~6~

513 27 9
                                    

Hirtelen magához húzott, ajkait a számra tapasztotta, legszivesebben fel pofoztam volna, de... Nem tudtam megtenni, olyan jól csókolt, nem tudtam neki ellenállni, próbáltam eltolni magamtól mellkasát, de nem ment, ezért egy idő után fel adtam a próbálkozást és éltem a lehetőségnek...
Éreztem hogy el vagyok vörösödve, a csókunk lassan elhalványult, ajkait el húzta tőlem és így szólt

-Soha nem lehet köztünk csak, baráti kötelék...

-D..De...

-Zavarban vagy látom, este majd megbeszéljük! Most tégy úgy, mintha semmi se történt volna.
Mondta, s fejét előre kapta

-Na itt vagyunk!
Szálltak be szüleink a kocsiba.

Ezek után csak bámultam magam elé és nem értettem ezt a helyzetet, miért nem löktem el magamtól?! AH OLYAN HÜLYE VAGYOK!!
Ezek után megérkeztünk az étterembe, ki szálltunk a kocsiból és bementünk, és le ültünk az asztalunkhoz.

-Ohm.. Drágám, kint hagytam a kocsiban a pénztárcám, mindjárt jövök
Mondta Máté anyámnak, aki csak bólintott egyet

-Kamu
Szólalt meg Márk, miután az apja felállt az asztaltól, Máté Márk vállára rakta a kezét, és meg "simogatta", Márk arcán látható volt a fájdalom, gondolom az apja jól megszorította erős kezével

Bár igaz, Mátén látszódott hogy eléggé izgul, és zavarban van... Gondolom nem a pénztárcája miatt, mikor vissza jött, Anyum szemébe nézett, és meg csókolta, Márkkal egyszerre grimaszoltunk

-Anna, Drágám már rég meg akartam tőled kérdezni hogy...
(Máté le térdelt, zsebébe nyúlt, és egy gyűrűt húzott elő)
Hozzám jössz?
Máté óriási szemekkel bámulta az anyámat, aki azonnal elsírta magát, és azt dörmögte hogy "Igen igen igen igen"

-Gratulálunk!
Mondtuk egyszerre Márkkal, és tapsoltunk.

Márk oda sétált és kezet fogott az apjával, és megölelte anyumat... Gondolom ő tudott erről.
Én is oda sétáltam, és átöleltem anyum, majd Márk apját is, csak gratulálni tudok nekik, nagyon szép pár.
A vacsora gyorsan eltelt, beszélgettünk szinte mindenről

-Na és a pasik? Vannak jelentkezők?
Kérdezte Máté nevetgélve

Hmm... Kihasználom ezt a kérdést... Végül is ő kérdezte

-Hát, vannak persze, de nekem most nem tetszik senki
Mondtam egyszerűen

-Na és kik azok?
Kérdezte Anyum

-Tudod ott van mondjuk Hunter az előző suliból, meg Ákos

-Ki hagytad Ottót hugi
Mondta Márk, kicsit feszülten.

-Áh ő csak a szomszéd, de ki tudja mi lesz a szomszédi kapcsolatból
Mondtam neki teljesen komolyan

-Ahaa, vicces...

-Komolyan mondom
Közben Márk arcát néztem

-Biztos?
Erre az asztal alatt meg markolta a combom,
Éreztem ahogy elvörösödöm, és ahogy a szemem szinte ki ugrik....

-Oh... Om.. Hh..

-Na jó
Mondta Márk, és még jobban rá szorított a combomra...

-Bocsánat nekem ki kell mennem a mosdóba!
Jelentettem ki és pattantam fel a székről

A mosdó felé vettem az irányt, szinte szaladtam, a lábamat néztem, mert éreztem hogy nagyon piros lehetek. Majd hirtelen nekem jött valaki, és egy adag bor landolt

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Apr 07, 2021 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

~mostoha szerelem~Donde viven las historias. Descúbrelo ahora