•Huszonegyedik•

5.2K 238 12
                                    

Vettem egy mély levegőt ,mert eszembe jutott ,hogy még lélegezni is elfelejtettem , annyira másra koncentrálok. A tenyerem is izzadni kezdett a feszültségtől,ezért a gatyámba kezdtem el dörzsölni.
Mariano mondott neki valami Paolo pedig feltápászkodott , s lesütötte a fejét . Mariano megragadta a pólójánál fogva és a kocsihoz kezdte el húzni.Mutatta ,hogy húzzam le az ablakot. Így tettem .
-Na akkor szépen most bocsánatot kérsz !-parancsolta Paolonak.
-Elizabeth...-remegett a hangja ,s a fejét lesütve tartotta . -...sajnálok mindent .
-Őszintének hallottad ?-fordult az emberéhez Mariano ,majd miután az őr megrázta a fejét Mariano össze szorította a nyakát hátulról. Paolo össze húzta magát,majd dadogni kezdett .
-Sajnálom amit tettem,többet nem fordul elő.-nyögte .
-Még szép ,hogy nem , a közelébe se mész ,mert megöllek!Na takarodjál innen!-lökte el az edző terem felé . Paolo jobbra balra dőlt ,majd miután megtalálta az egyensúlyát befutott az edzőterem mögé. Mariano elindult a kocsi vezető oldala felé .
-Induljunk!-dörmögte .
Kinyitotta a kocsit ,majd lazán bepattant mellém. Felhúzta az ablakom , s bekapcsolta a klímát . Beindította a kocsit,majd rám nézett . A komoly arca most ellágyult , s kedves hangszínben megkért ,hogy kapcsoljam be magam. Miután bekattant a csat a sínbe én ugyan úgy oldalra voltam fordulva és őt néztem. Ő pedig engem . Egy idő után egy apró mosoly szaladt végig a száján , de én csak komoly tekintettel néztem rá.
-Mi az?-kérdezte .
-Hol voltál?-estem neki.
-Mindent elmondok , de nem most . -fogta meg a kezem ,s a szájához emelte majd egy apró puszit nyomott a kézfejemre.Vissza fordult a kormányhoz , s elindult .Csodálkozva és kisé csalódottan ültem vissza a bőr ülésbe .
-Ez aztán üdvözlés ennyi idő után .-motyogtam az orrom alatt.
Mariano felnevetett ,majd kihajtott az autópályára .
-Valaki nagyon morcos ma.-simított végig az arcomon.
-Hogy a viharba ne lennék az ? Napok óta semmit nem tudtam rólad , még azt se hogy jól vagy e , de bezzeg az összes embered igen . Nekem meg a telefont se vetted fel , erre most kapok egy kézfej puszit . Repesek az örömtől. -néztem rá majd az útra .
-Bellezza(Szépségem) tudtam ,hogy te biztonságban vagy , ha az emberek hívtak meg persze ,hogy felvettem rólad jelentettek .
-Ez remek és miért nem engem kérdeztél meg?
-Mert nem lehetett Beth .
-Képzeld magad az én helyembe ! Te mit csináltál volna?
-Lehet eret vágtam volna.
-Iszonyatosan vicces vagy Mariano tényleg ! Tudom min mentem keresztül ezalatt az idő alatt ? Napokig azt se tudtam ,hogy bajod esett e vagy sem .Még apukád se tudott semmit , erre itt volt a húgom aki ugyan olyan szinten kikészült Fabio végett , és ha nem ő pityergett akkor én . Te pedig jössz a hülye poénoddal.-pityeredtem el .
-Hé!-simította le a könny cseppet az arcomról a hüvelyk újával. -Ígérem jóvá teszem!Rendben ?
-Nem lesz olyan egyszerű.-vágtam rá szipogva.
-Állok elébe .-jelent meg az arcán egy kajla mosoly.
Az úton semleges dolgokról beszélgettünk . Úgy kérdezgetett mintha nem tudná pontosan merre voltam vagy mit csináltam.
-Hiányoztam ?
-Milyen kérdés ez ? Nem!
-Á valóban?-csillant fel a szeme.
-Igen miért olyan hihetetlen?-tettem fel mosolyogva a kérdést .
-Csillog a szemed mióta megláttál.-kacsintott .
-Persze ,mert ideges vagyok.-hazudtam . Annyira jó volt ,hogy mellettem volt ,de mérges is voltam amiért nem tudom mi történt vele .
-Miamore(Szerelmem).Te se gondolod ,hogy ezt elhiszem.
-Azt hiszel amit akarsz .-mosolyogtam rá.
Imádtam ,hogy ennyire ismer .Kicsit jól esett a lelkemnek vele hadakozni .Mariano mintha érezte volna , egy kajla mosoly jelent meg az arcán. Hazáig szinte egymást piszkáltuk. Örültem mikor haza értünk végre ,kiszálltam a kocsiból ,majd elindultam  a ház felé. Mariano jött utánam , s olaszul beszélt közben az emberekhez. Mindig elfelejti ,hogy értem a lényeget . Benyitottam , a házba , s egyből Leonával találkozott a tekintettünk ,majd mikor Mariano lépett be kitágultak a szemei , majd hatalmas mosoly lett az arcán .
-Üdvözöllek!
-Szia Leona !-köszönt Mariano is ,majd rá nézett .
Elsétáltam Leona mellett a szobánk felé ,majd átsétáltam rajta és bementem a fürdőbe  .Egy kis idő múlva hallottam , ahogy nyitódik a szoba ajtónk. Beálltam a zuhany alá ,s hagytam ,hogy csurom víz legyen.Mögöttem kinyílt a kabin ajtó és Mariano kezei futottak végig a hasamon ,majd óvatosan megfordított maga felé . Felnéztem rá , s közben hagytam ,hogy a bal keze elnyúljon a tusfürdőért .Lenézett maga elé , nyomott a tenyerébe egy kis adagot , majd össze dörzsölte a tenyerét . Szép lassan csúsztak végig rajtam a szappanos újai . A belső istennőmet mintha megrázta volna az áram , s azonnal felébresztette a bennem lévő tűzet .
-Siessünk , van egy meglepetésem .-motyogta nekem,majd bekente magát is ,majd egy gyors tusolás után eltűnt a kabinból. Ez meg mi a fene volt ? Semmi szex , semmi intim érintés , semmi csók? Ott álltam a kérdéseimmel és legszívesebben felrobbantam volna. Gyorsan megmostam magam ,majd a kabinból kilépve magamra tekertem egy törölközőt ,s s gardrób elé álltam , s kivettem magamnak egy rövid gatyát , ami elől a combjánál tépett volt , hozzá egy fehér mély dekoltált toppot ,majd leültem az ágyra , s  elkezdtem felöltözni. Mariano miközben öltözött figyelt engem .Tudtam ,hogy próbál rájönni mi jár a fejembe ,és jelenleg minden ami nem az öltözéssel kapcsolatos . Elnéztem felé, majd vissza magam elé, s úgy öltöztem tovább. Felvettem egy titok zoknit is ,majd a tornacipő végett ,s ott hagytam Marianot a szobában. Leonához sétáltam ,majd készítettem magamnak egy újabb adag kávét , felülten a pultra,s vártam ,hogy Mariano csatlakozzon. Leona figyelte az arcom ,majd suttogva rákérdezett .
-Minden rendben van köztetek?
-Persze !-válaszoltam komolyan,s tudtam ,hogy most jelen esetben én lennék az a személy aki szexxel oldaná meg a problémákat , de nem érdekelt . Akartam őt . Hónapok óta egy fedél alatt élünk és mégsem érhettem hozzá , ahogy ő sem hozzám.
    Reméltem ,hogy megértette ,hogy nem akarok semmit Paolotól és leesik neki , hogy mikor elment valamit félben hagytunk amit szeretnék befejezni . S láttam a szemében az imént ő ugyan úgy vágyik rám ,mint én ő rá .

A Maffia Főnök jegyese Where stories live. Discover now