Egy hősre várok {FORDÍTÁS} /Befejezett/

10.rész

Harry

Louis—sal a suli előtt találkoztunk.

"Készen állsz a korrepetálásra?"

Bólintott.

A buszon mögötte szálltam fel, így ida tudtam súgni neki, hogy nyugodtan üljön a haverokkal. Én majd Lindsey–vel ülök.

"Ok."

"Mi van veled és Louis–sal"? – kérdezte Lindsey, és leült mellém.

"Nos, átjön, mondtam neki, hogy üljön a haverokkal, én meg veled így nem lesz feltűnő."

"Okos, de jobb ha minél előbb lefektetitek a szabályokat. Ne hagyj neki túl sok teret, mert meg fog unni és csak mellékes leszel az életében!"

"Rendben!"– mondtam elutasítóan. Megálltunk a házunknál felálltam és hallottam Louis hangját.

"Jól van most mennem kell korrepetálásra, később beszélünk!"

Leszálltam a buszról nem is figyeltem, hogy jön e utánam.

"Anya, apa itthon vagyok!" – kiabáltam. Sehol senki, akkor vettem észre a hűtőn a cetlit.

"Apa dolgozik, én meg elmentem munkahelyi buliba. Ne csinálj semmi vicces dolgot Louis."

"A szüleid viccesek."– vigyorgott."Beszéltél rólam?"

"Igen kicsit, tudják, hogy kedvellek és hogy át jössz. Tudnak a mi kis kalandunkról ezért írta hogy semmi vicceset."– magyaráztam.

"Érthető."– mondta.

Felmentünk a szobámba, elkezdtem átöltözni itthoni ruhába. Kerestem Louisnak is.

"Merre van a mosdó? Átöltöznék!"

Megmondtam neki. Átöltöztem és leültem az ágyra. Hamarosan jött is.

"Jól nézel ki." – mondtam

"Te is." – vigyorgott.

"Megcsókolhatlak?"

"Igen." – leült mellém és megcsókolt. Hátra döntött, mikor a csók egyre szenvedélyesebb lett. Eszembe jutott a cetli, mikor Louis az ingét akarta lehúzni.

"Louis!" – álltam le a csókkal.

"Mi van?" – kérdezte kifulladva. Ki volt gombolva az inge, megnéztem a felsőtestét. Nem volt az a kimondott izmos ami jó a 6 kocka megvolt. Alatta a V vonalát nagyon akartam, de nem lehetett a szüleim megölnének.

"Nem tehetjük a szüleim kifejezetten megkértek rá, hogy ne. Különben sem állok még készen."

"Megértem túl gyors voltam."– mondta miközben helyre hozta a ruháját.

"Nézzünk valami filmet."

"Ok!"– a transzformátort néztük, mert Louis nagyon szerette.

"Louis?"

"Igen?"

"Aggódom, hogy túl sok teret adok neked és megunsz, majd elhagysz!"

"Mozgásteret?"

"Igen, pl: hogy hagytam hogy a barátaiddal ülj! Aggódom hogyha továbbra is engedek akkor előbb utóbb elhagysz, vagy csak szexre kellek majd!"

"Nem! Ígérem csak titokban akarom tartani a kapcsolatunkat, míg nem állok készen színt vallani. Rendben van? Mert ha neked ez így kellemetlen akkor az nem jó. Mert még nem állok készen. Megígérem hogy egy nap megteszem, de nem most. Egyenlőre titokban kell tartanunk. Ez is jó nem?"

"Jobb, mint a semmi. Nem velem akartál lenni? Velem vagy de csak lógunk." – levette a kölcsönös kapott ruhákat és felvette a sajátját.

"Ha nem elég hogy itt vagyok veled akkor jobb ha megyek. Suliban találkozunk!" – és elviharzott.

Elszúrtam.

Nem, nem, nem
nagyon elszúrtam. Miért akarom, hogy színt valljon, mikor nem áll készen rá? Miért nem fogadtam el amit kaptam tőle?

Ez mind Lindsey hibája ő tanácsolta ezt!

Nem, nem az ő hibája nekem nem kellett volna felhoznom ezt és erőltetnem. Itt volt velem és elvesztettem. Elüldöztem. Vissza kell kapnom bármi áron!