SasuSaku - Életünk fonala

25. Fejezet - Vágy (part2)

Sasukéval aránylag gyorsan összedobáltuk a boltban, ami kell és így időben el tudtuk kezdeni csinálni a sushit. Mivel az én legjobb fiúbarátom egy tükörtojásnál komplikáltabb konyhai műveletre nem képes így befogtam segédnek. Már majdnem kész voltunk már csak tálalni kellett és meggyújtani a gyertyákat. Sakura szerencsés lány, mert Sasuke tényleg teljesen más mellette, mint korábban volt. Mind nagyon örültünk mikor elmondták, hogy megint együtt vannak. Éppen ideje volt már, hiszen nagyon szeretik egymást.

- Sasuke, szerintem lassan én megyek. Készen van minden és nem szeretnék összetalálkozni Sakuval az úton. - mondtam, amikor az utolsó gyertyát is meggyújtottuk.

- Rendben, hívok neked egy taxit. Köszönöm mindent, nem tudom hogyan hálálhatnám meg neked. - felelte Sasuke mire elkuncogtam magam és közelebb léptem hozzá.

- Csak ne szúrd el, nekem ennyi elég. - veregettem meg a vállát.

- Igyekszem. - nevetett fel.

Körülbelül 5 perc volt és már itt is volt a taxi, beszálltam és hazaindultam mielőtt Sai morogna, hogy sokáig vagyok oda. Mikor hazaértem még égett a nappaliban és a konyhában a lámpa, akkor biztosan itthon van már. Lassan léptem be az ajtón és a szememmel egyből Sait kerestem de nem volt sehol. Hm, pedig általában mindig a nappaliban van. Lehet elment zuhanyozni és így hagyta a lámpákat, inkább csinálok valami harapnivalót meg egy kis teát amíg lejön. Mostanában nagyon sokat ostromoltam szegény a házasság és család dologgal...lehet korai még hiszen egy éve sem vagyunk együtt. Az arcán néha félelem tükröződött, ha szóba hoztam de soha nem mondott semmit sem.

Gyorsan összedobtam pár szendvicset vacsira és elkezdtem kitakarítani de Sai még mindig nem jött elő. Nem szokott ilyen sokáig tusolni, sem fürdeni szóval inkább felmentem megnézni mit csinálhat eddig. Az emeletre érve hiába kerestem nem találtam sehol, de akkor vajon miért hagyta felkapcsolva a villanyokat?

Megcsörgettem, hogy megkérdezzem merre van de szinte rögtön a rögzítő kapcsolt...

*****

Hinával megvacsoráztunk és úgy döntöttünk, hogy nézünk valami filmet. Az egyetlen baj az, hogy ma ő van soron a film választásban és ilyenkor mindig valami romantikus borzalmat kell megnéznem.

- Hina! - szólítottam meg az én gyönyörű barátnőmet, aki kérdőn rám pillantott.

- Hm? - hümmögött érdeklődve.

- Sikerült kiválasztani mit nézünk? - kérdeztem reménykedve, hogy ez egyszer megkönyörül rajtam.

- Igen, a Hát nem romantikus-t töltöm épp lefelé és nyugi ez nem nyálas, romantikus film. - mondta kuncogva.

- Tényleg? - kérdeztem megörülve.

- Talán egy kicsit, de inkább vígjáték. - nevette el magát, hát ez már haladás.

Nem mondom, hogy nem volt vicces a film mert néha nagyon jókat nevettem magam de azért nem egy Star Wars. A film után éppen fürödni készültünk, amikor megcsörrent a telefon. De vajon ki a fene lehet az este 9-kor?

- Ino? - szóltam bele meglepve.

- Szia Naruto, bocs hogy zavarlak titeket de nem láttátok véletlen Sai-t? - kérdezte és hallottam rajta, hogy eléggé ideges.

- Kb fél4-kor ment el innen tőlünk és azóta nem beszéltünk vele. - feleltem, mert ennél többet és sem igazán tudtam mondani.

- Miért volt Sai nálatok? - kérdezte meglepetten. Na most jön az a dilemma, hogy elmondja vagy ne...

- Háát... Hinatával akart beszélni valamiről de ezt inkább tőle kellene megkérdezned, ha gondolod szólok neki. - mondtam félig az igazat de még sem teljesen. Innentől átadom Hinának, hiszen ők szorosabb viszonyban vannak Inóval és én nem akarok igazán belekeveredni.

Jó 20 perc múlva Hinata letette a telefont és odajött hozzám a kanapéhoz.

- Naruto, figyelj nem lehetne hogy... - kezdett bele Hina, de tudtam mire gondol.

- Menjünk, felvesszük Inot és megkeressük azt az idiótát. - vágtam a szavába és már fel is tápászkodtam. Nem öltöztem át, vezetéshez pontosan jó ez a bemelegítő szett amiben vagyok.

Levettem a kocsikulcsot a fogasról és megvártam Hinát míg átöltözik majd elindultunk Inoért.

*****

Sakura kicsit korábban érkezett mint vártam így jó, hogy sokkal hamarabb végeztünk Inóval mint akartunk. Csengetett és az ajtóhoz rohantam, hogy kinyissam az ajtót. Alig vártam, hogy meglássam az arcát. Egy nagyon csinos piros ruha volt rajta és a haja hullámos volt és lágyan omlott rá a felső testére. Egy üveg bor és egy kis ajándéktáska volt a kezében amin igazán meglepődtem.

- H-honnan tudtad? - kérdeztem meglepetten mire kuncogni kezdett.

- Láttalak a boltban Inóval. De nyugi attól még nagyon tetszik. - mondta mosolyogva.

- Ennek örülök. - beljebb invitáltam és elvettem tőle a bort és a kis táskát, amiben nutellás mochi volt. Imádom.

Leültünk az asztalhoz és beszélgettünk miközben a sushit ettük és boroztunk. Eddig minden nagyon tökéletes volt és remélem, hogy az este végén lehámozhatom Sakuról azt a kis spagettipántos ruhát.

- Nagyon finom volt, köszönöm. - mondta és letette az evőpálcikákat az asztalra.

- Ezt örömmel hallom, még nincs vége az estének. - magam után húztam felfelé az emeletre egyenesen a fürdőbe, amit szintén teleraktunk apró pici gyertyákkal és rózsaszírmokkal.

- Ó, nem hűlt még ki a víz? - kérdezte Saku de a szeme csillogott.

- Nem hiszem, Ino olyan forróra engedte hogy szerintem fél nap lenne mire lehűlne. - meséltem és erre az én csodaszép barátnőm hirtelen kibújt a kis apró piros ruhából és ekkor vettem észre, hogy nem visel alatta semmit.

Kissé elborult az agyam, de türtőztettem magam és én is beszálltam mellé a kádba amiben még mindig kissé meleg volt a víz. De pont annyira, hogy jól essen a bőrünknek. Megmostam Sakut és ügyeltem arra, hogy ne tűnjek olyannak akinek csak a sexen jár az agya és sikerült is volna amíg meg nem érezte a lábát a férfiasságomon. Finoman simított végig rajta és kifejezetten jól esett, hogy most ő kezdeményez. Még körülbelül 5 percig tudtam tartani magam amíg nem hirtelen magamhoz húztam és szenvedélyesen megcsókoltam. Ő is legalább olyan hévvel viszonozta és elmélyítette a csókot mint én és egy gondolattól vezérelve kipattantam a kádból és az ölembe vettem és meg sem álltam vele az ajtóig. Felkuncogott de a nyakamat puszilgatva folytatta amit elkezdett.

Finoman az ágyra fektettem és a nyakát kezdtem el puszilgatni majd lentebb csúsztam a nyakszirtjére és onnan egyre jobban lefelé. Halk nyögésekkel jelezte, hogy élvezi amit csinálok és az ujjai a hajamba csúsztak mintha meg akarna kapaszkodni benne. Nagyon jól esett, hogy ő is akarja végre és megérte a sok várakozás. Az este nagyon csodás volt, mindketten igyekeztünk egymást a csúcsra juttatni ami sikerült is de még hogy. Közben hallottuk, ahogy elered az eső odakint és mennydörög de átkaroltam amikor hozzám bújt mintha félne pedig nem ez volt a helyzet és szinte pár perc után már csak az egyenletes szuszogását hallgattam. Néztem még kicsit az arcát, hogy milyen nyugodt és békés majd engem is elnyomott az álom.