Park Jiminről kevesen hitték volna el, hogy semmi köze az angyalokhoz.
Ártatlan porcelánként vélekedtek a selymesen lágy fiúról, azt hittél, ha megérintik, összetör, akár a lelke kilencedik óta.
Nem, nem volt ő más, a szükségletek átlagosan tengődtek hosszas napjai közt.
Szobája csendjében forrón lélegzett a hangok hallatán, finoman szorongató ujjai közt édesen nedves farka csillogott, hogy a lehető legtöbb érintéssel tudjon megnyugodni később, ha gazdája jól teljesítette feladatát.
- Annyira...édes vagy, tudsz róla? - távoli nyögés szűrődött át a telefonon keresztül, az ismeretlen srác teljesen a varázs hatása alatt állt.
- N-nemhh...nem tudok! - ártatlan volt, ártatlan, akár Isten jobb keze, ártatlan, mint a ma született bárány élénkedő szemei.
- Megkellene ismernünk egymást, hogy megtudd! - nem, Park Jimin sohasem ismerkedett. Nem tartotta annyira vonzónak magát ahhoz, hogy bemerjen vállalni egy randit, vagy egy egyéjszakást. Szíve szerint megtette volna, mert kamaszkora szélén álldogálva nagy rajta a nyomás, és egyre többször nyúl az internet segítségéért.
Milyen lenne ismerkedni, érintkezni, szeretni?
Milyen lenne a boldogság, az a fáradhatatlanul nagy mosoly, amellyel megajándékozzátok a másikat?
Jungkook is ilyen lehet? Kedves és érzékeny?
- Ha most itt lennél...beleülnék a farkadba és addig mozognék rajta, míg belém nem élvezel. - kéjsóvár zendülések, egy nagyobbra sikeredett kiáltás az orgazmus hevében és máris elfáradva sóhajtozott a mennyországok közt járó fiú a vonal túlsó végén.
- Anyám...h-hihetetlen vagy...- Jimin sem bírta tovább, kezei lucskosra verték kemény péniszét, majd az utolsó másodpercekben szabadon is engedte fehér spermáját.
Egészen a mellkasáig lövellt, megcélozva mellbimbóját, melynek egyik oldalán ott virított az a híresen gyönyörű piercing, melyet Szöul egyik eldugottabb negyedében szúratott.
- Nemsokára teszek ki képet...most nekem is mennem kellene. - mindig ez van. Könyörgés, kérlelés, nem bánod meg és az ehhez hasonló szánalmas dolgok.
Jimin nem engedte befogadni elméjébe a megszánást. Senki sem tudhatja, ki is rejtőzik egy olyan insta mögött, ami a szexualítást részesíti előnyben.
Miután összekaparta magát, levonult a lépcsőn, hogy arcon puszilja drága édesanyját és leüljön vele egy asztalhoz.
- Mi jót főzünk?
- Most csináltam Kimchit! Hobi kedvence is. Vigyél majd át neki, ha úgy van!
- Hmm...szerintem holnap meglátogatom. Már teljesen jól van, de kihasználja ezt az egy hét kiírást. - igen, az apja tiltani akarta az elmeneteltől, de Hoseok bekamuzta neki az orvosi látogást, így nyugodt szívvel tudott elmenni tegnap Jiminnel.
- Jin hogy érezte magát?
- Remekül. Később átjön majd, mivel látni akarja az új hajamat. - imádta megreformált külsejét. Nem túl vad, mégis az önbizalmat sugározza, elegáns, de nem annyira, hogy ne ismerjék fel benne a bájt, mit nap mint nap sugároz.
A neszre hirtelen kapta fel a fejét, hiszen felismerte az instagram által kijelzett értesítési rezgést.
Még nem jelentkezett át a sajátjába.
Képei alatt ezernyi komment tevődött össze, szaftosabbnál szaftosabb klisék, lányok ujjongása egy koreai fiú látványa végett, vagy az idősebb férfiak kedvelt kérdezősködései, hogy mikor tudnánk élőben is találkozni.
Bekúszott a nappaliba, hogy nyugodt szívvel nyissa meg mobilját és posztoljon ki ígéretéhez hűen maradva.❤️ 💭 ➡️
2300 kedvelés@Babyboyhh Szeretek nektek beöltözni💞
További hozzászólások megtekintése
YOU ARE READING
Instagramon a monoklis srác
FanfictionAmelyben megismerhetjük Park Jimin eltitkolt életét, és a mindezek tudatában fenyegetőző Jeon Jung Guk-ot. Figyelem! Erotikus tartalom várható, a részekért nem vállalok felelősséget!