2 út közös sikere.

1. Rész Szivárvány

Megszólal az iskola csengő. Diákok hada rohan a folyosóra. Kevesük a teremben maradt. Egy fiú épp kint ül barátaival a folyosó lépcsőjén. A fiút barátaitól fokok választják el. -,,álmos vagyok.. Talán hajnalig kellett volna nyomkodni a telefonom.. De a limitált PS controller nem várt meg." Gondolta magában, mialatt egy hangra lett figyelmes. - hé Marci, esik az eső. Van esernyőd? Szólalt meg egy haverja, fogva Márton vállát. A fiú feleszmélve a kis álomvilágából barátja felé fordította tekintetét. - persze, de ez rá ér nem? Elvégre a 3. Óra telt el. Mondta Márton feltápászkodva a lépcsőröl, és elkezdtek lesöpörni a port magáról. Miközben a port levarázsolta ruhájáról szeme megakadt valamin. Az ablakon kitekintve egy fiút látott. A fiú a zuhogó esőben ült a betonudvar egyik padján, fekete pulcsija kapucnijába elbújva. - hát ő kicsoda? Kérdezte Márton a barátait, akik a fiú felé néztek. -ő egy új tanuló. Dominik a neve, nem igazán barátkozik vele senki, furának tartják őt. Így kívülálló lett, ne foglalkozz vele. Magyarázta az egyik fiú a trióbol, mialatt elindult a terem felé. Márton követte, viszont eközben csak a fiú forgott a fejében. Végül szeme a terem fölötti kis táblára vándorolt. -,,11/B" olvasta fel magában Márton, ezt követően be lépett a terembe és elfoglalta a helyet, amit magáénak tudott.

[az utolsó óra elteltével]

Mártonék kiérve az iskolából nevetgélve haladtak a kapuig. - hé Márton elmegyünk a testvéremmel inni valamit a közeli kocsmába. Jössz?? Tette fel az egyikük a kérdését. Márton már válaszolt volna, mikor szeme megakadt valakin. A fiút látta korábbról, épp az esőben állt. Nézte az eget. Az eső és a napsütés kombinációja egy gyönyörű jelenséget eredményezett. - majd máskor fiúk most van egy kis dolgom. Mondta Márton a Barátai felé mosolyogva, akik egy rövid búcsú után el indultak.
Márton a fiú felé vette az irányát. A fiú egy kólát szorongatott. Márton odaérve megszólította őt. - szia! Köszönt Márton a fiúnak, aki válasznak integetett. Márton vagyok. Hallottam, hogy új vagy, és nincsenek barátaid. Mondta kicsit kíváncsiskodó, de magabiztos hangnemmel a fiúnak. A fiú 2 percig hallgatott, majd végül megszólalt. - Dominik vagyok.. Igen új vagyok.. Nem igazán, sose voltak barátaim. Mesélte a fiú, Marci egy meglepett arckifejezéssel viszonozta a mondatot.
Márton: - sose voltak? Egy se? Kérdezte a fiút. Dominik rázta a fejét. - na akkor itt az ideje szerezni egyet. Majd én leszek az 1. Mondta Márton, és meg fogta Dominik kezét. Dominik válaszul csak elpirult. - h.. Ha szeretnéd lehetünk. Mondta Dominik félénk kiejtéssel, s fejében kavargott mindenfeléle fantáziadús jelenet a fiúval. Marci mosolyogva bólintott. Marci a bólintást követően elkezdte a fiút maga után húzni. - h.. Hova viszel? Tette fel Dominik a kérdést. - partizunk egyet. Mondta Márton, mialatt tekintete Dominik felé vándorolt fél szemmel. Dominik sóhajtva és csendben ment az őt hurcoló fiúval. - gyere ott a cukrászda. Mondta Marci és be mentek a cukrászda fagylaltozó részlegére, hogy ki válasszák a nekik megfelelő fagylaltot. Fél perc múlva Ki is jöttek. Dominik egy rózsaszín, Marci pedig egy kék fagylaltal jött ki. - a stílusod miatt nem egy ilyen fagyit néznék belőled ki, inkább kék áfonyát vagy csokisat hittem volna. Mondta meglepett harcon Marci. - sz.. Szeretem az eperfagylaltot. Pláne pizzával. Veszélyes de finom kombó, valamint a rózsaszín is a kedvenc színei egyike. Mondta Dominik, Marci pedig mosolygott. - furcsa egy ízlésed van Domi. De ez tetszik benned. Mondta Marci, Dominik pedig pirultan kapta oldalra a tekintetét. Mártonnak feltűnt, hogy a kis partnere csendes. Dominik nyalogatva a fagylaltot elmerült a kis álomvilágában, tele fantáziadús lényekkel, történetekkel és karakterekkel. A fagyit sokan furcsálták ilyen csalafinta időben, de ez a duót nem érdekelte. A fagylaltozást a játékterem követte, ahol Dominik és Márton a Tekken nevű játékkal játszottak. - nem hittem, hogy ilyen jó vagy. Mondta Márton nyomkodva a billentyűzetet, amire Dominik egy nagyon halvány mosolyt ejtett. A mosolyt látva Márton kicsit elpirult és szája akarata ellenére is mosolyra húzódott. -/mi a fene van velem? Ez a srác megbolondít. Lehet fáradt vagyok, na majd holnap bulizok 1,2 lánnyal szinte azonnal jobban leszek. / gondolta magában Márton, egyre több és több lányra gondolva. A lányok képe a fejében nem mozgatta a fantáziáját meg, Márton kicsit félve fel akart állni. De mivel nem figyelt a kábelre, ami a földön van elkezdett előre zuhanni. A zuhanás Dominik felé tartott, akit le is rántott magával. A jelenetre a jelenlévő emberek is felfigyeltek. Márton Dominikon feküdt, kezeit rá szorítva a szőnyegre. Dominik már full vörösen nézte a fiút. Márton figyelmét egy kattanás hangja és egy villanás vonta el. A párost lefotozták, ezt követően Márton fel állt és fél állította a fiút is. - sajnálom meg ütötted magad? Kérdezte Márton,, leporolgatva a fiú, akinek a feje szinte lángolt annyira piros volt. -p..p..p..persze. Bökte ki válaszát Dominik, fejében csak ez a jelenet játszódott le újra és újra. Dominik és Márton egymás nyugtatását követően vissza tért a játékhoz. - kiskorom óta játszom. Vágta rá Dominik ki ütve a fiút. - ezaz. Mondta örömmel Domi, Márton annyira hajolgatott játék közben, hogy leesett. Dominik a kezét nyújtotta neki. - ugye nem ütötted meg magad? Kérdezte Dominik, Márton elfogadva a segítséget inkább maga mellé rántotta. - hé!! Mondta kicsit mérgesen Dominik. Ekkor Márton Dominik arckifejezésére pirult kicsit. A fagyos hangulatot végül kettejük nevetése törte meg. A játék terem után a plázában voltak, Dominik egy padon telefonozott Mártonnal aki rá fekve a vállára elsimult a pad többi részén. Az idő hátra lévő része hamar telt. Már este 8 volt. Dominik háza előtt állt a 2 fiú. - köszi a mai napot. Mondta Dominik, a fiúra nézve. Márton mosolygott. - igazán nincs mit. Máskor is benne vagyok. Mondta Márton csukott szemmel mosolyogva. Mikor kinyitotta Dominik a rácsot lábújj hegyre támaszkodott, . Ajka csücsörített, és rá tapadt Márton órcájára. Márton teljesen piros volt, és egy szót sem tudott kiadni. Dominik lassan becsukta maga mögött a rácsot, és elindult be a házba. Márton is haza vette az irányt. -,,ez mi volt?.. És miért vagyok ilyen boldog ettől? Valami nem stimmel velem." gondolta magában Márton, miközben haza ért. Otthon egyből le dőlt az ágyába pihenni. - ez az a hely, ahol mindig szeretek lenni. Mondta hangosan, és szinte Azonnal elnyomta az álom.