrób volt. Ezt a teret a létránál kivéve korlát vette körül, hogy ne lehessen leesni.

 A négy lány óvatosan lépett be a gardróbba, ahol még vaksötét volt.

- Itt a villanykapcsoló.- szólt Katinka és már világos is volt a hosszú helyiségben, ahol két oldalon végig vállfák lógtak. - Akkor máris hozom a nyitóbáli ruhámat!

 Mindannyian felakasztották a ruháikat. Sára kíváncsian ment végig a vállfák közti folyosón, majd leguggolt a falnál és végig tapogatta. Hirtelen egy kis kiszögellésre lett figyelmes, majd úgy helyezkedett, hogy ne takarja el a lámpa kevés fényét, ami el ér idáig. Egy kis fénylő követ pillantott meg, amit a hüvelyk ujjával benyomott a falba, mire valami elkezdett mozogni.

- Megtaláltam!- kiáltott fel diadalmasan, mire a többiek kíváncsian léptek be újból a a gardróbba és körégyűltek. 

 A falban egy kis ajtót pillantottak meg.

- Ezt hogy találtad meg?- nézett rá őszinte érdeklődéssel Katalin.

- A nővérem is ebben a kunyhóban lakott és mondta, hogy van a gardróbban valami. Persze akkor még nem tudta, hogy én is ide kerülök. Azt mondta, hogy van egy kis kő a falban, de nem tudta minek. Ez két éve volt, én meg elhatároztam, hogy majd én megfejtem. Azt is mondta Emma, hogy csak ebben a kunyhóban van, megnézte a többiben is, de csak itt talált. Remélem, az ajtó mögött valami izgi titkos dolog van és nem egy rohadt alma.- suttogta Sára halkan, majd lenyomta a kilincset.