Más vagyok mégis szeret

Buli

- Üdv újra démon. - 106 - Te hívtad ki a zsarukat? -

A pánikomtól megszólalni sem tudtam.
- Ezzel a vacakkal akarod eltakarni a milliókat érő szarvad? Áh régi uncsi trükk. - mondta és lehúzta a fejemről a sapkám. - Egész szép. Nem csoda hogy a teljes hossza gazdaggá tesz. -
Na várjuk akkor kinőtt? Istenem mekkora mázli.
Hirtelen jött az az ötlet, hogy amúgy simán a földbe taposom ha a szarvam ki van nőve. Kigáncsoltam és a hasába ütöttem így a folyosó végi falon végezte. És ezzel egy húzamban megjelentek a rendőrök Lizzel.
- Ő az. Vigyétek el! - mondta majd felém fordult és elmosolyodott.
- Bocsi. - mondtam.
- Legalább tudom, hogy nem tanácsos belőled erős érzelmeket előhozni. -
- Hallottam tegnap, hogy Tara mostohája leszel. -
Liz elpirulva nézett rám.
- Hát valami olyasmi. -
- Örülök nektek. Most már visszamennék a terembe. -
- Senki sem tart vissza. -
Mosolyogva bólintottam és elindultam vissza. A folyosón megláttam Josh-t aki engem nézett vigyorogva. Nem nagyon tudtam mire vélni a dolgot szóval tovább mentem. A suli idő ezek után eléggé felbolydult, mivel senki sem tudta miért vitték el az újonnan érkezett tanárt. És a rendőrség sem mondott semmit. Ezt leszámítva átlagos napom volt ha azt nem vesszük számításba azokat akik lebuziztak. Csodálkoztam volna, hogyha nem kapok megvettést kifelyező gesztusokat. Társával mentem haza aki kicsit később megy majd Elenával mozizni. Amúgy nagyon örülök nekik. Tara azóta hogy összejöttek nagyon boldog és mosolygós. Ez a csajszi akit én a tesómként szeretek.
Otthon muszáj volt egy kicsit tanulnom mert nagy dolga lesz nem sokára, de egyszerűen sehogy sem tudtam rávenni magam a tanulásra, emiatt nem is tanultam fél óránál többet. A telefonom csörögni kezdett úgy öt körül.
- Hello Zack. Mizu? - szóltam bele.
- Van kedved bulizni. Egyedül vagyok és így rohadt unalmas. -
- Hova menjek? -
- Mindgyárt küldöm a címet. -
- Oké. -
- Siess. -
Leraktam a telefont és egy kis idő múlva meg is jött a cím. Felvettem valami türhető cuccot és elindultam a megadott helyszínre. Nagyjából az egész negyed órába telt.
- Végre itt vagy. Azt hittem eltévedtél. -
- Dehogy. -
- Tényleg, ugye bírod a piát? -
- Még nem próbáltam ki, de nem nagyon akarok bebaszni a - sapkámra mutattam. - miatt. -
- Oké értem. Figyelek rád. - paskolta meg a hátam aztán bementünk. Tömény alkohol szag volt bent, a zene ordított és ember tömeg. Lehetek negyvenen egy nem túl nagy házban. Zack a kezembe nyomott egy doboz sört egy másikba meg beleivott. Én is beleittam a sajátomba, de már akkor tudtam, hogy ez volt az első és utolsó alkalom, hogy sört iszom.
- Te maradsz ki a jóból. - vont vállat én meg a tömegbe rontottam, hogy keresek egy kevésbé hangos helyet. Nem is értem miért jöttem ide, de még nem akartam elmenni.
- Szia kölyök. -
Hátra fordultam, és magam mögött egy tetoválásokkal díszített srác állt. Talán láttam egyszer a suliba de fogalmam sincs ki a srác.
- Öhm szia? - köszöntem én is.
- Te vagy akit elraboltak? -
- Annak már egy hete. Nem számít túl sokat. -
- Úgy hallottam meglőttek és túl élted. -
- Csoda, hogy mire képes a modern orvos tudomány. -
- És hol a csajod? -
- Nekem nincs csajom. -
- Akkor kivel jöttél? -
- A haverommal. -
- Áh. És eddig hogy érzed magad? -
- Nem vagyok oda a bulikért és nem szeretek inni szóval eddig nem túl esemény dús. -
- Értem. Az emeleten van néhány szabad szoba erkéllyel, ha ki akarnád szellőztetni a fejed. - mosolygott és el akart sétálni mellettem de nem hagytam neki.
- A nevedet nem tudom. -
- Alex. Történetesen a házigazda. A tiéd? -
- Felix. -
- Örvendtem Felix. -
Egyedül hagyott a gondolataimmal és a kétejeimmel. Először is miért gondolta, hogy egy lánnyal jöttem miközben a suli szeme előtt csókoloztunk Dannel? Másodszor, miért beszélgetett velem? Mármint amióta minden létező embert lepattintottam a fél suli utál, és erre csak rátett egy lapáttal az, hogy egy fiút szeretek. Nem mintha ez a fele érdekelne csak furcsa. Egy kis ideig még a tömegben járkáltam és egy perc alatt tízszer akartak fellökni. Végül egy kicsit elegem lett a sok részeg gyerekből és felmentem az emeletre. Egy hosszú folyosón lyukadtam ki amiből vagy tíz szoba nyílt. Találtam egy olyan szobát amiben nem volt senki és kimentem az erkélyre. Bent hangos zene volt ami még hozzám is áthallatszott. Néztem ki a fejemből és Dan jutott eszembe. Tényleg ma nem is nagyon beszélgettünk. Vajon most mit csinálhat? Lehet vele kellett volna lennem. Ahj nem tudom. Elővettem a telefonom és megcsörgettem.
- Szia királylány. Mit szeretnél? - mondta a telefonba.
- Szia Dan. Mit csinálsz? -
- Anyáéknak segítek ügyintézésben. Bocsi, hogy ma nem nagyon beszélegtünk. Meg sem
kérdeztem, hogy vagy a tanáros esett után. -
- Istenem hogy te mindig aggódsz. Ez nagyon aranyos. -
- Holnap elviszlek valahova. Csak mi ketten. -
- Jó de te fizeted. -
- Ez természetes. Úgy sem voltunk még randizni. -
- Oké akkor holnap várlak. -
- Szia királylány. Szép álmokat. -
- Egy ideig még biztos fent maradok. -
- Miért? -
- Valami bulira elhívott Zack egy Alex nevű gyerekhez. -
Nem válaszolt. Letette. Na nem baj. Visszaraktam a zsebembe a telefonom és észre vettem, hogy nem vagyok egyedül. 
- Kivel beszéltél? - kérdezte Alex és mellém lépve meggyújtott egy cigit.
- Csak a barátommal. - 
- Azt hittem szingli vagy. - 
- Én meg azt, hogy majd tőled is kapok egy ,,buzi" jelzőt. - nevettem kínosan. 
- Miért gondoltad, így? - 
- Mert minden második embertől ezt megkapom. - 
- Ezt sajnálom. - 
- Annyira nem izgat mit gondolnak mások. Én boldog vagyok. - 
Alex elmosolyodott és elnyomta a cigéjét aminek a fele még meg volt. Felém fordult és a szemembe nézett. Őszínte leszek fogalmam sem volt mit akarhat tőlem. 
- Daniel mennyire lenne kiakadva ha megfektetnélek? - kérdezte miután neki szorított a falnak. 
- Részeg vagy? - 
- Teljesen józan vagyok. - mosolygott, én meg kezdtem félni. Nem félhetek. Nem és nem. Ha szarvamat meglátja annak nem lesz jó vége. Nyugi Felix. Nyugi. 
- Engedj el! - mondtam elhaló hangon mert hát mégis csak egy banga tetkós állat van előttem. 
- A faszt. - vigyorgott és erőszakosan rátapadt az ajkaimra. Belemarkolt a fenekembe ami nem kicsit fájt. Letérdeltetett és lehúzta a nadrágját. Az arcomat közel tolta a faszához miközben bennem a félelem dolgozott rendesen. Lehúzta az alsóját és a fejem a faszának nyomta. Undorodva próbáltam elszakadni tőle de sokkal magasabb és izmosabb volt nálam így esélyem sem volt. Bevonszolt az ágyra és szinte letépte a nadrágom. A hasamra fordított és a faszát minden figyelmeztetés nélkül elkezdte belém tolni. Felordítottam a fájdalomtól mire kaptam tőle egy pofont. 
- Szűk a kis szűz segged Felix. De a dolgom így is elvégzem. - mondta élvezettel a hangjában. Valószínűleg attól hogy rohadtul szenvedek a fájdalomtól. Teljesen belém tolta magát és erőszakosan kezdte mozgatni bennem a kő kemény faszát ezzel is több fájdalmat okozva nekem. 
Hirtelen kinyílt a szoba ajtaja kikerült belőlem teljesen Alex és két meleg kéz visszahúzta rám a nadrágot és felemelt a fenekemnél fogva, ami valahogy az érintése alatt kevésbé fájt. A sírás kerülgetett így inkább a nyakába bújtam.
- Shh. Semmi baj. Itt vagyok Fex. Nem bánthat. - suttogta. Kivitt a szobából aztán a házból és elindult a házunk irányába.
- Rayék otthon vannak? -
Nem legesen ráztam meg a fejem szipogva. Kivette a farzsebemből a kucsomat és kinyitotta az ajtót. Felvitt a szobámba ahol levetőztetett és bevitt a füdőbe, és letett a kádba. Ő is megszabadult a ruháitól és beült mögém átölelve a derekamat. Nyugtatni próbált azzal hogy a mellkasomat és a hasamat simogatta. Jól esett az érintése és a közelsége, de inkább egyedül akartam lenni. Bár maga a történés lehetett volna rosszabb is, kellett egy kis idő, hogy feldolgozzam. Lehúzta a fejemen maradt sapkám és megpuszilta a szarvaim. Biztatóan mosolygott rám, miközben én zokogtam egy részt a fenekemben érzet fájdalom miatt, másrészt pedig azért mert gyakorlatilag MEG AKARTAK ERŐSZAKOLNI. Beteg állat és legszívesebben megölném őt. 
- Sajnálom, hogy belekeveredtél. - suttogta és mintha néhány könycsepp lefolyt volna az arcán. 
- E-Ezt hogy ér-érted. - remegett a hangom és még emellett alig volt hallható. 
- Az az állat régen jó ismerősöm volt. Az egyik este egy csajt megfektettem, de fogalmam sem volt arról, hogy a barátnője. Plusz még akkor részeg is voltam egy kicsit. Egy éve történt és azóta mindig azon igyekezett, hogy fájdalmat okozon nekem. És most miattam ezt át kellett élned. Sajnálom. - 
Már zokogott és a szeme vörös volt a sírástól. Felé fordítottam a fejem aztán teljes testtel tettem ezt. Magamhoz szorítottam Dant és a nyakába zokogtam tovább. Egy kis ideig felemelte a fejem és letörölte a könnyeim. 
- Hogy tudsz még sírás közben ilyen szép lenni? - kérdezte mire apró felkuncogtam. Végig nézett az arcomon és halványan elmosolyodott. Megsimította a szarvam aztán a hajam és az arcom. 
- Nem ijesztő a szemem? - kérdeztem miután már úgy ahogy lenyugodtam. 
- Nagyon szeretem a szemed. Különleges vagy tőle. Nagyon illik, hozzád a fehér haj, piros szem kombó. Szeretlek királylány. - fogta meg az arcom mire a tenyerébe pusziltam. 
- Én is szeretlek Dan. - 
Egy kis ideig még ölelgettük egymást aztán az ölében vitt vissza a szobámba. Felvett egy boxert, egyet pedig rám adott fel. 
- Éhes vagy? - kérdezte. 
- Egy picit. - mondtam magam elé bámulva. A homlokomra nyomott egy puszit és a hátamra döntött. Betakart és újra megpuszilt. 
- Mióta tudsz te főzni? - kérdeztem, mert azért nem lenne a legjobb ha arra ébrednék, hogy felgyújtotta a konyhát. 
- Az alatt a két hét alatt megtanultam néhány dolgot. - mosolygott mire én bólintottam. Viszonylag hamar elaludtam, de ez ma semmi jót nem jelentett számomra. Újra Alex állt fölöttem és sokkal nagyobb volt a fájdalmam mint a valójában volt. Zokogtam és könyörögtem neki, hogy hagyja abba de nem volt hangom. A valóságba Dan hangja rántott vissza. Éreztem azt a jól ismert sós ízt és rettegtem. Nyöszörögve bújtam a barátomhoz. 
- Drágám itt vagyok. Vége van. Szóltam Raynek is a történtekről és azt mondta elintézi a dolgokat. Soha sem fog a közledbe jönni ígérem Fex. Senki sem okozhat neked fájdalmat. - simogatta a hasam. Kicsit lentebb ment a kezével és nagyon óvatosan kezdte a férfiasságomat simogatni. Tudtam, hogy nyugtatásból teszi mégis felálltam tőle. 
- Akarsz könnyíteni magadon? - kérdezte aggódva. 
- Inkább te csináld. - suttogtam. 
- Biztos vagy benne? - 
Bólintottam, mire kételyek közt lehúzta az alsóm. Végig húzta az ujját a tagomon és óvatosan rámarkolt. Izgatni kezdett miközben a testét néztem szüntelen. Azok a kockát és mellizmok. Nem csoda, hogy ennyire állok. Nyögdécseltem a keze alatt és pillatanok alatt rá élveztem.
Apró mosollyal nyalta le a kezéről az örömnedvem amit lihegve néztem végig. Visszahúzta az alsóm és lefeküdt mellém.
- Jobb? - kérdezte. 
- Igen. - válaszoltam mosolyogva. Magához húzva ölelt át. 
- Kérsz késői vacsit? - nézett az órára. Negyed 12. 
- Aha. - 
Felvettünk mindketten egy-egy pólót és a saját lábamon mentem a konyhába ahol volt két adag spagetti. Leültünk egymással szemben és enni kezdtünk. Mikor lett Daniel Mendesből Jamie Oliver? 
- Finom? - kérdezte mire én tömött szájjal néztem rá. Elnevette magát és miután lenyeltem a falatott a szám mellől letörölt egy kis szószt az ujjával és lenyalta azt. Idő közben Tara és Ray is haza jöttek. Tara aggódva ölelt át és végig mért. 
- Elintéztem a dolgokat. Nem kell emiatt aggódnod. Ha valami van tudod, hogy elmondhatod nekem vagy a lányoknak. - mondta Ray apai hangon és ő is megölelt. 
- Maradhatok? - kérdezte Dan. 
- Persze. Majd szólok a szüleidnek, hogy nálunk vagy. - 
Dan és én kézen fogva mentünk fel a szobámba. Befeküdtünk az ágyba és pillanatok alatt elaludtam a karjai közt. Más vagyok mégis szeret, ahogy én őt.