"..De még több színt akart látni
Annyi színt szívott a tollaiba, hogy végül elnehezültek és akkor..."
- Várj itt amíg le fürdök! - adta ki az utasítást Pietro, majd el tűnt a fürdőszobában az ajtót magára zárva. Az ikrek csak, mint valami kis kedvencet hagytak egyedül Pietro szobájában. Wanda reggelit ment csinálni, de előtte persze ő is rendbe tette magát, Pi pedig most fürdik. Azt hiszem ide le dőlök addig az ágyra amíg végez. Mielőtt ki jönne majd fel állok innen, de addig is...
Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egy nedves valami landolt az arcomon, ezzel halálra rémítve. Azt hiszem sikeresen be aludtam...de mi ez?!
- Be fekszel az ágyamba? Ezt komolyan át gondoltad kislány?! - nézett rám egy pajzán vigyor kíséretében miközben a pólóját készült fel venni már. Ki hallottam a huncut hangsúlyt, szóval nem vettem a lelkemre..annyira. Csak tudnám miért olyan nagy ügy ez.. Igen be feküdtem, de nem volt itt, hogy ne férjen el tőlem, nem igaz? Akkor meg mit izél ezen...
- Uhm, mi.. EZ?! - kész végem - TE komolyan RÁM dobtad a vizes törölközöd?! UNDI! - vágtam felé, de fél úton ernyedten huppant le a földre az anyag.
- Ez jár az ágy el tulajdonítóknak! - termet egy másodperc alatt felettem támaszkodva a könyökén.
Sose volt még hozzám ilyen közel..basszus, de kellemes illata van! NEM! Lujza emlékezz ez egy kis g..! De moccanni se tudok innen...most mi legyen?! Valahogy ki kéne innen másznom ebből a helyzetből...de kérdés, tényleg akarom, hogy vége legyen? Most képzelődőm vagy tényleg közelebb van az arca, mint egy másodperce, már érzem a leheletét szinte az ajkaimon, milyen mentolos.. Szép lassan kezdi lehunyni a szemét és még közelebb van..banyek! Elképesztően vörös lehet már a fejem, de miért hunyom én is le a szemeim? Még éppen látjuk egymást résnyire, mit művel?! De legfőképp én mit csinálok?! Hiszen csücsörítek, még ha csak kicsit is! Már teljesen az ajkaimon érzem a lélegzetét..tiszta libabőrős lettem tőle, de közben a fejem annyira forró! Rossznak kéne lennie, hisz egyszerre kezdtem fázni és van melegem..lehet lázas vagyok?! De olyan kellemes érzés, olyan meleg itt bent, pedig eszeveszett módon kalapál a szívem ahogy körbe fon ez a kellemes illat..
Hirtelen egy lágy szellő zökkentett ki ebből, pont mikor be csuktam a szemeim már. Ki nyitva láthattam ahogy Pietro fel egyenesedik az ágy előtt, gondolom a hirtelen mozdulásának érezhettem a szelét.
- Tettem ki tiszta törölközőt - mért végig csalódottan talán egy kicsit...szomorúan? - És van a mosdó alatt bontatlan szappan..
- Köszi - indultam el a fürdő felé, finoman súrolva a vállammal a mellkasát. Be érve a mosdóba én is el fordítottam a zárat, fő a biztonság. Vetkőzés közben ért a nagy sokk.. - MI a franc?! - kiáltottam önkéntelenül.
- Minden rendben? - hallottam meg az ajtótól tompán Pietro-t. Majd meg próbálta ki nyitni az ajtót sikertelenül. Idióta nem hallottad, hogy előbb be zártam?!
- Pe-persze! - mi lehet ez?! Néztem meredten az alsóneműmbe..átlátszó, szóval nem vér..na mindegy biztos nem fontos, hogy mi ez.
-------------------------------------------------------------------------
Frissen és üdén léptem ki egy szál törölközőbe csavarva. Pietro eközben az ágy végén ülve nyomkodott egy fekete, hosszú alakú, érintő képernyős...izét.
- Szinte újjászülettem! - sóhajtottam meg könnyebbülten mosolyogva csapva a vállamra a ruháim.
- Végeztél végre? Wanda már szólt, ho-.. - rám nézve akadt el a szava.
YOU ARE READING
Little Bird
Fanfiction"Érezted már magányosnak magad? Nem, nem az egyedüllétre gondolok. Amikor sok ember van körülötted, de mégis fojtogat a magány. Bele kapaszkodsz minden kedves és jó emberbe, akik csak egy halvány mosollyal is meg ajándékoztak... Ezek azok az érzések...