10.

153 18 2
                                    

-Végleg elment a wifi egy ideig.-jegyezte meg Kenma a telefonját erősen szugerálva.

-Uh-válaszoltam nem túl intenzíven.
Ezután mindkettőnk tekintetéből szinte lerítt, hogy fogalmunk sincs mit csináljunk ezután.

-Én azt hiszem tudom mit csináljunk.- jelentettem ki.

-Hát jó.-mondta unott hangon.

Felálltam a már elkényelmesedett ülőhelyzetemből és az ajtó felé siettem.
-Gyeree.-mondtam neki nagy mosolyt hordozva az arcommal.
Bólintott és nagy szenvedések és megerőletetések közepette felállt a helyéről.Az ajtót kinyitva rohantam le a lépcsőn a cipőmért kutatva.

-Ne siess-mondta a fiú fáradt hangon.

-De nagyon jó lesz gyere.-bíztattam izgatottan.

A szőkített hajú sóhajtások közepette felvette a cipőjét és elindulhattunk végre.

-Akkor most hova is megyünk?-kérdezte már valamennyivel jobb hangulatban.

-Majd meglátod.-jelentettem ki egy öntelt mosollyal az arcomon.Megragadtam a fiú kezét és elkezdtem vele futni a célunk irányába.Ekkor még nem vettük észre, de az ég valamilyen szinten elkezdtett beborulni.Nagyjából öt percnyi futás után lihegve megálltunk az utcán.

-Már nem kell sok.-mondtam már majdnem kicsattanva az izgalomtól.Ezek után viszont egy nem várt tényező is közbeszólt.Tagjainkon az eső első cseppjei váltak érezhetővé.

-Nemár.-mondtam szomrúan, mivel az aznapi programunk feltehetően törlődött is az eső miatt.Az eső egyre durvábban esett, egyre kövérebb cseppeket hagyva maga után.Nem sokkal ezután megpillantottuk uticélunkat ahonnan az utolsó emberek is sietősen távoztak.

-Tehát a deszkaparkba akartál volna menni.-tette meg díjnyertes észrevételét az útitársam.

-Igen nemrég nyitott meg és ki akartam már elég régóta próbálni.-meséltem el szomorúan a tervemet.Az esőcseppek lassan elkedték átáztatni a hajunkat és a ruháink felsőbb rétegeit.

-Majd legközelebb.-mondta Kenma egy bíztató mosollyal.Mivel nem sokszor tett ilyet eddig ezért éreztem, hogy ez a cselekedte elindított valamit bennem.Az arcom egyre forrósodni kezdett, ezért arrébb néztem.Viszont az a tipikus levakarhatatlan mosoly is megjelent az arcomon.

-Na gyere, mert elázunk.-nyújtotta ki felém a kezét.

-Mintha már ígyse lennénk elázva.-nevettem fel ezzel még komfortosabbá téve a hangulatot.Innentől kézenfogva rohantunk haza a zuhogó esőben, de legalább boldogan.

A házhoz közeledve feljebb vettük a tempót, mert a közelben pár dörgés is hallhatóvá vált.Az ajtón behuppanva Kenma anyukája egy meglepődött arccal fogadott minket.Mondjuk megértem mert kb úgy nézhettünk ki, mint 2 elázott veréb.

-Mi történt veletek?-kérdezte a száját elhúzva.-Mindegy is t/n akkor ma nálunk alszol.-mondta rám mosolyogva.Erre a kijelentésére Kenma és az én arcomat is vörösség kezdte elborítani.

Aztán Kenmával a fürdő felé vettük az irányt megtörölni valamilyen szinten a hajunkat.Jelen pillanatban az ő haja is sokkal hosszabbnak látszott, mint alapból volt.Két törölközőt szorongatva töröltük csendben a hajunkat, mindketten elmélyülve a gondolatainkban.

-Most komolyan annyira aranyos így.-suttogta Kenma.

-Ki?-kérdeztem vissza.A fiú arcát ellepte ekkor a vörösség és a meglepődöttség.

Kis hezitálás után, pedig válaszolt is nekem.

-T-t-e-amikor meghallottam az arcomat forrónak éreztem és a szívem egyre gyosabban kezdett el verni.Mivel mellettem állt ezért a fejem könnyedén ráhajthattam a vállára.

-T/n???-kérdezte egyre vöröslő arccal.

-Így jobb.-mondtam.Amint ezt megtettem a kezével az enyém után nyúlt megragadva azt.

-Nem akarom megszárítani a hajam.-mondta a száját elhúzva.

-Én se.- jelentettem ki félhangosan.

-Gyerekek, még vizes a ruhátok igaz?-kérdezte Kenma anyukája  megszakítva a pillanatot.

-Igen.-mondtuk egyszerre.

-Akkor fürödjetek le és adok száraz ruhát.-Meg is kaptam az új adag ruhát.A fiúval arra a végeredményre jutottunk, hogy én megyek fürödni először.
A zuhanyzás kivételesen jól esett a szétázás után.
Amint mindenki kiment a fürdőből nedves ruháimat lekapkodtam, ezzel némileg megszüntetve a immáron lévő hidegrázásomat.Ezután beléptem a zuhanyzókabinba  és megengedve a vizet átengedtem a víz melegségének.Mondanom sem kell de a hideg nyirokos ruháim után sokkal jobban esett egy forró zuhany.Miután a víz beállt a tökéletes hőmérsékletébe még hajat mostam és rendesen le is zuhanyoztam persze.
A fülkéből kilépve vettem csak jobban szemügyre a kapott ruhákat amiket viselnem kéne.Az egyik egy hosszú bő póló volt a Nekoma színeivel.Nadrágként meg kaptam egy pizsomanadrágot.Persze fehérneműket is kaptam, de azokban semmi érdekesség nem volt így fölösleges részletesebben megemlítenem.Miután felöltöztem kifésültem a hajam és nagyjából kiszárítottam, majd egy enyhe fél óra után készen is voltam.

Amint kiléptem Kenmát láttam meg először az anyukájával beszélgetni, de amint a helységbe érkeztem témát is váltottak.

-Te jössz.-mutattam a fürdőszobára közben Kenmát fürkészve a a tekintetemmel.

-Oké.-felállt a helyéről és be is ment fürdőbe

Én elfoglalva az ő helyét lehuppantam az anyukája mellé.

-Te még nem is vacsoráztál igaz?-kérdezte

-Igen.

-Jó, akkor mit kérsz vacsorára.-tette fel a nagy kérdést amire senki se tud válaszolni

-Nem tudom, igazából szerintem megvárom Kenmát.-így vakartam le magamról a döntés kérdését.

Oké szóval a mai rész ennyi lett volna(mintha minden nap lenne új rész👁️💧👄💧👁️ )remélem tetszett és legyen szép napotok!<333
Ja és aki ír még valami dolgozatot vagy felel annak sok szerencsét hozzá!!!<33

//Rings from the vending machine//Kenma Kozume x Reader//Donde viven las historias. Descúbrelo ahora