A Maffia Főnök jegyese

•Huszonharmadik rész •

   Ismét élőnek éreztem magam .Megint ott voltam ahol lenni akartam . Mariano mellett . Akár mi is történt köztünk ő a lelki társam ,és ezt semmi nem változtathatja meg .
Mariano remegni kezdett ,majd felmordult . A hajamba kapaszkodó keze elernyedt . Megtöröltem a számat , majd miután segített felállni magához húzott, s szorosan megölelt .
-Mindennél jobban szeretlek szépségem! Ügye tudod ?
-Sí!-kuncogtam a vállába.
-Imádom ,amikor olaszul válaszolsz.Totál beindít.-fogta meg két kezébe az arcom,majd a szemembe nézett . Vett egy mély levegőt ,s kifújta . -Mi lenne ha eltűnnénk pár napra?
-Nagyon jól hangzik,de szombaton van a jótékonysági gála ,szeretnék mindent precízen rendbe tenni . Azoknak a gyerekeknek nagyon nagy szükségük van a segítségünkre .
-Rendben , de akkor utánna csak te és én . Senki más .
-Jó a jótékonysági est után a tiéd vagyok!-nevettem fel.
-Mindig enyém vagy! -komolyodott el,majd közelebb hajolt .
-Csak a tiéd!-mosolyodtam el,majd a tarkójára csúszott a kezem és magamhoz húztam.
Mikor kinyitottuk az ajtót senki nem mert ránk nézni. Marianora néztem mosolyogva ,mire ő csak megpuszilta a fejemet , és dörmögni kezdett .
-Most te következel.
-Később!-nevettem fel .
-Miért ?
-Mert dolgunk van édesem.-fogtam meg a kezét ,majd össze fontam az újaim az övével ,s távoztunk a félkész otthonunkból.

A reptéren vártuk a családunk másik részét . Rengeteget nőtt a keresztfiúnk ennyi idő alatt. Dorotthy és Michel arca csak úgy ragyogott . Jót tett nekik ez az út,kicsit kiszakadtak a megszokott életükből.
Miután haza vittük őket ,hogy lepakoljanak vissza mentünk a varrodába , hogy Dorotthy is átnézhesse amit tervezett nekünk ruhákat . A fiúk kint leültek a próba fülke előtt a babával ,mi pedig a varrónővel konzultáltunk. Egy fehér anyagot próbáltak elém , majd helyenként megtűzték tűvel , hogy nagyjából lássuk milyen lesz az összkép. Julietta , Sussanne ,Leona és Bella is megérkeztek hozzánk .
-Elkezdték már az anyag varrását ?-kérdezte Dorotthy .
-Nem asszonyom!
-Akkor módosítanék .-nézett végig rajtunk akik fehér lepelbe álltak előtte. A varrónő bólintott , majd hozott anyag darabokat. -Ezt a színt szeretném helyette !-tette oda az arcom mellé az anyagot,majd rám mosolygott.

Rengeteg elintézni valónk volt . Szerettem volna meghívni az árvaház igazgatónőjét is , és neki is köszönetet mondani mindenki előtt azért amit tesznek a gyerekekért .
-Szeretném az igazgatónő estéjét én fizetni .-szólaltam meg egyszer csak a kocsiban . Épp az árvaházba tartottunk Marianoval ,hogy a meghívót átadjuk neki .
-Mi!-dörmögte .
Elmosolyodtam majd elismételtem azt amit ő mondott .
Mikor a nevelők megláttak minket hatalmas mosoly jelent meg az arcukon .
-Isten hozta Önöket ! -köszönt kedvesen a vörös hajú negyvenes hölgy .
-Jónapot ! Esetleg van aki segítene kipakolni amit hoztunk?-kérdeztem .
-Természetesen!
Odasétáltunk az autóhoz ,majd a vörös hajú hölgy vissza tért még két emberrel .Épp ki akartam venni egy dobozt mikor Mariano rám szólt .
-Szívem ti ne ! Majd a férfiak megoldják ! -tessékelt minket arrébb .
Amíg a férfiak beszélgettek ,addig mi is váltottunk pár szót .
-Isten áldjon meg titeket gyermekem ,amiért ennyire jól vagytok hozzánk !
-Ez a természetes, bárcsak többet tehetnék a gyerekekért .
-Soha senki nem tett értük még ennyit ,mint ön és a férje !
Furcsa volt ezt hallani ,de a szívem örömében dobbant egyet .Férjem . Mosolyogva néztem Annara.Miután behordtak minden adományt ,az után lecsuktam a kocsi ajtót ,majd Annaval együtt sétáltunk be . Az igazgatónő előtt megvártam Marianot ,hogy átadhassuk a meghívót . Miután kávé közben elmeséltem neki mindent , ő pedig meghatódva hallgatta . Elmeséltem neki ,hogy az ő estéje pro bono . Marianoval álljuk az összes fogyasztást , de ne szabjon magának korlátokat , barmit ehet ihat .Elköszöntünk mindenkitől miután játszottunk egy kicsit a gyerekekkel , majd a kocsinál is beszélgettünk egyet.
-Köszönöm ,hogy ezt mind megszervezte asszonyom. -hálálkodott tovább az igazgatónő . -Hihetetlen Ön és a felesége . Csodálatos emberek .
Mariano rám nézett , s elmosolyodott ,majd a fejemre nyomott egy puszit .
-A feleségem az . -horkantott fel .
-Nézze Uram . Bármit is hallottam magáról ezzel a lépéssel szenté vált a szememben és ezt semmi nem változtathatja meg . Egy rossz ,gonosz ember ilyet nem tenne a gyerekekért még a feleségéért se .
-Ebben teljesen egyet értek .-vágta rá Anna .
-Meghálálhatjuk ezt Önöknek valahogyan?-kérdezte az igazgatónő hol rám hol Marianora pillantva .
-Igen ,folytassák azt amit eddig.-mondta Mariano.

Mire mindent elintéztünk már este hat lett.Eléggé zsúfolt napunk volt , ezért kisé elfáradtam . Mariano a zuhany alatt állt éppen , én pedig kaját készítettem kettőnknek .Leona egész nap velünk intézte az estély teendőit ,ezért most én csinálok vacsorát . A neten találtam egy nagyon jól kinéző kaját ami gyorsan elkészül . Megpucoltam a zöldségeket , megpároltam a húst a zöldségekkel , majd össze főztem azokat . Hozzáadtam minden más majd össze főztem ezzel is , ezt darabosra össze törten robot géppel ,s főztem ki hozzá tésztát .
Két kéz csúszott a derekam köré , majd selymes csókok lepték el a nyakam .
-Fantasztikus illatok keringenek .-nyomott egy újabb puszit a kulcscsontomra .
-Éhes vagy ? Mindjárt kész,csak leszűröm a tésztát .
-Az nem kifejezés .-nyomott egyre erotikusabb csókot össze vissza .
-Mariano.-szóltam rá nevetgélve .
-Csináljuk azt ,hogy elmész zuhanyozni , én pedig a többit elintézem , rendben ?
-Biztos ? Nem égeted le a tésztát ügye ?
-Menj már .-csapott a fenekemre , majd alsógatyában a tűzhely elé állt , s kavargatni kezdte a tésztát. Csodálkozva néztem mit csinál épen a szerelem férfim. Gyorsan rendbe szedtem magam , majd egy selyem köntösben vissza sétáltam ,s tátva maradt a szám . Halk zene szólt , az asztal szépen megterítve , gyertyák égtek az asztalon ,Mariano pedig épp egy üveg bort nyitott ki . Mosolyomat semmi nem tudta volna levakarni az arcomról. Neki dőltem az ajtófélfának és néztem ahogy ügyeskedik a konyhában .
-A világhírű Maffia vezér ,aki a hidegvéréről híres , most éppen megterít a mennyasszonyának . Mennyire jó cím lap lenne .-nevettem fel ,majd eltoltam magam és elé sétáltam . Mariano felhorkant ,majd az egyik keze a derekamra csúszott ,s egy gyors puszit kaptam az arcomra .
-Arcra puszi? Komolyan ? Azt hittem azért kettőnk közötti vonzalom többre méltó az arcra puszinál .-nevettem fel .
-Te most éppen sérelmezed ,hogy csak puszit kaptál?
-Mondhatjuk.-mosolyogtam felé .-Segítsek?
-Nem te foglalj helyet .-nyomott egy puszit a fejemre , amire én csak megtekertem a szemeimet ,Mariano pedig felhorkantott .
Jól esett ez az apró gesztus , hogy mindent ő szeretett volna előkészíteni . Szépen terített meg mintha egy étterembe lennénk .Hiányoztak már az ilyen pillanatok , mikor mindent elfelejtve tudunk beszélgetni ,és nem csak nyírjuk egymást.