Újhold: a változás

9

Kivételesen nem a csengőm irritáló hangjára keltem. Oda nyúltam a telefonomért és ki kapcsoltam az ébresztőt hogy még veletlenűlse szólaljon meg, majd félre is dobtam a telefonomat és elmentem fogatmosni miután végeztem rá néztem az órára és el keztem öltözködni. Amilyen gyorsan csak lehetett össze pakoltam a sulis cuccaimat és elindultam a lépcsőn lefelé. Mikor le értem az alsó szintre megpillantottam anyukámat amint a benti növényeket locsolta, apukám pedig éppen kávét főzött magának a konyhában.

-Jó reggelt, én el mentem a suliba.-integettem.

-Rendben kicsim, vigyázz magadra.-mondta anya.

Miután kiléptem a lakásból oda sétáltam az autómhoz és beszáltam, rátettem a gyújtást de csak tekert a motor, kétszer-háromszor megpróbáltam de miután rápillantottam az órámra el is engedtem hogy negyedjére is meprobáljam. Kiszálltam majd besétáltam a lakásba.

-Apa el tudsz dobni a suliba?-kérdeztem feszülten.

-Persze, de miért?-kérdezte a szemöldőkét felhúzva.

-Mert csak teker a motor.-mondtam.

Miután beszálltam apa autójába el indultunk a suliba, de előtte megálltunk és akkor vettem észre hogy félóra késésben vagyok. Apa kiszállt a kocsiból és oda ment egy férfihoz aki fehérköpenyt viselt talán orvos lehetett, nem sokkal késöbb apa vissza szállt és elindultunk újra. Mikor be értünk a parkóloba meg se vártam hogy megálljon az autó már pattantam is ki. Amilyen sebesen csak lehetett végig szaladtam az autókkal teli parkólon és be mentem az iskola ajtaján. Végig sétáltam a hosszú folyóson ami tele van fém színű tároló dobozokkal. Nagy nehezen megtaláltam a matek termet ahol a következő órán leszünk. Hamar meg is telt diákokkal a folyósó ami eddig teljesen üres volt. Nem sokkal késöbb megpillantottam Ellát a tömegben és elkezdtem felé sétálni mikor oda értem megöleltük egymást és besétáltunk a nyított matek terembe.

-Sikerült beszélnetek?-kérdezte.

-Igen, de nem akarok róla beszélni.-mondtam és éreztem hogy ha erről kell beszéljek akkor sírni fogok.

-Értem, majd akkor beszélünk róla ha te is akarsz.-mondta Ella és megölelt.

Szépen lassan megtelt a terem amiben eddig csak ketten voltunk, el indultam a helyemre de mielőtt oda érhettem volna Matt le ült és oda dobta a cuccait a székemre.

-Bocs, keress másik helyet.-vetette oda flegmán, mielőtt még oda értem volna.

-Képzeld el nem fogok.-mondtam és le dobtam a cuccait a földre.

-Ne húzz fel Jenna, mert meg bánod.-mondta és a szeme színe teljesen megváltozott.

-Lehetnél normálisabb.-szúrtam oda, ő pedig mit se szólva szedte fel a cuccait a földről.

Választ már nem kaptam, csak azt hogy egész órán figyelt szó szerint le se vette rólam a szemét. Miután kicsengettek el indultam hogy a többi órámon is részt vegyek. Hamar el telt a nap, Matt sem szóltbe és nem is tett semmi olyat amit megbánt volna a késöbbiekben. A parkólóban sétálva vettem észre hogy Matt az erdő felé sétál miközben a testvérei autóval mennek haza. Gyorsan utána eredtem és le maradva követtem és figyeltem, egyik pillanatról a másikra el tűnt a szemeim elől és már csak arra lettem figyelmes hogy hátulról valaki magához húz.

-Már megint követsz.-mondta és szembe fordított magával.

-Én...csak beszélni akartam veled.-mondtam.

-Nekünk nics miről beszélnünk.-mondta és elindult újra.

-Matt ezt nem csinálhatod velem.-mondtam és utána eredtem.

-Mondtam hogy ne köves!-ordított rám, és útjára indult az első könnycseppem.

-Azt csinálok amit akarok.-szóltam vissza és le töröltem a könnycseppet az arcomról.

-De nem az én területemen.-mondta és elkezdett felém sétálni.

-Tessék?-kérdeztem mint aki értetlen.

-Jenna ne játsz a türelmemmel.-mondta és hatalmas tenyerét rá tette az arcomra.

-Matt én nem játszom.-mondtam és megcsókoltam.

Nem húzodott el csak erősen meg fogta az arcom és megharapta a számat, majd miután elkezdett vérezni villám gyorsan elhúzodott és a szemembe nézett.

-Látod erről beszéltem, nem akarlak bántani.-mondta és hátat fordított.

-De Matt nem bántottal.-mentem utána és megállítottam.

-Jen, te észre sem veszed hogy csak bántalak, én nem olyan vagyok mint a többi ember.-mondta és elkezdett szaladni ezzel pedig magamra hagyva az erdőben.

Mikor vissza sétáltam a parkólóba,apa már ott várt rám.

-Hol voltál eddig?-kérdezte idegesen.

-Csak beszéltem az egyik tanárral.-hazudtam.

Ahogy haza értünk megvacsoráztam majd felmentem a szobámba és el mentem fürdeni. Hálás vagyok hogy a szobámból nyílik a fürdőszobám, talán ez a legjobb dolog a házban. Miután végeztem le mentem tévézni és elaludtam a fekete bőr kanapén.