16.Fejezet - Boldog Szülinapot!

199 8 3
                                    

Március 28...

Ma van a szülinapom, sosem szerettem ezt a napot és körülbelül 10 éves korom óta nem is ünnepeltem. A szüleimnek túl sok munkájuk van ahhoz, hogy hazajöjjenek de mindig küldenek valami ajándékot és videóchatelelünk. A mai nem sem lesz másabb, a csajokkal azt tervezzük, hogy elmegyünk vásárolni aztán pedig átmegyünk Inóhoz, aki időközben összeköltözött Saijal. Nagyon aranyosak egymást és mostanában Sai sokkal több időt tölt az én szőke barátnőmmel, aki teljesen ki van virulva. Olyan jó így látni őket és még ha mi már csak barátok vagyunk Sasukéval az ő kapcsolatuk még mindig töretlen.

Itachi tegnap megígérte, hogy átjön még a shopping előtt. A legutóbbi incidens óta többször is taliztunk de soha nem beszéltük meg, hogy mi van közöttünk vagy egyáltalán van-e valami köztünk. Lehet rá kellene kérdeznem mert kitudja még a végén lehet köztünk majd valami.

Ding dong...

Na biztos az emlegetett szamár, kinyitom inkább mielőtt azt mondja, hogy én állandóan csak váratom.

- Itachi! Gyere be! - szólaltam meg miközben kinyitottam az ajtót, hát mit ne mondjak ritka ciki helyzet volt.

- Majdnem, de én Sasuke vagyok! - mondta Sasuke zavarta, ezt nem hiszem el.

- Ó, hogy hogy te itt? - kérdeztem érdeklődve és beengedtem.

- Itachi nem érzi jól magát, de nem akarta, hogy egyedül kelljen reggelizni így elküldött helyettesítsem. - magyarázta, érdekes.

- Öhm, akkor gyere be! - invitáltam beljebb.

- Köszi, hogy aludtál? - kérdezte és leült a konyhapulthoz a kisebbik Uchiha.

- Jól és te? - válaszoltam és visszakérdeztem illedelmesen.

- Én is, köszi. Na és mi lesz a reggeli? - érdeklődött és elmosolyodott.

- Palacsinta. - válaszoltam én is mosolyogva.

- Úh az fincsi, főleg amit te csinálsz! - mondta és kicsit nevetett, nosztalgia hangulat kerített hatalmába.

Sasuke és én amíg együtt voltunk sokszor sütöttünk együtt palacsintát, mert ez a kedvenc sütink. Mindig rajzoltam neki egy smylet csokiszószból neki és mindig nevetett rajta. Megreggeliztünk majd elkísért Inoékig, ott elváltunk és a csajokkal elmentünk vásárolni.

*****

Saku tegnap megkért, hogy menjek át hozzá reggelizni de mivel Narutóval már korán reggel elindultunk összeszedni a kellékeket így elküldtem Sasukét mintha beteg lennék. Úgysem árt nekik, ha együtt töltik az időt...hátha újra belobban a szikra.

- Meg van minden? - kérdezte Naruto, aki a bevásárlókocsit tolta.

- A pián kívül minden. - válaszoltam mire felnevetett.

- Akkor zsaljunk és vegyünk inni, mert kiszáradunk! - kiáltotta miközben előre iramodott a kocsival felkapaszkodva arra, ó de nevetném ha felborulna.

Miután megvettünk annyi piát, ami egy kisebb csoportot is képes lenne ledönteni a lábáról elindultunk Inóhoz. Amikor odaértünk Sai beengedett minket és nekikezdtünk a díszítéshez, mondanom sem kell, hogy nagyon király lett. Becsomagoltuk az ajándékokat és Sasuke elhozta a tortát a cukrászatból. Remélem tetszeni fog Sakunak a meglepetés.

Már csak várnunk kell, hogy a csajok visszaérjenek és indulhat a buli.

- Itachi. - szólított meg az öcsém, hm vajon mit akarhat?

- Mond. - feleltem szűkszavúan.

- Te mit vettél Sakunak ajándékba? - ó én butus kisöcsém.

- Egy két személyre szóló nyaralást Madeirara. - feleltem mosolyogva.

- Miért pont Madeira? - kérdezte meglepődve, jajj Sasuke nem hiszem el, hogy nem tudod.

- Mert oda akartatok menni nyáron, egyszer említetted. - magyaráztam mire láttam a szemében a hálát kis meglepettséggel vegyülve.

- Te hiszel benne, hogy újra összejövünk? - kérdezte kissé félénken.

- Tudom. - mondtam és az öcsém karjába bokszoltam.

- Köszönöm. - felelte mosolyogva.

*****

A csajokkal 4 nagy szatyor ruhát vásároltunk és már visszafelé tartottunk Inóékhoz. Reméltük, hogy a fiúk mindennel elkészültek. Ahogy beléptünk a lakásba teljes sötétség vett körül minket majd felkapcsoltam a lámpát és mindenki előugrott, kirobbantak a konfettik.

-Boldog Szülinapot Saku! - kiáltottuk mind egyszerre.

Sakura nagyon meglepődött de láttuk rajta, hogy örül.

-Köszönöm srácok! - mondta és mind megöleltük.

-Itachi! Te nem beteg vagy? - kérdezte mosolyogva Saku a férfit.

-Á, csak úgy jött meg ment! - mosolyodott el Ita és a fejét vakargatta.

- Te sunyi kis...! - vágta rá Saku.

Leültünk kajáltunk közben iszogattunk és nevetgéltünk. Mielőtt felvágtuk volna a tortát odaadtuk az ajándékokat Sakunak.

-Na lássuk! Nincs rajtam kitől kaptam, ezt nekem kellene kitalálni? - kérdezte mire bólogattunk.

-Aha. - feleltük egyszerre.

- Lássuk, hm ez egy csoportos kupon az Ichiraku Rameneshez. Naruto ez tuti te vagy. - nevetett fel a barátnőm miután kinyitotta az első ajit, igen ez tényleg tipikus Naruto.

- De remélem meghívsz, amikor felhasználod. - nevetgélt az én lüke pasim.

- Mindenképp, na lássuk ezt. Ó ez de aranyos, szerintem ez tőled van Hina. - mutatta fel a plüss Shukakut, amit tényleg én adtam neki.

- Talált. - mosolyodtam el.

- Ino, honnan tudtad, hogy nagy One Peace fan vagyok? - kérdezte a szőke barátnőmet Saku, mire az elmosolyodott.

- Álmodban beszélsz és egyszer mondtad amikor itt aludtál. - magyarázta Ino.

- Ó, bocsi ha valami hülyeséget mondtam. Na lássuk ezt a borítékot, ez egy... utazás Madeirara. - Saku szava teljesen elállt.
Sasukéval közösen terveztek elmenni de mivel szétmentek ez nem volt opció. Sasuke tényleg nem adta fel.

-S-sasuke? - kérdezte félénken Saku a kisebbik Uchihára nézve.

- Majdnem de nem! - rázta meg a fejét Sasuke. Hogy mi?

- Én voltam. - szólalt meg Itachi és mindenki meghökkent Sasukét kivéve.

- K-köszönöm, de honnan tudtad hogy? - kérdezte Saku de Ita a szavába vágott.

-Sasuke mesélte egyszer és gondoltam elmehetnétek majd együtt... - mondta Itachi és mind összenéztünk.

Ez egy nagyon aranyos gesztus tőle... Sakura is teljesen meghökkent és nem tudta hova tenni a dolgot csak ült csendben a kezében a borítékkal és annak tartalmával.

Amikor végre sikerült túl tennünk magunkat a dolgon Saku kinyitotta Sasuke ajándékát is.
Egy gyönyörű szív alakú nyaklánc volt benne a monogrammjukkal, szerintem itt mindenki kissé elérzékenyült. Sakura szemeiben már ott csillogtak a könnycseppek.

- S-Sasuke... - csak ennyit mondott és megölelte azt az idiótát.

Nagyon örültünk bár még csak egy kisebb csatát nyertünk meg..

SasuSaku - Életünk fonalaOù les histoires vivent. Découvrez maintenant