Y/N legjobb barátnőjével Sangoval röplabdázik az Aoi Tori középiskolában első évesként. Nem sokkal később pedig össze is ismerkednek az ikonikus Nekoma röplabda klubb duójával. Y/N mit sem sejtve arról mennyire változik meg az élete..
Első könyvem...
Hihetetlen erős zajra keltem hat óra körül, ami még a szokásosnál is sokkal jobban bántotta a füleim. Olyan éles fájdalom hasított a fejembe mikor felültem az ágyon, persze ez mind azért van mert arra nem gondoltam, hogy ha iszok piát akkor mondjuk úgy fog reggelre sajogni a fejem, hogy azt érezzem mintha ketté akarnák szakítani. Nagy nehezen kiszálltam a meleg takaró alól, majd a fürdő felé vettem az irányt. Lassú léptékkel haladtam, annyira sajgott a fejem. Mikor odaértem első dolgom volt a csapot megnyitni, amiből jéghideg vizet folyattam. Alá raktam a kezem s megmostam arcomat, bár nem lettem jobban. Szobámba visszatérve, szekrényemhez léptem és elővettem az egyenruháim,ami abból állt hogy, egy fekete szoknya fehér inggel és kék cipzáros pulcsival. Miután felöltöztem a táskámmal együtt lementem az emeletről. Csak az ajtó mellé dobtam a könyvekkel teli táskát, és a konyha felé indultam.
- Ohayo - köszöntött édesanyám Én csak intettem, hogy neki is, majd kezembe adta az aznapi szendvicseim. Gyorsan elpakoltam az ételt, s visszamentem a helyiségbe ahol anyukám volt megtalálható. A gyógyszerek közt elkezdtem keresgélni, s egy elég erős fájdalom csillapítót nyomtam a kezembe.
- Minek neked az? - nézett rám kérdően
- Fáj a fejem - motyogtam Pohárba engedtem vizet és a gyógyszert számba véve kortyoltam egyet. Nem akartam üres hassal menni ezért csak egy banánt ettem. Az ajtó felé lépkedve megálltam cipőim előtt, s felhúztam azokat. Lekaptam a szekrényről a kulcsom s ajtót nyitottam, mielőtt elindultam volna csak ennyit mondtam:
- Mentem - majd indultam is Mikor a buszmegállóba értem, vártam körülbelül 3 percet, felszálltam és a legközelebbi helyre leültem. Most még a nintendot se vettem elő csak a telefont nyomkodtam. Az egyik megállóba felszállt 2 fiú, akiket eddig még nem láttam. Nekomás pulcsijuk volt, az egyikük jóval magasabb mint én s elég zajosnak is tűnik, ugyan is amint felszálltak hangosan kezdett beszélni a fekete hajú. Aki leginkább egy kakasra emlékezetet. A másik is magasabb nálam csak nem annyival, és rögtön csitítgatta a kakast. Ő például egy pudingra hasonlított, nem messze tőlem ültek le. Ez után már nem is kerítettem nekik nagyobb figyelmet, telefonom elraktam majd inkább nintendomon próbáltam kivinni egy szintet. Már annyiszor kezdtem újra mert csak nem sikerült, jól fel is húztam rajta magam. Végül nagyot sóhajtva csak hátra dőltem és vissza is tettem a táskámba a játékot. Felálltam a székről s az ajtó felé mentem, hogy ha arra kerül a sor akkor leszálljak. Hátam mögül motyogást kezdtem el hallani míg végül értettem a szavakat.
- Kenma - szólt a magas srác Ezt is tudom már hogy, a puding egyenlő a Kenmával.
- hm? - hümmögött egyet unottan
- Az a csaj az Aoi Tori-ba jár - remegett meg enyhén hangja Ezután a mondat után csak jobban kezdtem figyelni, de a másik fiú egy szót sem szólt. Az ajtó kinyílt én pedig leszálltam s egyenest az iskolához mentem, mit sem törődve azzal amit az előbb hallottam. Beérve az épületbe s termembe, rögtön szokásos helyemen elfoglaltam magam a nintendoval és a becsengetésre vártam.
Először is Boldog Húsvétot mindenkinek! Másodszor itt is egy új rész, remélem tetszik!:o És persze, az elmaradhatatlan mém!:p
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.