Újhold: a változás

5

Másnap reggel a tankönyveim felett ébredtem, mikor rá néztem az órára akkor láttam hogy késésben vagyok. Gyorsan magamra kaptam a ruháimat és el indultam le, mikor le értem akkor teljsen üres volt a ház csak egy cetli pihent az asztalon.

"Apád el ment dolgozni én pedig bevásárolni vagyok!"

Kirohantam az udvarra és beültem az autómba és már el is indultam az iskola fele, mikor oda értem a parkolóba akkor láttam meg hogy Matt egy terepjáró hátuljáról ugrott le még jó pár személlyel együtt. Ahogy le állítottam a motort Matt az autómra nézett és elkezdett nevetni. Mikor kiszálltam a kocsimból el indultam az iskola fele roham lépekben.

-Hova sietsz kislány?-kérdezte egy hang.

-Semmi közöd hozzá.-mondtam.

-Jaj de durcás valaki.-gúnyolódott.

-Elég Matt, szálj már le rólam.-mondtam.

-Majd azt én tudom.-mondta és már szélsebesen el is viharzott.

Ahogy be értem a teremben üres volt az asztalunk oda sétáltam és le ültem a helyemre, nem sokkal késöbb késve Matt rohantbe és ült a helyére. Az óra unalmasan telt Matt egészvégig előre nézett és nem is figyelt az órára.

-Már megint mit nézel?-kérdezte dühösen.

-Semmit, csak kifelé nézegettem.-hazudtam persze hogy őt figyeltem.

Mikor ki csengettek Matt szélvész sebességgel el indult ki és oda ment ahhoz a bandához akikkel már reggel is lógót. Észrevettem Ellát és oda siettem hozzá.

-Szia.-köszöntem.

-Szia Jena.-köszönt ő is.

-Ki ez a banda akikkel reggel jött Matt?-kérdeztem.

-Ők a tesói, vagyis helyesbítve a féltestvérei.-mondta.

-Áhh..értem.-mondtam.

-Durvák mostanában ezek az állattámadások.-mondta hirtelen.

-Igen tényleg azok.-feleltem.

El indultunk a következő óránkra de hirtelen megszólalt a hangosbemondó.

"Kedves diákok a többi órátok mai napon elmarad, megértéseteket köszönjük"

Egymásra neztünk és el kezdtünk nevetni, mikor Matt és a testvérei elhaladtak melletünk akkor egy furcsa beszélgetésnek lehettem fül tanúja.

-Ma akkor megyünk vadászni?-kérdezte a szőke hajú.

-Igen, de óvatosnak kell már lennünk.-válaszolta Matt, de mintha megérezte volna hogy hallom oda jött hozzám és elkezdett húzni a karomnál fogva.

-Mit hallótál?-kérdezte dühösen.

-Se..se..semmit.-dodogtam mert megijedtem.

-Mondtam már hogy ne figyelj és szállj le rólunk!-montda és el engedte a karomat.

Ahogy el engedte a karomat vissza is ment a többiekhez és már el is mentek, majd Ella rohant oda hozzám.

-Jól vagy?-kérdezte.

-Igen persze.-mondtam de éreztem hogy le fogszakadni a karom.

-Viszont megyek Jena ha nem baj.-mondta.

-Nem persze, megyek én is.-és már el is indultam a kocsim felé.

Mikor ki értem a parkolóba akkor láttam hogy Matt fel ugrik a terepjáró hatúljára és már inditják az autót és ki kanyaródnak az útra. Oda siettem az autómhoz és beültem majd le vettem a dzsekimet. Ahogy húztam le a dzsekimet akkor vettem észre hogy az ujjatlan polótól látszik egy hatalmas lila folt amit Matt hagyott a karomon. Figyelmen kivül hagyva a fájdalmat el indultam haza. Ahogy be kagyaródtam a házhoz csak anya autóját pillantottam meg, kiszálltam aza autóból és el indultam be a házba.

-Szia anya.-köszöntem.

-Szia, apád ma az őrsön éjszakázik.-mondta szomorúan.

-Most komolyan?-kérdeztem.

-Sajnos igen.-mondta.

Csevegés után el indultam fel a szobámba, és le dobtam az ágyamra a cuccaimat és le vetkőztem és elindultam fürdeni. Mikor ki értem megszólalt a telefonom és a kijelzőn Scarlett neve villant fel.

-Szia.-vettem fel a telefont.

-Szia Jena, tetszik az új suli?-kérdezte.

-Igen.-válaszoltam.

Scarlett a legjobb barátnőm volt Észak-kaliforniában csak hogy el költőztünk és a kapcsolat is megszakadt félig meddig. Egész éjszaka beszéltünk már csak arra lettem figyelmes hogy Scarlett szúszog a telefonba. Bontottam a hívást és írtam neki egy üzenetet, és már álomra is hajtottam a fejem.