You Are My Secret

4. Fejezet

A fürdőszobai tükör előtt álltam, már vagy húsz perce és csak a víz csorgását hallgattam. Az arcom fáradt és beesett volt. Milyen is lett volna? Semmit sem aludtam az éjjel. Sírni már nem tudtam, a könnyeim elfogytak. Egy mély sóhaj hagyta el a szám, majd a kádhoz léptem és köntösömből kibújva, beléptem a zuhany alá. Hagytam, hogy minden szomorúságot és fájdalmat lemosson rólam a forró víz. A hosszú zuhanyom után, köntösömbe vissza bújva szobám felé vettem az irányt, ahol Stevet találtam asztalomon matatni. Egyik keze zsebébe volt, másikkal egy papírt vett fel. Sötét pulóvert viselt, farmerral.- Hogy jutottál be?-Összébb húztam magamon a kevés anyagot majd karba tettem kezem.-El kell mennünk a Toronyba!-figyelmen kívül hagyta kérdésem és odébb lépve a falnak támaszkodott.-Öltözz fel hamar, össze hívtak minket.-préselte össze ajkait. Bólintottam egy aprót majd gardróbomba siettem.-Azt mondtad, hívni fogsz!-mondtam neki kicsit hangosabban, hogy hallja miközben öltözködtem.

-így könnyebb volt.-hallatszott hangján, hogy mosolygott így én is halványan elmosolyodtam.-Zavarok?-kérdezte meg, mikor kiléptem az ajtón.-Igazából nem, de máskor szólhatnál mielőtt jössz!-Magamra húztam Farmerkabátom. megvillantotta fehér fogát, úgy mosolygott rám.-Igazad van, máskor csatlakozom a zuhanyzásodhoz.-húzta össze szemöldökét majd nevetett egy jót. Kijelentésére elnyíltak ajkaim, majd megráztam a fejemet.-Nem vagy vicces!-Valójában tetszett a gondolat hogy Amerika Kapitánnyal zuhanyozzak. Kinek ne tetszene? Elindultam kifelé és Steve követett. Kiérve megpillantottam a motorját, így azonnal vissza is fordultam.-Szó sem lehet róla!-megragadta karomat és gyengéden vissza húzott.-Tegnap sem lett semmi baj. Egy kicsit bízz bennem Rose!-Igaza volt, így szem forgatva de, bele egyeztem. Még mindig nem tudtam hová tenni azt, hogy miért vált ki bennem ilyen érzéseket az, hogy Rosenak hív. Ma már sokkalta jobb érzés volt a motoron utazni, Steve mögött. Kellemes idő volt még a vékony farmerkabátban sem fáztam, mondjuk a Kapitány teste teljes takarást adott a szél elöl.

~°~

Még sosem láttam élőben a Stark tornyot. tényleg nagy volt és modern, belülről sokkal szebb volt, mint kívülről. a Liftbe beszállva pedig egész New York elém tárult. Csodálva bámultam ki az ablakon, mint aki még nem látott hasonlót. Nos tényleg így volt. Nem láttam még New Yorkot ilyen magasból. Ahogy egyre fentebb mentünk még nagyobb terem volt körül nézni a csodás városon. Éreztem magamon Steve tekintetét így felé pillantottam.-Te is New Yorkban élsz?-fordultam testemmel felé.-Nos, még jelenleg a S.H.I.E.L.D.nél lakom.-mosolygott felém. mondjuk nem rég élesztették fel, nem az volt az első hogy lakást keressen, főleg hogy Loki ránk szabadult. Ekkor erős fájdalmat éreztem fejemben amitől össze rogytak térdeim és földre estem hangos kiabálással. elviselhetetlen volt. Kapitány erős kezeit éreztem meg a vállaimon a következő pillanatban, és nevemen szólogatott. nem akart elmúlni és furcsa képek villantak szemeim elé. Még talán (ha jól hallottam) lövésekre is figyelmes lettem. Ekkor egy csippanás hallatszott, a lift volt az, jelzett, hogy felértünk. A fejfájás abban a pillanatban elmúlt és minden csendes lett. Steve szemben guggolt velem és tekintete aggódó volt.-Minden oké?-hallottam meg egy férfi hangját és oda lépett a Lift ajtóba Stark.-Mi történt?-hallottam hangján az aggódást.-Egyszer csak össze esett!-felelte Steve. Egy könnyed mozdulattal felállított a padlóról és tartott hogy el ne essek újra.-Meg tudsz állni?-már nyúlt is volna, hogy fel vegyen de megállítottam.-igen! most már minden oké!- Mikor eleresztett, kiléptünk mind a ketten a liftből.

-Képek kezdtek el felvillanni a szemem előtt, de már egyikre sem emlékszem!-Magyaráztam Stevenek és kezeimmel hadonásztam, hogy jobban ki tudjam magam fejezni, majd fejemre tettem a kezem és csak csodáltam hogy úgy elmúlt, mintha csak elvágták volna.-És még lövéseket is hallottam, de olyan tisztán mintha csak mellettem lett volna!-Ekkor már kétségbe esett voltam én is. Mikor Stevere pillantottam olyan volt, mintha meg sem leptem volna, csak bámult a semmibe. Össze ráncoltam a szemöldököm, de mielőtt bármit is kérdezhettem volna Tony közbe szólt.-Talán jobb lenne ha leülnél. Na meg persze van egy pompás hírem is.-Átkarolta a vállamat és be kísért egy nagyobb terembe, ahol egy kis asztalnál kanapék voltak és a kanapékon a többi bosszúálló. Natasha fel is pattant a helyéről hogy oda jöhessen üdvözölni.
Mivel az előbb történtekből semmit nem tudnak, így nem kellett nekik is elmondanom, ami megkönnyebbülést okozott. Biztosan csak a gyásztól van, vagy attól hogy nem aludtam semmit az éjjel. -Szia Rosalie!-Natasha Átölelt, majd kezeit vállamra tette és eltolva magától, végig mért.-Ma este itt alszol, rossz ötlet volt egyedül hagyni téged.-húzta el száját és rosszallóan megrázta fejét.-Ah, erre semmi szükség! Megleszek.-mosolyogtam rá halványan.-Majd én nála leszek Nat, vigyázom rá.-szólalt meg mögülem Steve. Erre Natasha elmosolyodott és ott hagyva vissza ült helyére.-Nincs szükségem testőrre!-böktem oda Stevenek, aki csak felhúzta szemöldökét és picit oldalra biccentette fejét hozzá.- Valóban?-erre már nem feleltem így elkönyvelhette magában, hogy bele mentem.

-Azt mondtad van egy jó híred, ki vele!-ültem én is a kanapéra Tonynak címezve kérdésem. össze csapta tenyereit és mosolygott.-Nem Lesz gondunk egyenlőre Lokival, mert Asgardban van fogságban. Thor el kapta és haza vitte.-össze vontam szemöldökömet és Tonyra pillantottam ismét.-Szóval, Thor túlélte! De hogyan sikerült elkapnia Lokit?-türelmetlenül vártam a választ és egy kis csalódottságot éreztem, hogy nem tudtam neki jól beolvasni, vagy bármit is tenni mielőtt "letartóztatják".-Mivel testvérek, Thor tudott hatni rá, érzelmekkel.-forgatta meg szemeit a szóra.- Aztán mikor ellágyult, bumm elkapta. valahogy így lehetett, de nem tudom pontosan, mert én nem voltam ott.-rántott egyet vállán és megtámasztotta állát egyik kezével még a másik a mellkasa előtt volt.-Szuper.-sóhajtottam egyet majd szememmel a Kapitányt kerestem aki a pultnak támaszkodva Bruceval beszélgetett. Még mindig nem tudtam rájönni, miért nem lepődött meg a liftben történteken. Mármint mikor történt eléggé megijedt, de a mondandóm után úgy tűnt, mintha le esett volna neki mi is volt ez igazából. nem akartam ezen tovább őrlődni, meg kellett tudnom mi folyik itt. Felálltam a helyemről és én is csatlakoztam hozzájuk.

-beszélhetnénk Steve?-tekintettem fel az említettre. Le pillantott rám és egy apró bólintott. Felhuppantam a székre, amit Banner hagyott szabadon, távozása után.-Miért érzem úgy, hogy te és Fury valamit rejtegettek elölem?-tértem rá azonnal a lényegre.-Szó sincs semmilyen rejtegetésről.-Komolyabb volt a hangsúlya és szemeit le vezette az ujjaimra, amivel doboltam a pulton.-ideges vagy?-nézett vissza szemeimbe.-Talán egy kicsit.-sóhajtottam.-de miattad van mert titkolózol!-Vádoltam meg, majd kiegyenesítettem kezemet hogy ne kopogjak tovább.-Mindenre választ szoktam adni Rose!-mondta teljesen nyugodtan.-De én nem igy értettem.-mosolyogtam rá amire egy mosollyal felelt.-csak mikor el mondtam neked, hogy mit is éreztem, olyan arc kifejezésed volt mintha tudtad volna hogy miért volt.-magyaráztam neki, hogy megértse miért is vádoltam meg titkolózással.-Nem is igazán figyeltem, ne haragudj csak aggódtam a rosszul léted miatt.-gesztikulált kezeivel. Annyira rosszul hazudsz Rogers. Taktikát kell váltsak. Belőle nem fogok tudni kihúzni semmit, igy inkább elengedtem és nem kérdeztem semmi mást.-Semmi gond, megértem! nekem is minden olyan gyorsan történt.-legyintettem a kezemmel felé.-Ma Stark össze hívott minket egy italra. van kedved jönni?-tekintete az említett felé irányult, majd vissza rám.-Szívesen, de csak ha elkísérsz haza és én vezetek vissza kocsival.-mosolyogtam rá majd le szálltam a bárszékről.-Nem tudtam, hogy vezetsz.-nevetve le vette dzsekiét a szék támlájáról majd magára vette.-Nagyon is jól!-húztam ki magam dicsekvően.
-Hiszek neked.-nevette el magát, ami miatt nem hittem neki.

🖤Sziasztok! Meghoztam a negyedik részt. Remélem elnyerte tetszéseteket. Kérlek szépen, jelezzetek vissza valahogy, érdekel a véleményetek.🖤