Újhold: a változás

11

Csodásan ébredtem reggel,mint akit teljesen kicseréltek. Kikászálódtam a meleg ágyamból és oda sétáltam az íróasztalhoz kihúztam a fiókot és az órarendemet kerestem de helyette a kis cetlik kerültek a kezembe, amit számomra titokzatos ember írt. Újra el olvastam őket és memorizáltam a kézírást hát ha valaki a suliból írta. Majd vissza raktam a fiók legmélyére és oda fordultam az ágyamhoz, miután beágyaztam elmentem és megmostam a fogamat. Ránéztem a telefonom kijelzőjére és észrevettem hogy lassan ideje suliba indulni. Amilyen gyorsan csak lehetett felöltöztem és lesiettem az alsó szintre. A szüleim már fent voltak és éppen az ebédlő asztal ülték körbe Matt társaságában.

-Jó reggelt.-köszöntem.

-Jó reggelt.-köszöntek vissza.

-Anya Matt mit keres itt?-kérdeztem.

-Ma ő visz suliba, nekünk dolgunk van.-mondta és felállt az asztaltól.

-Hogy tessék?-kérdeztem hisztérikusan.

-Jaj kicsim ne csináld, direkt nem szoltunk mert tudtuk hogy ez lesz.-mondta apa.

-De apa, anya kocsián kivül még ott van a te kocsid.-mondtam dühösen.

-De Matt tegnap fel ajánlotta nekünk hogy szivesen el vissz téged suliba.-mondta anya és közben csúnyán Mattre néztem.

-Akkor indulhatunk?-pattant fel az asztaltól Matt hirtelen.

-Igen.-morogtam.

-Viszlát.-köszönt el matt és én a szüleimtől.

Mikor kiértünk a friss levegőre kezdtem megnyugodni, mérges voltam hogy a szüleim nem szóltak nekem hogy ez a majom vissz ma suliba. Mikor beszálltunk a kocsiba hirtelen megcsapott Matt parfömjének illata, lassan körbe néztem az autóban és utána Mattet követve én is bekötöttem magamat. Hamar beértünk a suliba, az úton nem beszélgettünk egymással csak néha egymásra pillantottunk. Ahogy leparkoltunk kiszálltam a kocsiból és megköszöntem hogy elhozott. Felvettem a táskámat a vállamra és elindultam a suli bejárata fele, mindenhol kerestem a szememmel Ellát de sehol se láttam. Elővettem a telefonomat és elkezdtem csörgetni de kisípolt, így a zsebembe tettem a telefont és elindultam órára. Mai nap viszonylag gyorsan el telt, nem volt gond és probléma sem. Az utolsó órán ülve, figyeltem matt keze mozgását majd ahogy írni kellet a füzetbe azt is szintén figyeltem és majd ki estek a szemeim mikor észre vettem hogy hasonlóak a betük. Teljesen egyforma a cetlin az írás és a Matt füzetében leírtak is. Ahogy ki csengettek gyorsan össze pakoltam és még Matt nem figyelt el vettem a füzetét, és helyette egy hasonlót raktam a padra. Lassan a kijárat felé kezdtem sétálni, mikor kiértem a parkolóba a hátam mögé tekintettem de sehol nem láttam Matt vonalait kirajzolódni. Oda értem a fekete mercédeszhez és neki támaszkottam. Kicsit késve de Matt is megérkezett, kinyította a kocsit és beszálltunk. Mikor a parkolóból kifelé kezdtünk menni fel akartam venni a fütést mert eléggé lehűlt a levegő. Ahogy a kapcsoló felé nyúltam össze ért a kezünk Mattel, de olyan villám gyorsan elhúzta mintha áram rázta volna meg. Utána végig azon gondolkodtam hogy Matt keze miért volt olyan forró mikor ode kint és a kocsiban is nagy hideg volt. Hamar megérkeztünk a házunkhoz, kiszálltam és el köszöntem Matt-től. Gyorsan be rohantam a lakásba, köszöntem a szüleimnek és fel mentem az emeletre. Az ágyamra dobtam a táskámat és el kezdtem előkeresni Matt füzetét. Mikor megtaláltam gyorsan elővettem a cetliket is, ahogy őssze hasonlítottam a két írást teljesen bebizonyosodott hogy Matt írta ezeket a cetliket. Félre söpőrtem mindent és bementem a fürdőbe, gyorsan megfürődtem és mikor végeztem el indultam vissza a szobámba. Ahogy beértem a szobámba Matt ott ült az ágyamon.

-Te mit keresel itt?-kérdeztem és szorítottam magamhoz a türülközőt.

-A füzetemért jöttem-mondta de ahogy fel állt észre vette a füzetet és mellette az apró cetliket.

-Értem, lehet össze cseréltük.-mondtam mint aki nem tud semmiről.

-Nem, te el vetted tőlem.-mondta dühösen és el vette az asztalról a füzetét.

-Ez nem igaz.-mondtam.

-Ne hazudj már Jenna.-mondta és rávágott egyet az asztalra.

-Sa..sa..sajnálom.-mondta dadogva az ijedtség miatt.

-Haggyuk is.-mondta és kiugrott az ablakomon.

Mikor oda siettem az ablakhoz már hűlt helye volt, csak azt nem értettem hogy nem sérült meg 15 méter magasról leúgorva. Az ablaktól elsétálva felevettem az alvós szettemet és befeküdtem az ágyamba. Majd lehunytam fáradt szemeimet.