𝐒𝐮𝐦𝐦𝐞𝐫 𝐁𝐫𝐞𝐚𝐤 | Lando Norris ✔️

13.

𝓛𝓲𝓵𝔂 𝓝𝓪𝓿𝓪𝓻𝓻𝓸

Hőség, pia szag a levegőben, mindenki egymás hegyén-hátán próbál utat törni magának, majd a tökéletes helyen az adott partnerrel elkezdeni önfeledten táncolni. Nem foglalkozol azzal, hogy mi vár rád másnap bizonyos mennyiségű alkohol után. Nem érdekel semmi és senki, egyszerűen csak a mában akarsz élni az adott pillanatban.

Sok fiatalnak ezt jelenti a fesztivál. Szabadon tud énekelni, táncolni és inni, anélkül, hogy bárki lenéző pillantásokkal illetné. Viszont rajtam ugyanúgy úrrá lesz a szorongás. Nem érzem magam szabadon, pedig egy pár alkoholos ital is lecsúszott már. A barátnőimmel ellentétben én nem táncoltam, csak egy sátorban álltam és a pultnál meredtem magam elé, miközben egy számomra ismeretlen előadó koncertjét hallgattam és egy újabb koktélt szürcsöltem, aminek az alkohol tartalma sokkal nagyobb volt, mint az eddigieknek, így jobban megéreztem a hatását.

Az időérzékem elvesztettem és csak arra eszméltem fel, hogy a lányok nevetve sétálnak vissza egy újabb kört kikérve, amit velük együtt lehúztam. Mikor jobban feloldódtam - ami a koktélnak volt köszönhető lecsúsztam a bár székről és a lányokhoz csatlakoztam. Nem akartam egyedül lenni mostmár, túl unalmasnak tartotta a kissé becsiccsentett énem az egyedül punnyadást, így kilépve a komfort zónámból a lányokkal a tömeg közepére sétálva elkezdtünk táncolni. Elsőnek feszengtem, de ahogy váltakoztak a zenék, úgy éreztem magam szabadabbnak. Így táncoltunk 5-en. Teljesen függetlennek éreztem magam. Erre a kis időre végre kikapcsolt az agyam és nem kattogtam rajtuk. Úgy éreztem magam, mint egy lány, akiben semmiféle kételyek nincsenek jelen. Mostmát úgy éreztem magam, mint a jelenlévők többsége. Szabadnak. Hisz ez egy fesztivál lényege, nem? Érezd magad szabadnak és jól. Vagyis itt ez volt a mottó, amit józanon nem is igen értettem.

Csak úgy pörögtek a zenék, velük együtt pedig mi is. Viszont a sok tánctól teljesen kiszáradva éreztem magam és jeleztem a lányoknak, hogy keresek egy újabb italos sátrat, mert az előző messzebb volt és bevallom nem éppen voltam olyan állapotba, hogy újra el tudjam oda magam navigálni.

Sikeres hadjáratom után visszafele vettem az irányt, amikor egy ismerős srácot pillantottam meg az egyik sátor előtt, így megtorpantam és hezitáltam.

Menjek oda vagy sem? - tettem fel magamnak a kérdést,  majd mikor sikerült bátorságot vennem, akkor két számomra ismeretlen srác lépett mellé. Arcukat nem láttam, mert háttal állnak nekem, de jól kivehető, hogy jól érzik magukat. Inkább úgy döntöttem, hogy nem rondítok bele a fiú szórakozásába, úgyis nemsokára újra találkozunk, így vettem egy 180 fokos fordulatot és a lányok keresésére indultam.

Nem mondom azt, hogy könnyű és zökkenőmentes volt a keresésük, de mikor felismertem a jellegzetes táblákat, ami erre a szektorra volt jellemző megnyugodtam. Viszont mikor a lányokhoz értem akkor feltünt, hogy megfogyatkoztunk, mint lányok. Riana és Fia két számomra ismeretlen sráccal táncoltak, Carmenről és Zoéról pedig nem is tudtam semmit, csak tippelni tudok.
Nem tudtam eldönteni, hogy Zoe a múltkori sráccal keveredett ismét össze vagy talált egy újabb srácot. Nála ezt sosem lehet tudni, így egyelőre jobb is, hogy nem tudok nagyon részleteket, csak majd a későbbiekben. Carm biztosan azzal a sráccal van, akivel a tegnapi nap folyamán ismerkedett meg ezen a fesztiválon az egyik sátorban, amíg várt az italára.

- Lily! - sétált oda mellém a két barátnőm a két idegen sráccal. - Bemutatom neked Patriciót és Colent. - intettem nekik egyet, majd jeleztem a lányoknak, hogy én inkább továbbmegyek.

Az alkohol hatása kezdett belőlem kimenni, a szorongás a sok ember közelsége miatt újra eluralkodott rajtam és próbáltam minél gyorsabb egy olyan eldugott helyre menni, ahol nincs ekkora tömeg, amit itt lehetetlen volt találni, így inkább a kijárat felé vettem az irányt - vagyis vettem volna, de valaki óvatosan megfogta a csuklómat, ezzel elérve azt, hogy ne tudjak tovább menni.