10

780 51 0
                                    

Satomi szemszög

Mikor felébredtem résnyire nyitottam a szemem amit eléggé bántott a napfény. Körbe néztem a szobába amibe terjengett a finom liliom illat, próbáltam ki találni hol vagyok és hogy mi történt. Alig emlékszem valamire..az utolsó emlékeim hogy Kakashi elé ugrottam majd egy hatalmas fajdalom..megsebesültem volna??
Ahogy a szemem kicsit jobban hozzá szokott a fényhez teljesen kinyitottam hogy jobban szemügyre tudjam venni a környezetem. Úgy néz ki korházba vagyok, de hogy kerültem ide?? A mellettem lévő asztalon egy csokor csodaszép Liliom volt. Majd az ablak fele emeltem a tekintetem ahol megpillantottam Kakashit.

-Satomi..-suttogott magam elé. Tisztán látszott rajta a meglepettség.

-Kakashi..jól vagy??-néztem rá aggódóan. Igazából arra sem emlékszem hogy Kakashival mi lett ahogy jobban szemügyre vettem megnyugodtam mert láthatóan semmi baja.

-Én jól..de te?? Fáj valamid?? -Kakashi épphogy befejezte a kérdését én már próbáltam is felülni.

-Auuuu- a bordáim alatti éles fájdalom érzete miatt kénytelen voltam visszafeküdni.

-Ne mozgolódj még nem gyógyult be a sebed teljesen.-Lépett mellém Kakashi hogy segítsen.

-Mi történt??  A többiek ugye jól vannak??-kezdtem el bombázni a kérdéseimmel.

-Minden rendben a többiekkel, a küldetés sikeres volt azt leszámítva hogy megsérültél, ahogy elvesztetted az eszméleted, Sakura bekötözte a sebed én pedig visszaindultam veled hogy minél hamarabb megfelelő ellátást kapj.

-Meddig voltam eszméletlen?-fogalmam sincs hogy mennyi ideig nem lehettem magamnál de úgy gondoltam hogy egy pár nap már eltelhetett.

-Satomi te..Kómába voltál több mint 3 hétig.-Elcsuklott Kakashi hangja ahogy kimondta én pedig nem tudtam elhinni amit hallottam. Elképzelni sem tudtam hogy ilyen sokáig eszméletlen voltam.
-Szólok Shizunenak hogy fel ébredtél.- dobott felém egy mosolyt majd kiment.

-óóó Satomi. Örülök hogy fel ébredtél, megvizsgállak aztán megbeszéljük a dolgokat-mosolygott rám Shizune.

Miután megmérte a vérnyomásom meg egyéb teszteket elvégzett rajtam elkezdte leszedi a hasamat borító kötést. Azt mondta hogy szépen gyógyul de még kb 2 hétig nem mehetek küldetésre és felírta a gyógyszereket amiket szednem kell majd elmagyarázta hogy kezeljem a sebem.
Mikor mindennel végeztem haza engedett.
Nem volt sok cuccom a korházba szóval a csokor Liliommal ami az asztalon volt meg egy kis táskával a kezembe léptem ki a kórházból ahol Kakashi várt.

-Haza kísérhetlek??-mosolygott rám. Mintha egyébként lenne más választásom. Ha nemet mondok is haza kísérne...Vissza mosolyogtam neki majd bólintottam.
Annyira kínos hogy csöndben sétálunk egymás mellet hogy muszáj valamit mondanom..

-Te hoztad a Liliomot??-nem tudtam jobb témát felhozni. Bár ha nem ő akkor elég gázul kijöhet a szituáció.

-Igen én, mindig vittem neked egy friss csokorral, úgy tudtam ez a kedvenc virágod.

-Igen, imádom az illatát.-mosolyogtam vissza Kakashira. Egész életembe összesen nem láttam őt ennyit mosolyogni mint mióta fel ébredtem. Olyan furcsa. Pedig még a küldetésen teljesen más volt..mi történt abba a 3 hétbe míg kómába voltam??

Mikor a házam elé értünk már ment le a nap, elköszöntem Kakashitol és már léptem volna be az ajtón mikor megfogta a karom és vissza húzott, mire én csak kikerekedett szemekkel figyeltem.

-Mi az Kakashi?? Valami baj van?-sose szokott így viselkedni fogalmam sincs mi üthetett belé.

n csak bocsánatot szerettem volna kérni.- mostmár végképp nem értem ezt az egészet.. miért tartozna nekem bocsánat kéréssel??

-Miért akarsz bocsánatot kérni?? Hisz nem tettél semmit...vagy van valami amiről nem tudok??-egyre nyugtalanabbul éreztem magam ettől a helyzettől.

-Azért mert ha a küldetésen jobban oda figyelek nem kellet volna megmentened...és mert aznap egész végig olyan rideg és távolság tartó voltam veled. Csak szeretném ha tudnád hogy nagyon sajnálom.

-Nem kell ezért bocsánatot kérned, én is lehettem volna körül tekintőbb a küldetés alatt. És a ridegséged miatt se aggódj, a liliom kárpótol, menj mostmár te is  pihenni.-majd egy mosoly kíséretében elindult.
Else hiszem hogy ezen emésztette magát..Nem vall rá..olyan furcsa volt ma, egész végig mosolygott és még bocsánatot is kért egy olyan dolog miatt amiért nem is hibás..

A Sensei Szerelme Where stories live. Discover now