Hogyan győzhette le Regulus Black a félelmeit? Mit gondolhatott Perselus Piton az után a bizonyos szó után? Mi késztetheti arra Minerva McGalagonyt, hogy a Roxfort ostroma alatt visszaemlékezzen fiatalkora hibáira? Miért csempész be a végzős James P...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
/Szerzői megjegyzés: Kiegészítő novella A Mardekár szégyene (vagy büszkesége?) és A Tekergő lánya fanfictionjeimhez a sötét varázslatok kivédése professzorokról — avagy amikor az univerzumok összeérnek. Reményeim szerint a két fanfiction nélkül is érthető és élvezhető olvasmány, amennyiben nem zavarnak a spoilerek. A Wattpad csak egy embert enged beírni ajánlásba, de az előző novellához hasonlóan én most ismét kettőt szeretnék kiemelni, szóval itt jelölöm meg őket. Köszönöm tehát mnati0601-nek, hogy felvetette az ötletet A Tekergő lánya I./8. fejezet kommentszekciójában (és persze hálás vagyok azoknak az olvasóimnak is, akik szorgalmazták a megvalósulást). Külön köszönet illeti továbbá Lyaney-t, aki volt olyan kedves, és kölcsönadta nekem Livius Tenebirt, aki a James Potter sorozatának második kötetében, a Halhatatlanok Termében szerepelt, mint SVK-tanár (aki egyébként még nem olvasta volna Lyaney fanfictionjeit, ajánlom figyelmébe, nem fog csalódni)./
— Végre elaludt — sóhajtott Barbara Birdwhister, és behúzta maga után a hálószoba ajtaját. Lassan egyéves kislánya, Charlotte javában élte a fogzás időszakát, így mostanában nehéz éjszakái voltak.
A tágas, krémszínűre festett hálóhelyiség letisztult hatást keltett, mégis átjárta az elegancia — lakói ízléses stílusát tükrözte. Az ajtóval szemközti fal mentén rendezett, antik gesztenye-könyvespolc húzódott, a mellette lévő ablak alatt pedig fehér fésülködőasztal foglalt helyet.
A levendulalila selyempongyolát viselő nő lehuppant az előtte álló támla nélküli, párnázott négylábú székre, és kibontotta karamellbarna kontyát. Az ausztrál bumerángot, ami eddig összetartotta a haját, félretette, és óvatos mozdulatokkal átfésülte hullámos tincseit.
A művelet végeztével fogta a varázspálcáját, és lekapcsolta a fésülködőasztal kerek tükrét szegélyező fényfüzért. Átvágott a cseresznye-parkettarészen, és a nagy kiterjedésű bézs plüss-szőnyeg közepén elterülő franciaágyhoz sétált. Bal oldalt, a csillagmintás paplanon egy állig érő fekete hajú férfi olvasott a kislámpánál, éjfekete hálóköntösben.
Barbara az éjjeliszekrényére tette pálcáját, és bekuckózott az ágyba.
— Mit olvasol ilyen elmélyülten? — bújt a férjéhez. Az enyhén megemelte a könyvét, és úgy fordult, hogy láthassa a borítót díszítő címet. — „A bájitalfőzés fejlődése a kezdetektől napjainkig"? — olvasta le fintorogva. — Ez aztán az esti mese... — ironizált, és megcsóválta a fejét. — Azt hittem, legalább egy izgalmas krimi vagy egy jó kis kalandregény.
— Tudd meg: igenis izgalmas olvasmány — közölte szenvtelenül Perselus Piton, miközben a következő oldalra lapozott. — Bemutatja a különféle főzetek evolválódását, hogy milyen felfedezések és technikai vívmányok által lettek tökéletesítve a történelem során...
